Német sajtóértesülés szerint Európa legnagyobb légitársasági csoportja, a Lufthansa ismét aktivizálja magát a felvásárlásokban. A német vállalat számára a feladat egyáltalán nem ismeretlen, az utóbbi másfél évtizedben a csoportba olvasztotta már a Swisst, a Brussels Airlinest, az Austriant, és az Air Berlin nagy részét is megszerezte annak 2017-es csődje után.
A Handelsblatt cikke szerint az egyik lehetséges célpont az erősen eladósodott Norwegian, amely a fapadosok többségével ellentétben nemcsak rövid, hanem hosszú távú járatokat is üzemeltet, leginkább Európa és Észak-Amerika között. A légitársaságra sokan pályáznak, az – egyebek mellett a British Airwayst és a spanyol Iberiát összefogó – IAG már legalább két ajánlatot tett rá, hiába. Ezek után a cég azt közölte, hogy már nem érdekli a Norwegian, de a Lufthansánál úgy látják, hogy ezzel csak nyomást akarnak gyakorolni a vállalat vezérigazgatójára.
A Lufthansa részvétele ebben a versenyben azt is szolgálhatja, hogy felverje a Norwegian árát az IAG számára, de ha az utóbbi tényleg visszavonul, akkor akár tényleges vevővé is előléphet. Bognár András, a londoni ICF légi közlekedési tanácsadója szerint a Norwegian azért érdekes, mert nagyon erős a skandináv és a transzatlanti piacion. Ezek a drága jegyek miatt magas hozamú piacok, miközben a vállalat belső struktúrája és költségszintje inkább a fapadosokéhoz közelít. A Lufthansa számára ezért a Norwegian felvásárlása egyrészt piacszerzést jelentene, másrészt a sajátjához képest alacsonyabb költségszintet.
A másik valószínű célpont az olasz Alitalia, amely már körülbelül másfél éve csődvédelem alatt működik. Egyelőre az olasz állami vasúttársaság segítségével marad a felszínen, de az olasz kormány befektetőt keres a számára. Helyi lapértesülés szerint több érdeklődővel is tárgyaltak már, az önállóan pályázó Lufthansán és az Easyjeten túl az amerikai Delta és az Air France-KLM közösen szállna be az Alitaliába.
Az amerikai-francia-holland csapat állítólag megelégedne kisebbségi részesedéssel, miközben az irányító többség az olasz kormánynál és a vasútvállalatnál maradna. Ha ez igaz, valószínűleg ők lesznek a befutók, mert a Lufthansa nem akar az olasz állammal közösködni, hiszen az nehézzé tenné a szükséges leépítés elvégzését. Ami nem csoda, hiszen az Etihad úgy sem tudott dűlőre jutni a szakszervezetekkel a fájdalmas intézkedésekről, hogy nála voltak a menedzsment jogok. Az Alitaliát éveken át finanszírozó emírségekbeli légitársaság ezt követően dobta be 2017-ben a törölközőt, és ez vezetett az olasz cég csődjéhez.
Bognár András arra hívja fel a figyelmet, hogy Olaszország fontos turisztikai és gazdasági központ, az Alitalia azonban a mostani struktúrájában nehezen tudja kiaknázni a piac potenciáját, miközben a fapadosok lassan, de biztosan csipegetik le a piac széleit. Vagyis bárki lesz is a vevő, át kellene alakítania az olasz vállalatot.
Az Alitaliával kapcsolatban a Lufthansa azt írta a G7-nek, hogy csak bizonyos előfeltételek teljesülése esetén érdekli a cég. Erről a Lufthansa egyik igazgatósági tagja a Reutersnek azt mondta: 3000-nél valamivel kevesebb embert el kell bocsátani még a privatizáció előtt, teljes irányítási jogokat akarnak, és kizárják az olasz állammal közös tulajdonlást.
Az Alitalia rövid- és középtávú járatai iránt a Wizz Air is érdeklődött, de a potenciális vevők mezőnyében egyelőre nem tűnik esélyesnek a magyar alapítású légitársaság. A Wizz Air időről-időre célpontként is megjelenik a felvásárlási spekulációkban, a Handelsblatt is megpendítette, hogy vonzó célpont lenne a Lufthansa számára. Ezzel kapcsolatban sem a Wizz Air, sem a Lufthansa nem akart nyilatkozni.
Bognár András szerint azonban egy ilyen felvásárlás értelmetlen lenne.
„Nem látom, hogy a Wizz Air hogyan tudna beilleszkedni a Lufthansa struktúrájába. A két cég vállalati kultúrája és hozzáállása rendkívül különböző: a Wizz erősen parancsuralmi, a Lufthansa meg ennek pont az ellenkezője. A működési modelljeik nagyon különbözőek. Eltérő piaci szegmenseket céloznak meg. Egy szó, mint száz, a Lufthansa csak tönkretenné a Wizz Airt, akkor meg mi értelme megvenni?”
A Lufthansának amúgy is ott van az Eurowings, amely bár fapadosként is magasabb költségszinten működik, mint a Wizz Air, de a Lufthansához képest mégis olcsóbban. A mérete nagyjából pont akkora, mint a Wizz, és ha valahol a Lufthansa fapadost akar bevetni, akkor az megoldható az Eurowingsszel. Például Bécsben, ahol a Wizz nagy erőket mozgósított a piac egy részének megszerzése érdekében.
Bognár András szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a Wizz Airnek alapvetően kevés saját eszköze van (a repülőgépeket ugyanis lízingeli). Tehát a vásárló inkább csak egy jól működő szervezetet tud vele megvásárolni, így egyáltalán nem mindegy, hogy ez a szervezet képes-e változatlanul jó eredményeket produkálni az új tulajdonosi struktúrában.
A légügyi szakember csak abban az esetben lát értelmet a Wizz felvásárlásában, ha a Wizz részvényei valamiért nagyon leértékelődnének, így olcsóbb lenne megvenni és bezárni/átszabni, mint amennyi veszteséget okoz a Lufthansának. De szerintem ettől a helyzettől nagyon messze vagyunk – tette hozzá.
Néhány évvel ezelőtt, még a Lufthansa előző vezérigazgatója idején egyébként a csoport tárgyalt a Wizz Air megvásárlásáról, de ezek végül nem vezettek eredményre. Ahogy az Air France-KLM hasonló próbálkozása sem. Közben a Wizz hatalmas növekedésen ment keresztül, és ma már Európa kilencedik legnagyobb légitársasága a szállított utasok száma alapján. Így versenyjogi aggályok merülhetnek fel, ráadásul mivel a cég nyereséges, egyre többet kellene érte fizetni.
Vállalat
Fontos