Véget ér egy korszak, amikor csütörtökön utoljára indítják be a németországi Nürnbergben a nyomdagépeket. Az Otto magazin 2019 tavaszi-nyári kollekciója lesz az utolsó, amit kézbe vehetnek a vásárlók.

A cég ezt követően csak online formában állítja össze a legújabb trendeket tartalmazó információs brosúráját. Az utolsó szám 656 oldalon kínál ruhákat, ékszereket, lakberendezési tárgyakat, játékokat, illetve sport- és műszaki cikkeket.

A több millió példányban kinyomtatott katalógus utolsó címlapján egy modellel demonstrálja a cég, hogy miért nincs jövője a klasszikus csomagküldő szolgáltatásnak. A modell egy okostelefonon beszél, az arca éles, miközben a háttér teljesen homályos.

Az Otto vezetője szerint az ügyfelek „szüntették meg” a magazint, mert nem érdekelte őket, hogy mi van benne, hiszen ma már mindenki a cég honlapján nézegeti a termékeket, és a vásárlások is az Otto webshopjában keresztül történnek.

Ez persze nem újdonság, valójában az a furcsa, hogy a német vállalat csak most hagyja abba a katalógus kinyomtatását. A vásárlók csupán három százaléka használja rendelésre a hagyományos csatornákat, mint a fax, a telefon és a magazinban található megrendelő lap.

A túlnyomó többség, az ügyfelek 97 százaléka a neten rendel a cégtől, sőt a legtöbben már az Otto applikációját letöltve a mobiljukon nézegetik és rendelik meg a termékeket.

Elsősorban érzelmi okai vannak annak, hogy egészen mostanáig megmaradt a nyomtatott katalógus. Ez ugyanis Nyugat-Németországban a világháború utáni gazdasági csoda szimbóluma volt. A keletnémetek számára pedig a szabadságot és az álmodozást testesítette meg. A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a katalógust becsempészték a keleti országrészbe, és a varrónők a szűkös alapanyag-választék mellett megpróbálták lemásolni a magazinban szereplő ruhákat.

Magyarországon egy generáció nőtt fel az Otto-magazinokkal, de egész Kelet-Európában az álmodozás szimbóluma volt, miközben az ágyat is ki lehetett támasztani vele.

Az ötvenes-hatvanas években még a férfiak domináltak a címlapon. Ők voltak a sikeres emberek mintaképei, akik egy italt tartanak a kezükben, miközben szivaroznak. Ekkoriban még annyira prűd volt a lap, hogy a női fehérneműkről nem voltak fotók, csak rajzok az újságban.

A nyolcvanas évekre viszont már gyökeresen átalakult a magazin szerkezete. A címlapon az ország leghíresebb modelljei, Claudia Schiffer, Giselle Bündchen és Eva Padberg mosolyogtak. Heidi Klum négyszer szerepelt az újság címlapján.

Az Otto Magyarországon is jelen van. A cég itthon már évek óta nem nyomtat katalógust, csak kisebb brosúrákat. Az árbevételén ez mégsem látszik meg.

A kilencvenes években a magazin a modernizáció zászlóshajója lett azáltal, hogy CD-t csúsztatott a katalógusba. A cél az volt, hogy a nők még alaposabban megnézhessék a ruhákat, és persze az, hogy minél többet rendeljenek.

A csomagküldő szolgáltatás úttörője a Quelle magazin alapítója, Gustav Schickedanz volt, aki már a II. világháború kitörése előtt ezzel foglalkozott. Werner Otto hetven évvel ezelőtt kezdte el a saját katalógusát, 14 oldalon 28 cipő szerepelt. Nagy szó volt ez akkoriban, néhány évvel a világháború után. Olyannyira, hogy a nem túl jó minőségű fotókat is kézzel kellett beragasztani.

Az Otto mellett a két klasszikus német katalóguskirály, a Quelle és a Neckermann már évekkel ezelőtt, 2009-ben, illetve 2012-ben abbahagyta a nyomtatott magazinok készítését.

Fénykorában, a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején az Otto-magazin több mint tízmillió példányban fogyott és ezer oldalas volt. A cég még most sem mond le teljesen a nyomtatott kiadványokról. A jövőben is találkozhatunk az online Otto-magazin szórólapjaival, és kisebb tematikus brosúrákat is kiad majd a szezon előtt például kertészeti és divat tematikában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat csomagküldő magazin németország Otto Olvasson tovább a kategóriában