Elutasította a német Siemens és francia konkurense, az Alstom vasúti üzletágának egyesülését az Európai Bizottság. Az indoklás szerint a két óriáscég fúziója ellentétes lenne az uniós belső piaci versenyszabályokkal. Két akkora európai vállalatról van szó ugyanis, amelyek esetleges egyesülése kiiktatná a versenyt a vasúti járművek és jelzőberendezések területén.
Az uniós testület ma bejelentett döntése nem számít meglepetésnek, a két vállalatnak az Európai Unión belül valóban meghatározó súlya van a vasúti iparágban. De akkor miért akartak egyesülni?
A két cég elsősorban a globális versenytársak miatt akarta összeolvasztani a vasúti üzletágát. Olyan nagy verseny van a világban, hogy egyedül már nem bírják a tempót. A fejlesztési költségek folyamatosan nőnek, miközben egyre kevesebb idő van arra, hogy az új megoldásokat teszteljék és végül alkalmazzák.
Bár a bizottság jogszerű döntést hozott, hiszen a két cég európai súlyát kellett megvizsgálnia, a globális piacon azonban teljesen más a kép. A TGV nagysebességű vonatok mellett a budapesti 2-es és 4-es metrókocsikat is legyártó Alstom európai piaci részesedése 33 százalék, a német ICE szuperexpresszek mellett a Combino villamosokról ismert Siemensé pedig 17 százalék.
Világpiaci részesedésük ugyanakkor csak 7, illetve 3 százalék, míg a kínai CRRC-é 71 százalék.
Az utóbbi egyelőre nincs jelen az európai piacon, de talán pont ennek a megváltoztatását szolgálja, hogy szeretné megépíteni és üzemeltetni a Keleti pályaudvar és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közötti gyorsvasutat, és persze a saját járműveit hozná a vonalra. Ezzel uniós referenciát szerezne, így sokkal nehezebb lenne továbbra is távol tartani az európai piactól.
A komoly állami segítséget élvező CRRC árbevétele közel kétszer akkora, 35 milliárd dollár, mint a Siemens és az Alstom vasúti üzletágának együttvéve (18 milliárd). A német és a francia kormány által is támogatott fúzió célja az lett volna, hogy az Airbus mintájára létrejöjjön egy, a globális piacon Kínával versenyezni képes nagy páneurópai vasúti társulás.
Kicsit furcsa helyzetbe került az Európai Bizottság, hiszen a testület elnöke, Jean-Claude Juncker korábban azt mondta, támogatja, hogy az európai cégek sikeresek legyenek a globális piacon. Ma Juncker úgy fogalmazott, hogy hiába támogatta az egyesülést a német és a francia kormány, senki sem bízhat különleges elbánásban.
Ebből a szempontból tényleg pozitív a bizottság döntése, hiszen azt mutatja, hogy a két legnagyobb tagállam két emblematikus cége sem mehet szembe az uniós versenyjogi szabályokkal. A másik oldalon viszont azt látni, hogy
a kínai cégek Afrikától Ázsiáig sorra happolják el a megrendeléseket az európai cégek orra elől.
Az uniós fúziós szabályokat harminc évvel ezelőtt vezették be. Nagy kérdés, hogy mennyire hatékonyak még ma is ezek a szabályok, kell-e, és ha igen, miben változtatni. A bizottság azzal érvel, hogy nincs szükség módosításra, hiszen az elmúlt évtizedekben a több mint hatezer egyesülési kérelemből csak kevesebb mint harmincat nem engedélyezett az uniós testület. Ergo nem a bizottság gördít akadályt az európai cégek sikeres világpiaci szereplése elé.
Máshogy vélekednek a tagállamok. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter hibásnak nevezte a döntést, amely szerinte Kína gazdasági és ipari érdekeit szolgálja. Elmondta, hogy Párizs és Berlin hamarosan javaslatot fog tenni az uniós versenyjog módosítására, hogy a helyzetet ne pusztán európai, hanem globális mértékben is vizsgálja az EU versenyhatóságaként eljáró Európai Bizottság.
Joe Kaeser, a Siemens igazgatótanácsának elnöke egy január végi interjúban azt mondta, hogy a tervezett egyesülés valamennyi érdekelt hasznára válna, és az „egyetlen helyes válasz” arra a fejleményre, hogy állami irányítás alatt álló vállalatok igyekeznek terjeszkedni a nemzetközi piacon.
Azonban a Siemens nem ragaszkodik mindenáron az egyesüléshez. A német vállalat vasúti üzletága nyereséges, és a fejlődésre vannak más lehetőségek is az Alstom-fúzión kívül. Hasonlóan nyilatkozott ma az Alstom vezetője is. Henri Poupart-Lafarge a Le Figaro című lapnak ugyanakkor azt is elmondta, hogy a bizottság elutasítása rossz jel az egész európai ipar számára.
Pénz
Fontos