Két világcég született abból hetven éve, hogy Adolf és Rudolf összeveszett
Harmonikus családi történet is lehetett volna a Dassler-testvérek élete, ha hetven évvel ezelőtt nem mérgesedik el a viszály kettőjük között. A mai napig nem tudni, hogy ez miért történt, de az biztos, hogy az Adidas és a Puma is ebből a haragból jött létre.
Egy lehetséges magyarázat szerint Adolf hithű nemzeti szocialista volt, míg Rudolf liberálisabb nézeteket vallott. A gond ezzel az elmélettel az, hogy 1933-ban mindkét fivér belépett a német náci pártba.
Arról is pletykáltak, hogy a feleségek nem jöttek ki jól egymással, ami az összeveszéshez vezetett. Rudolf például betolakodónak nevezte Adolf feleségét, Käthe-t, aki aktívan részt vett a cég működésében.
A legelterjedtebb nézet szerint 1943-ban veszett össze véglegesen a testvérpár, amikor Rudolfhoz és családjához megérkezett Adolf is a feleségével. Adolf a szövetséges bombázókkal kapcsolatban megjegyezte: „A piszkos gazemberek visszatértek”. Állítólag Rudolf ezt a családjára tett megjegyzésként értelmezte.
Az viszont már biztos, hogy a II. Világháború után Rudolf kiszállt az 1924-ben alapított „Gebrüder Dassler” nevű cégből, és 1948. október 1-jén megalapította a Pumát.* Eredetileg Ruda volt a márka neve, később változott Pumára. Adolf pedig 1949. augusztus 18-án létrehozta az Adidast.
A Pumának az Atom nevű focicipő hozta el a sikert az ötvenes évekre. Emellett számos sportolót felkaroltak, aki később világbajnok, vagy éppen olimpiai bajnok lett. A cég termékei az ötvenes évektől napjainkig itt tekinthetők meg.
1993-ban azonban majdnem felfordult a Puma. A cég a csőd szélére került, a termékeik nem fogytak, miközben a versenytársak (köztük a legnagyobbak az Adidas és a Nike) rekord bevételeket könyveltek el. A Puma élére ekkor nevezték ki a feltörekvő menedzsert, Jochen Zeitzt. Az új vezérigazgató éppen csak betöltötte a harmincadik életévét, ami akkoriban – egy tőzsdén lévő cég esetében – még szokatlannak számított.
Zeitz rengeteg energiát fektetett a termékfejlesztésbe és az innovációba, emellett a gyártást külföldre vitte, ahol olcsóbb a munkaerő. Leszerződtette Jil Sandert, egy német divattervezőt és új alapokra helyzete a designt. Ekkor jöttek ki az első lifestyle cipővel, amivel rögtön piacvezetők lettek ebben a szegmensben.
A nagy riválisok, mint az Adidas és a Nike csak később kaptak észbe, és indultak el a szabadidősport különböző szegmenseiben. Valamilyen szinten kényszerpályán volt a Puma, emiatt is kezdett az eredeti tevékenysége – sportcipő-gyártás – mellett sportruhákat, és egyéb szabadidős ruházatot is készíteni.
A cég tavaly 16 százalékkal növelte bevételeit, az adózás előtti nyeresége (Ebit) pedig 90 százalékkal nőtt.
Érdekesség, hogy a Pumának csak 1986-1987-ben sikerült megszorongatni a nagy riválisát, az Adidast. Ugyan akkor is az Adidasnak volt több árbevétele, viszont a két cég között csak egymilliárd márka volt a különbség. Azóta az Adidas elképesztő ütemben növekedett és a Puma helyére egy másik, globális versenytárs, a Nike lépett. Ebben a küzdelemben azonban az Adidas áll már évek óta vesztésre.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
