Soha nem látott nyereséggel zárta a 2018-as évet a Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. A társaság tavaly 76,4 millió eurós, azaz jelenlegi árfolyamon közel 25 milliárdos adózott eredményt ért el, durván két és félszer akkorát, mint egy évvel korábban és ötször nagyobbat, mint 2016-ban, amikor hosszú idő után először termőre fordult a cég. Ezt megelőzően hatalmas veszteséggel működött: 2007 és 2015 között összesítve közel 340 millió euró volt a mínusz.
A mostani kiugró eredmény annak köszönhető, hogy miközben a cég bevételeit hetedével növelni tudta, költségei kismértékben még csökkentek is. A reptér utasforgalma hosszú évek óta dinamikusan emelkedik. Tavaly közel 15 millió utas fordult meg Ferihegyen, 1,8 millióval több, mint 2017-ben, és majdnem másfélszer annyi, mint három esztendővel korábban. A bevételek is nagyjából ezzel párhuzamosan emelkedtek: a 2018-as 297 millió euró az egy évvel korábbit 36, a 2014-est viszont már több mint 100 millió euróval haladja meg.
A sikerben egészen biztosan komoly szerepe van a Wizz Airnek, amely a forgalom elég jelentős hányadát adja. A reptér bevételének nagyjából háromnegyede jött a légitársaságoktól, és ennek durván fele volt belföldi értékesítés, ami vélhetően jórészt a magyar fapados társaságot takarja. Itt ráadásul a növekedés is nagyobb volt, mint az exportértékesítés, azaz a külföldi légitársaságok esetében.
A vállalat – amelyre piaci pletykák szerint Mészáros Lőrinc is szemet vetett – ezúttal tetemes osztalékot is fizet, miután a tulajdonos úgy döntött, hogy a teljes tavalyi nyereséget kiveszi. Bár a cég nem először ad osztalékot, egyrészt korábban a nyereség alacsonyabb volt, másrészt ezt sem vették ki teljes egészében. A 2016-os profitot például egy az egyben a cégben hagyták, tavaly pedig 30 millió eurót, azaz nagyjából 10 milliárd forintot fizettek ki.
Elégedettek lehetnek tehát a tulajdonosok, akik közül a többség a kanadai közszolgálati nyugdíjalapé 55,44 százalékkal. Egy szingapúri állami alapnak 23,33 százaléka van, egy québec-i befektetési alapkezelőnek pedig 21,23 százaléka.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
