Az alacsony vízállás is hozzájárult ahhoz, hogy visszaesett tavaly a német gazdasági növekedés üteme. Az ipar számára legfontosabb folyók alacsony vízszintje és az átlagosnál magasabb hőmérséklete 0,7 százalékpontot radírozott le a potenciális német GDP-növekedésből. Ez 23,7 milliárd eurónak felel meg, amely a teljes magyar GDP közel ötöde.
Greg Fuzesi, a JP Morgen elemzője a Bloombergnek azt mondta, hogy az éghajlatváltozás miatt kettős hatás érvényesül. Egyrészt egyre melegebb a folyók vize, így azok az erőművek vagy gyárak, amelyek a kiemelt vizet használják hűtésre, nem tudtak teljes kapacitáson működni a nyári forróságban.
Emellett az alacsony vízszint miatt sokkal kevesebb árut lehetett szállítani, mert a hajókat nem lehetett telepakolni. Ha a 250 centiméteres vízállás 75-re csökken, akkor az uszályokat csupán negyedig lehet áruval megtölteni. Ha 40 centiméterig apad a folyó, akkor már a szállítás is veszélyessé válik, vagyis ez az a szint, amikor a hajók el sem hagyják a kikötőket.
Németország legfontosabb vízi útvonala a Rajna. Ez köti össze Svájcot, illetve Németországot a holland tengeri kikötővárossal, Rotterdammal. A tavalyi nyár annyira aszályos volt, hogy a Rajna egyik legsekélyesebb pontján le kellett állítani a folyami közlekedést. A hajók közel egy hónapig rostokoltak, mire annyi csapadék esett a vízgyűjtő területen, hogy újra el tudtak indulni.
A Mercedeseket gyártó Daimler, az autóipari beszállító Bosch és Thyssenkrupp, illetve a vegyipari óriás, a Bayer is megérezte az éghajlatváltozás következményeit. Azzal, hogy nem tudtak a folyón szállítani, alternatív és persze költségesebb megoldást kellett választaniuk. A BASF vezérigazgatója, Martin Brudermüller egy interjúban számszerűsítette is a veszteség mértékét. A Rajna alacsony vízállása miatt a BASF 250 millió eurót vesztett, mert csak drágábban tudott szállíttatni.
Általánosságban azt lehet mondani, hogy
Bázel és Rotterdam között 40 százalékkal olcsóbb a folyami szállítás, mint ha vasúton jutna el az áru a tengeri kikötőbe.
Brudermüller azt mondta az interjúban, hogy az államnak kellene többet költeni, mert a zsilipek és a gátak infrastruktúrája elavult és alkalmatlan arra, hogy aszályos időben is biztosítani lehessen a hajózási útvonalakat. A gond csak az, hogy az egyik sekély rész (Kaub környékén, nagyjából félúton Mannheim és Bonn között) a világörökség része, így nehéz lenne a munkákat kivitelezni.
A Rajnát a gleccserek és az esővíz táplálja. Az alpesi jégáramlás 28 százalékkal csökkent 1973 és 2010 között, amikor utoljára készült átfogó tanulmány a svájci kormány megbízásából. A müncheni egyetem gleccserszakértője, Wilfried Hagg szerint mára ez a csökkenés akár 35 százalékos is lehet.
A szakember szerint a hó és a jég olvadása miatt a felmelegedés gyorsabb az Alpokban az átlagosnál. Így az éghajlatváltozás miatt fel kell készülni arra, hogy a nyári hónapokban egyre nagyobb valószínűséggel lesznek alacsony vízállások Németországban.
Magyarországon a Duna alacsony vízszintje okozott gondot a hajóknak. A rekord alacsony vízállás tavaly októberben dőlt meg, ekkor Budapesten mindössze 41 centimétert mutatott a mérce.
Emiatt nemcsak a folyami teherszállításban voltak fennakadások, hanem a paksi atomerőmű működése is veszélybe került. A reaktorok hűtését a Duna vizével oldják meg, de az aszályos őszi hónapokban víz mennyisége és hőmérséklete is gondokat okozott.
Vállalat
Fontos