Hírlevél feliratkozás
Avatar
2018. október 7. 12:31 Vállalat

Drágák már a budapesti ingatlanok?

(A szerző Gyurcsik Attila, CFA, a Concorde Csoporthoz tartozó Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója.)

Az elmúlt években rendre kétszámjegyű áremelkedés volt tapasztalható a budapesti ingatlanpiacon. Egyre többször merül fel a kérdés, hogy nem túlzó-e ez a szintű drágulás és az elért árszínvonal.

Régiós összehasonlításban vizsgálva a budapesti árakat nem lehet túlzásról beszélni: Varsóhoz viszonyítva olcsónak számítanak a budapesti ingatlanárak, Prágához mérve pedig kifejezetten jelentős a lemaradásunk, derül ki a megélhetési költségekre vonatkozó információkat gyűjtő Numbeo.com adatbázisából.

 

A lakásárakat persze nem csak a régiós vagy akár az európai nagyvárosok áraihoz érdemes hasonlítani. Egy adott ország jövedelmi helyzete, gazdagsága is befolyásolja a helyi ingatlanárakat. E tekintetben – városokra lebontott statisztikák szerint – már nem annyira egyértelmű a helyzet. Budapesten egy átlagos fizetést 14 éven keresztül kell félretenni a Numbeo.com szerinti átlagos lakás megvásárlásához. Ezzel a magyar főváros a 18. legdrágább város a 110 tagú európai listán. Ugyanakkor ugyanezen a listán Prága a 9., cseh szomszédaink ugyanis 17 évet dolgoznak egy fővárosi ingatlanért. London pedig a második legdrágább hely, ahol 21 évnél is többet kell dolgozni egy lakásért.

 

Ezzel együtt a prágai és budapesti belvárosi négyzetméterárak közötti különbség megdöbbentően nagy, amit vélhetően nem könnyű megindokolni. Ehhez szolgálhat munícióként az Economist Intelligence Unit (EIU) legutóbbi felmérése, amely a világ legélhetőbb nagyvárosait rangsorolja. Egy ilyen rangsor helyességét nehéz megítélni, de a listát alaposan átböngészve vitatkozni sem könnyű vele. A felmérés szerint a legutóbbi győztes Bécs lett, jelenleg az osztrák főváros a világ legélhetőbb városa. Budapest a 34. helyen szerepel a 140-es listán, ezzel a helyezéssel előzi a 65. Varsót, a 60. Prágát és a 48. helyen szereplő Londont is.

A nagyvárosok esetén nem szokatlan az a tendencia, hogy az ingatlanárak elszakadnak a helyi lakosok fizetésétől. Ennek egyik oka a gazdagabb külföldi vevőkör megjelenése. Nem meglepő módon Budapest belvárosában egyre markánsabb súlyt képviselnek a külföldi vevők. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó V. kerületben a külföldi vásárlók aránya meghaladja a 30 százalékot. Ez pedig már egy olyan piaci súly, amellyel a külföldi vevők képesek befolyásolni a budapesti ingatlanok árát.

A külföldi vevők szempontjából kevéssé az elmúlt évek áremelkedése, inkább az a döntő, hogy miközben Budapest akár Varsónál, akár Prágánál, de még Londonnál is élhetőbb helynek számít, az ingatlanárak még mindig lényegesen alacsonyabbak. Sok – például távol-keleti – vevő számára fontos, hogy az Európai Unió területén belül vásároljon.

További, a külföldi keresletet erősítő, és így árfelhajtó tényező lehet, hogy bár a lakásárak emelkednek, az élet maga Budapesten rendkívül olcsó. A Numbeo.com Cost of Living Indexe alapján a megélhetés Budapesten közel feleannyiba kerül, mint Bécsben vagy Londonban és 10 százalékkal olcsóbb Prágánál is, miközben a varsóival egy szinten mozog.

 

A cikk elején feltett kérdésre tehát az a válaszom, hogy „nem”, nem drágák a budapesti ingatlanok. Az elmúlt évek drasztikus áremelkedése a túlzóan alacsony árakat szüntette meg, de drágaságról még nagyon korai lenne beszélni.

Sőt, annak ellenére, hogy a hazai vásárlók a magyar bérekhez képest már joggal úgy érezhetik, hogy a jövedelmektől egyre jobban elszakadtak és nagyon magasak a budapesti ingatlanárak, ki lehet mondani, hogy azok régiós és európai összehasonlításban is még mindig olcsónak számítanak. Különösen, ha figyelembe vesszük a város adottságait, árait, élhetőségét is – hiszen leginkább ez vonzza a külföldi vevőket. E tekintetben Budapest számos olyan nagyvárost utasít maga mögé, ahol az árak mind a jövedelmekhez képest, mind abszolút értékben a sokszorosai a hazai főváros ingatlanárainak. Addig pedig, amíg a külföldiek szívesen jönnek hazánkba, szívesen fektetnek be, a kereslet tovább hajthatja felfelé az árakat.

A korábbi évek áremelkedési üteme azért várhatóan lassulni fog, de évtizedes távlatban a régiós és európai nagyvárosokhoz való lassú árkonvergencia folytatódhat. Ugyanakkor a hazai bérek emelkedése is támaszt adhat az áraknak, így lehet, hogy a nominális árak emelkedése ellenére a bérekhez képest jöhetnek olcsóbb ingatlanárak a jövőben – feltéve, hogy munkaerőhiánnyal is erőteljesen fűtött bérfelzárkózás magasabb ütemű lesz, mint az ingatlanárak emelkedése.

(A cikk később a Concorde Iránytű magazinban is olvasható lesz.)

Vállalat Budapest ingatlan ingatlanpiac lakás lakáspiac Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2021. január 21. 12:54 Vállalat

A világ legnagyobb akkumulátorgyárát építik meg Lengyelországban

Az LG Wroclaw mellett évi 100 gigawattórás kapacitású gyárat hoz létre, ahol 10 ezer ember dolgozik majd.

Stubnya Bence
2021. január 20. 06:54 Vállalat

Már a februári minimálbér-emelést is veszélyezteti a tárgyalási patthelyzet

Közel van egymáshoz a munkaadói és a munkavállalói szervezetek ajánlata, mégsem tudtak eddig megegyezni az emelés mértékéről.

Avatar
2021. január 19. 18:02 Vállalat

Az új kötelezetti rendszerrel felértékelődik az energiamegtakarítás – de ki issza meg ennek a levét?

Magyarországnak teljesítenie kell az uniós energiamegtakarítási célokat, az ezt célzó új szabályozás azonban felvet néhány problémát.

Fontos

Fabók Bálint
2021. január 19. 06:56 Közélet

Milliárdos cégek tömeges összeomlása mutatja, hogyan lophattak szét egy állami programot

Rendszerszintű visszaélések ritkán válnak annyira egyértelművé, mint a kulturális tao-támogatások esetén. Hogyan uraltak le visszás cégek egy egész szektort?

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nemcsak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.