Hírlevél feliratkozás
Gyurcsik Attila
2018. október 7. 12:31 Vállalat

Drágák már a budapesti ingatlanok?

(A szerző Gyurcsik Attila, CFA, a Concorde Csoporthoz tartozó Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója.)

Az elmúlt években rendre kétszámjegyű áremelkedés volt tapasztalható a budapesti ingatlanpiacon. Egyre többször merül fel a kérdés, hogy nem túlzó-e ez a szintű drágulás és az elért árszínvonal.

Régiós összehasonlításban vizsgálva a budapesti árakat nem lehet túlzásról beszélni: Varsóhoz viszonyítva olcsónak számítanak a budapesti ingatlanárak, Prágához mérve pedig kifejezetten jelentős a lemaradásunk, derül ki a megélhetési költségekre vonatkozó információkat gyűjtő Numbeo.com adatbázisából.

 

A lakásárakat persze nem csak a régiós vagy akár az európai nagyvárosok áraihoz érdemes hasonlítani. Egy adott ország jövedelmi helyzete, gazdagsága is befolyásolja a helyi ingatlanárakat. E tekintetben – városokra lebontott statisztikák szerint – már nem annyira egyértelmű a helyzet. Budapesten egy átlagos fizetést 14 éven keresztül kell félretenni a Numbeo.com szerinti átlagos lakás megvásárlásához. Ezzel a magyar főváros a 18. legdrágább város a 110 tagú európai listán. Ugyanakkor ugyanezen a listán Prága a 9., cseh szomszédaink ugyanis 17 évet dolgoznak egy fővárosi ingatlanért. London pedig a második legdrágább hely, ahol 21 évnél is többet kell dolgozni egy lakásért.

 

Ezzel együtt a prágai és budapesti belvárosi négyzetméterárak közötti különbség megdöbbentően nagy, amit vélhetően nem könnyű megindokolni. Ehhez szolgálhat munícióként az Economist Intelligence Unit (EIU) legutóbbi felmérése, amely a világ legélhetőbb nagyvárosait rangsorolja. Egy ilyen rangsor helyességét nehéz megítélni, de a listát alaposan átböngészve vitatkozni sem könnyű vele. A felmérés szerint a legutóbbi győztes Bécs lett, jelenleg az osztrák főváros a világ legélhetőbb városa. Budapest a 34. helyen szerepel a 140-es listán, ezzel a helyezéssel előzi a 65. Varsót, a 60. Prágát és a 48. helyen szereplő Londont is.

A nagyvárosok esetén nem szokatlan az a tendencia, hogy az ingatlanárak elszakadnak a helyi lakosok fizetésétől. Ennek egyik oka a gazdagabb külföldi vevőkör megjelenése. Nem meglepő módon Budapest belvárosában egyre markánsabb súlyt képviselnek a külföldi vevők. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó V. kerületben a külföldi vásárlók aránya meghaladja a 30 százalékot. Ez pedig már egy olyan piaci súly, amellyel a külföldi vevők képesek befolyásolni a budapesti ingatlanok árát.

A külföldi vevők szempontjából kevéssé az elmúlt évek áremelkedése, inkább az a döntő, hogy miközben Budapest akár Varsónál, akár Prágánál, de még Londonnál is élhetőbb helynek számít, az ingatlanárak még mindig lényegesen alacsonyabbak. Sok – például távol-keleti – vevő számára fontos, hogy az Európai Unió területén belül vásároljon.

További, a külföldi keresletet erősítő, és így árfelhajtó tényező lehet, hogy bár a lakásárak emelkednek, az élet maga Budapesten rendkívül olcsó. A Numbeo.com Cost of Living Indexe alapján a megélhetés Budapesten közel feleannyiba kerül, mint Bécsben vagy Londonban és 10 százalékkal olcsóbb Prágánál is, miközben a varsóival egy szinten mozog.

 

A cikk elején feltett kérdésre tehát az a válaszom, hogy „nem”, nem drágák a budapesti ingatlanok. Az elmúlt évek drasztikus áremelkedése a túlzóan alacsony árakat szüntette meg, de drágaságról még nagyon korai lenne beszélni.

Sőt, annak ellenére, hogy a hazai vásárlók a magyar bérekhez képest már joggal úgy érezhetik, hogy a jövedelmektől egyre jobban elszakadtak és nagyon magasak a budapesti ingatlanárak, ki lehet mondani, hogy azok régiós és európai összehasonlításban is még mindig olcsónak számítanak. Különösen, ha figyelembe vesszük a város adottságait, árait, élhetőségét is – hiszen leginkább ez vonzza a külföldi vevőket. E tekintetben Budapest számos olyan nagyvárost utasít maga mögé, ahol az árak mind a jövedelmekhez képest, mind abszolút értékben a sokszorosai a hazai főváros ingatlanárainak. Addig pedig, amíg a külföldiek szívesen jönnek hazánkba, szívesen fektetnek be, a kereslet tovább hajthatja felfelé az árakat.

A korábbi évek áremelkedési üteme azért várhatóan lassulni fog, de évtizedes távlatban a régiós és európai nagyvárosokhoz való lassú árkonvergencia folytatódhat. Ugyanakkor a hazai bérek emelkedése is támaszt adhat az áraknak, így lehet, hogy a nominális árak emelkedése ellenére a bérekhez képest jöhetnek olcsóbb ingatlanárak a jövőben – feltéve, hogy munkaerőhiánnyal is erőteljesen fűtött bérfelzárkózás magasabb ütemű lesz, mint az ingatlanárak emelkedése.

(A cikk később a Concorde Iránytű magazinban is olvasható lesz.)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Budapest ingatlan ingatlanpiac lakás lakáspiac Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2024. július 10. 13:31 Közélet, Vállalat

Hiába az állami tulajdon, a budapesti reptér zsúfoltságát még nagyon sokáig nem enyhíti új terminál

A nemrég kivásárolt üzemeltető korábbra tervezte a hármas terminál megvalósítását, de a friss bejelentés szerint erre legalább 2032-ig várni kell.

Stubnya Bence
2024. július 10. 05:02 Közélet, Vállalat

Komoly probléma vagy autóipari kamu, hogy nincs elég elektromos töltő?

A szigorúbb klímavédelmet követelők azzal vádolják az autóipart, hogy ürügyként használja az infrastruktúra hiányát, hogy késleltesse az elektromos átállást. De mit mutatnak a számok?

Torontáli Zoltán
2024. július 9. 16:54 Közélet, Vállalat

A kormány mint biztosítási ügynök: vásárlás után eladás Tiborcznak és az osztrákoknak

A tavalyi eladással messzebbre került a többségi magyar tulajdon a biztosítási szektorban, de most legalább Tiborcz István cégbirodalmát sikerül gyarapítani.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Mészáros R. Tamás
2024. július 18. 05:12 Világ

Nem sok jót jelez a jövőre nézve, ahogy a kormányok belenyúlnak az élelmiszerpiacba időjárási sokkok után

A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.