Közel 1,7 milliárd forintos profitot termelt 2018-ban a TV2 Zrt. A masszív nyereség annak fényében érdekes fejlemény, hogy az elmúlt években az erős kormányzati hátszél ellenére is durván veszteséges volt a kereskedelmi csatorna. Két éve ugyan az állami hirdetéseknek köszönhetően bevételben már utolérték az RTL-csoportot, ám miközben a nagy konkurens 2017-ben is nyereségesen működött, a TV2 akkor még 2 milliárdos hiányt volt kénytelen elkönyvelni.
A csatornánál a 2013 és 2017 közötti öt évben összesen 15,3 milliárd forintnyi veszteséget hoztak össze, nagy részét ráadásul azt követően, hogy Andy Vajna bejelentette tulajdonszerzését. A januárban elhunyt filmmogul azonban a kezdetektől tartotta magát ahhoz, hogy nyereségessé teszi az eddig pénznyelőnek tűnő csatornát. 2016-ban egy interjúban azt mondta, hogy erre három-ötéves távon van reális esély.
Megtelt a feneketlen kút
Úgy tűnik azonban, hogy nem kellett ennyi, szűk három év is elég volt. A TV2 Zrt. április 11-én tartott közgyűlést, amelyen egyéb döntések mellett a tulajdonosok elfogadták a vállalat beszámolóját is. Bár magát az éves jelentést egyelőre nem tették közzé, a céges iratokból annyi kiderül, hogy az adózott eredmény 1,69 milliárd forintra rúgott. A profitból azonban – a csatorna megvételéhez kapott MKB-hitelre hivatkozva – a TV2 nem fizet osztalékot.
Részletes adatok híján azt egyelőre nem tudni, hogy minek köszönhető a fordulat, de jó esély van rá, hogy a korábbiaknál is bőkezűbben hirdető állam tette nyereségessé a TV2-t. A csatornánál nagyon látványosan megugrott az állami reklámok aránya azt követően, hogy először Simicska Lajos*A korábbi Fidesz-pénztárnok hosszú ideig hivatalosan nem jelent meg a TV2 körül. A csatornát a korábbi menedzsment vette meg 2013 végén a német ProSiebenSat.1-tól, de mint később kiderült, Simicska üzleti körének a kezdetektől opciós szerződése volt a cég megvásárlására, azaz bármikor átvehették volna a kereskedelmi tévét., majd Andy Vajna révén kormányközeli tulajdonba került. Az utolsó olyan teljes évben, amikor még nem Fidesz-közeli kézben volt az adó, a Kantar Media adatai szerint a listaáras állami reklámbevételük mindössze 2,7 milliárd forintra rúgott, 2018-ra azonban ez több mint a tízszeresére hízott. A tavalyi 28,8 milliárd forint ráadásul az egy évvel korábbihoz képest is komoly, bő 7 milliárdos növekedést jelent, ami nagyjából elég is lehetett ahhoz, hogy nyereségbe fordítsa az eredményt.
Az állami hirdetések aránytalanságát elég jól mutatja, hogy a nézettségben egyébként rendre jobban teljesítő RTL már 2014 és 2017 között is csak szűk tizedannyi bevételhez jutott ilyen forrásból, mint fő versenytársa. Nagyrészt ez magyarázza, hogy a TV2 hogyan előzhette meg bevételben konkurensét 2017-ben. A különbség ráadásul tavaly vélhetően hízott, az elmúlt évben ugyanis
az állam listaáron már majdnem hetvenszer annyit reklámozott el a TV2-csoport csatornáin, mint az RTL-nél.
Mészáros Lőrinc bizalmasa a tévéhez is megérkezett
A beszámoló elfogadása nem az egyetlen fontos fejlemény volt a TV2 közgyűlésén: az eseményen az igazgatóság összetételét is módosították. Azt eddig is tudni lehetett, hogy az Andy Vajna tulajdonszerzését követően nagy csinnadrattával bemutatott, korábban az RTL-t vezető Dirk Gerkens távozik a vezérigazgatói posztról, és a társaság operatív vezetését Vaszily Miklós, az igazgatóság elnöke veszi át. Gerkens azonban amellett, hogy elvileg szakmailag irányította a TV2-t, a cég igazgatóságában is tag volt, márpedig itt korábban nem gondoskodtak a pótlásáról.
A közgyűlésen azonban ez is megtörtént: az igazgatóságba beválasztották Mészáros Lőrinc bizalmasát, Alcsútdoboz fideszes alpolgármesterét, Tima Jánost. Tima kinevezése annyira nem meglepő, a politikus-üzletember ugyanis az elmúlt hetekben már kapott hasonló pozíciókat olyan cégekben, amelyek meghatározó tulajdonrésszel rendelkeznek a TV2-ben. A csatornát ugyanis anno nem úgy vette meg Vajna, hogy ő lett a tulajdonos: a néhai filmügyi biztos egy teljes céghálót épített ki a kereskedelmi tévé köré.
Timát pedig a TV2 körüli vállalatok közül kettőben is beválasztották a cégvezetésbe: az AV Progress Kft.-nél ügyvezetőnek, a Magyar Broadcasting Co. Zrt.-nél (MBC) pedig vezérigazgató-helyettesnek nevezték ki. Más kérdés, hogy utóbbi posztját egyelőre nem jegyezték be hivatalosan. Az MBC-nél ugyanis annak ellenére, hogy pozíciója elnevezése alapján csak a második ember lett volna, a cégiratokban úgy rendelkeztek, hogy nélküle sem a vezérigazgató, sem a cégvezető nem írhat alá. Ez viszont a cégbíróság szerint jogellenes, ezért változtatásra szólították fel a vállalatot.
Tima megjelenése egyértelműen arra utal, hogy Mészáros Lőrinc üzleti köre teljesen át akarja venni a TV2 irányítását. Miután Andy Vajna egy nagyon furcsa ügylettel, egy 60 éves cinkotai nő bevonásával már 2016-ban eladta a kereskedelmi csatornát – amely mostanra a felcsúti milliárdos üzlettársa-barátja, Szíjj László és a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, Vida József közelébe kerülhetett -, ez valószínűleg nem lesz annyira nehéz. Tulajdonképpen csak a nevére kell vennie a céget annak, aki már amúgy is kifizette a vételárat.
Vállalat
A szenvedő magyar iparnak is jó hír, hogy a németek visszahozzák az e-autók állami támogatását
Nagy Márton uniós szintű támogatást szeretne, de a németnek is örülhet, mert a német e-autó piac az uniós piac harmadát tette ki júliusban.
Hogyan kerülhet egy címeres papírra több ezer milliárd forint, ha nem is létezik a pénz?
Elég sok embernek kellett félrenéznie, hogy T. János György meghekkelhesse a rendszert ezermilliárdos, brazil kötvényes cégeivel.
Hernádi különadó-kritikája tetszetős, de hamis és félrevezető
A Mol-vezér látszólag nekiment a kormánynak, de valójában azt a kormányzati narratívát támasztja alá, hogy a válság terheit nem a lakosságra hárítják.
Fontos
A szép magyar alma elmehet külföldre, jöhet helyette az olcsóbb külföldi
Ha nem kapja össze magát az időjárás, akkor a szezon indultával legalábbis eléggé félő, hogy ez fog történni.
Költeni kéne rá, hogy ne főjenek meg a diákok az iskolákban
Káoszt hozott a szeptemberi hőség a magyar közoktatásban, de globálisan már évek óta sok idő esik ki a tanévből a globális felmelegedés miatt.
A politika szereti a kisvállalkozókat, de nem biztos, hogy messzire jutunk velük
Magasabb életszínvonalhoz nagyobb termelékenység kell, de az olasz példa azt mutatja, hogy ezt nehéz elérni a mikro- és kisvállalkozások túlsúlyával.
