Egészen döbbenetes mértékben dominálja Európában és különösen Magyarországon a Google azokat a szektorokat, amelyekben jelen van. Az amerikai cégre szerdán szabott ki rekordmértékű, 4,3 milliárd eurós bírságot az Európai Bizottság (EB) azért, mert a vállalat versenykorlátozó módon próbálta tovább erősíteni pozícióját több piacon is. A keresők esetében nehezen érthető, hogy miért kockáztatott a Google, hiszen itt már korábban is 98 százalékos volt a piaci részesedése, a böngészők és a mobil operációs rendszerek piacán viszont épp az EB által is vizsgált időszakban ugrott hatalmasat.
Az Androidnál a növekedés valószínűleg sokkal inkább a Google operációs rendszerét használó partner mobilgyártók, és különösen a Samsung előretörésével van összefüggésben, mint a versenykorlátozó lépésekkel. A dél-koreai gyártónak 2010 elején még csak 4 százalék körüli globális piaci részesedése volt, négy évvel később viszont már 30.
Azóta ugyan némileg visszaesett a Samsung dominanciája, de továbbra is piacvezető, és elvesztett részesedését olyan gyártók szerezték meg, amelyek szintén a Google rendszerét használják. Így erre a folyamatra legfeljebb ráerősített az amerikai óriáscég azzal, hogy csak az általa jóváhagyott Android változatokat futtató készülékek eladását engedélyezte partnereinek.
A böngészőknél azonban merőben más a helyzet. Itt szinte biztosan komoly előnye származott a Google-nek abból, hogy illegális feltételeket szabott az Androdiot választó mobilgyártóknak. Az amerikaiak azt írták elő, hogy az ekkor ugye rohamosan terjedő operációs rendszert használó készülékekre előre telepíteni kell saját böngészőjüket, a Google Chrome-ot. Ennek megfelelően az Android térnyerésével párhuzamosan a Chrome piaci pozíciója is sokat javult.
A böngésző részesedése 2011 elején alig 15 százalékos volt, miközben a Firefox és az Internet Explorer is több mint kétszer ekkora részt hasított ki magának a piacból. Másfél évvel később azonban a Chrome befogta a konkurenseket, most pedig már közel 60 százalékos a részesedése, míg a Firefox 10, a IE 5 százalék alá esett vissza Európában.
Ha csak a mobil szegmenst nézzük, ott még látványosabb a növekedés: 2011-ben még senki nem használt ilyen böngészőt az okostelefonján, most viszont már tízből hatan.
A Google ereje – ha némileg el is tér az egyes uniós országokban – lényegében mindenhol szembetűnő. Magyarországon pedig az EU-s átlagnál is nagyobb az amerikai cég részesedése egyes piacain. Chrome-ot a magyarok közel 60, Androidot több mint 80, Google-keresőt pedig 97 százaléka használ. Itthon az egykor meghatározó Internet Explorer pedig lényegében halott: piaci részesedése az 1,5 százalékot sem éri el.
Mindez azt is mutatja, hogy a rekordbüntetés valószínűleg egyáltalán nem túlzó, hiszen a Google több piacán is szinte monopolhelyzetet alakított ki az elmúlt években, és ez valószínűleg nem teljesen független az EB által kifogásolt versenykorlátozó intézkedésektől. Az összeg pedig pont azért fontos kérdés, mert a büntetés most már csak elrettentésként lehet hatékony, az amerikai cég piaci pozícióján valószínűleg nem tud érdemben változtatni. Így az, hogy a jövőben előfordulnak-e hasonló esetek, attól függ, mennyire jól sikerült belőni a bírságot. Ha az akcióval még így is többet lehetett keresni, mint amennyit most be kell fizetnie a vállalatnak, akkor a továbbiakban is lesznek kísérletek a verseny korlátozására.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
