Rekordméretű, 4,3 milliárd eurós (mintegy 1400 milliárd forintos) bírsággal sújtotta a Google-t az Európai Bizottság. A büntetést azért kapta az amerikai óriáscég, mert az internetes keresők közötti vezető pozícióját igyekezett tovább erősíteni azzal, hogy az Androidot futtató eszközök gyártóinak és a mobilszolgáltatóknak illegális feltételeket szabott az általa kifejlesztett operációs rendszer használatához. Összehasonlításképp: Magyarország 2018. évi költségvetésében a büntetés összegének alig több, mint harmada (538 milliárd forint) jut az egyetemek és főiskolák fenntartására.

A Google alapvetően három módon próbálta saját keresőmotorját a riválisokhoz képest előnyös helyzetbe hozni az androidos felhasználók körében:

1. előírta a készülékgyártóknak, hogy előre telepítsék a Google Search és a Google Chrome alkalmazásokat, ha a Google Play Store-t (ez az androidos alkalmazások áruháza) is feltennék az eszközeikre,
2. fizetett a nagyobb gyártóknak és mobilszolgáltatóknak, ha a Google Search app volt a kizárólagos előre telepített keresőprogram az általuk gyártott és forgalmazott eszközökön,
3. akadályozta a gyártókat abban, hogy az általa nem jóváhagyott Android változatokat (“Android fork”) futtató készülékeket adjanak el.

Az unió versenyjogi biztosa, Margrethe Vestager a bírságot azzal indokolta, hogy ezek a módszerek akadályozzák a verseny és az innováció kibontakozását, ami végül is az európai fogyasztók számára lesz hátrány.

A Google-nek 90 napja van, hogy módosítson az EU által kifogásolt eljárásain, különben további, az anyavállalat árbevételének öt százalékát kitevő büntetésre számíthat. A cég azonban a fellebbezés mellett döntött, amit a tech-óriás vezérigazgatója, Sundar Pichai azzal indokol, hogy az üzleti modelljüknek köszönhetően valójában élénkül a verseny a okostelefonok és a tabletek piacán, mivel több ezer gyártó és több millió fejlesztő építette fel az Androidra alapozva a vállalkozását, konkurenciát állítva az iOS platformnak. Pichai érvelésében arra is kitért, hogy az Android nyílt forráskódú, tehát a Google ingyenesen biztosítja azt a gyártók és a hálózatüzemeltetők számára (akik ráadásul szabadon módosíthatják is azt), ugyanakkor az operációs rendszer fejlesztésére dollármilliárdokat fordítottak, bevételhez pedig csak akkor jutnak, ha a Google alkalmazásait futtatják a felhasználók.

Ezt megelőzően is a Google-hoz kötődött a legnagyobb versenyjogi bírság az unióban, bár az körülbelül feleekkora volt. A tavalyi 2,4 milliárd eurós büntetés azért járt, mert a cég a saját ár-összehasonlító szolgáltatásait előrébb sorolta a keresési találatok között a versenytársakhoz képest. Igaz, a többi hasonló jellegű büntetéshez képest ez az összeg is óriási volt.

A jövőben pedig várhatóan újabb büntetés éri majd a Google-t, ugyanis az Európai Bizottság az internetes hirdetések piacán elkövetett visszaélésgyanús ügyben is évek óta vizsgálódik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech bírság büntetés európai bizottság google versenyjog Olvasson tovább a kategóriában