Twitter-üzenetben szólította fel az OPEC olajkartell tagjait Donald Trump, hogy azonnal csökkentsék a nyersanyag árát. Az amerikai elnök egyben felrótta a kartell tagjainak, hogy eddig az árak felhajtására törekedtek. Ez azért vicces, mert az OPEC-et pont ezért hozták létre, másrészt pedig Iránnal szembeni politikájával az elnök maga is hozzájárul az olaj drágulásához.

The OPEC Monopoly must remember that gas prices are up & they are doing little to help. If anything, they are driving prices higher as the United States defends many of their members for very little $’s. This must be a two way street. REDUCE PRICING NOW!

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) July 4, 2018

Trump kifakadása persze érthető abból a szempontból, hogy az OPEC és más nagy olajtermelők nemrég arról állapodtak meg, hogy napi egymillió hordóval növelik a felhozatalt. Ez a világtermelés körülbelül egy százalékának megfelelő mennyiség, egyelőre mégsem volt igazán hatása az olaj valamivel éppen 80 dollár alatt lévő árára. Ez mintegy 60 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt.

A New York Times elemzése szerint főként három ország miatt nem lett olcsóbb az olaj, annak ellenére, hogy a termelés növelését ígérték (és harmadrészben meg is valósították). A legfontosabb Irán, amelynek jelenleg napi 2 millió hordó az exportja, de ha a Trump által megújított szankciók teljes körűen kifejtik hatásukat, ez akár meg is feleződhet. Vagyis önmagában ez is eltüntetheti az egymillió hordós pluszmennyiséget. De ha kevésbé lesz drasztikus a hatás, akkor is több százezer hordóval esik majd vissza az iráni kivitel.

A következő tettes Venezuela, amelynek gazdasága káoszba süllyedt, és kormányának diktatórikus intézkedései miatt szintén szankciók sújtják. Kitermelése lényegében megfeleződött, már kevesebb mint napi 1,4 millió hordó, és mindenki biztosra veszi a további csökkenést.

A harmadik ország Líbia, amely továbbra is képtelen kikeveredni a Moammer Kadhafi 2011-es megbuktatása óta tartó politikai káoszból. Emiatt kitermelése messze elmarad a lehetőségektől.

Kérdés, hogy a stabil olajállamok mennyivel tudják növelni kitermelésüket. Szaúd-Arábia azt állítja, hogy önmagában is napi kétmillió hordós pluszkapacitással rendelkezik, szakértők szerint azonban ennek csak a fele igaz időigényes beruházások nélkül. A Wood Mackenzie energiaipari tanácsadó cég szerint világszinten 2,5 millió hordóval lehet növelni rövid távon a felhozatalt.

Ezt a mennyiséget azonban lenullázhatják az említett három ország problémái.

Pedig ezzel még nem értek véget a kockázatok. Nigériában időről-időre sztrájkok és fegyveres bandák akciói akadályozzák a kitermelést, a jelentős exportőrré vált Egyesült Államok szállításainak pedig a nyári-őszi hurrikánszezon tehet keresztbe. Az amerikai palaolaj-termelőket nem csak az időjárás, hanem a legjobb mezők kimerülése és a szállítási korlátok is fékezik, ezért nem biztos, hogy úgy vissza fogják tudni tartani az árakat, mint 2014 után.

Mivel közben az olaj iránti kereslet stabilan nő, szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy ismét jóval 100 dollár fölé kerül a nyersanyag hordónkénti ára. Ez a magyar benzinkutakon is szinte azonnal megmutatkozna. Nem mindegy persze, hogyan alakul közben a dollár-forint árfolyam. Az elmúlt napokban éppen erősödött valamennyit a magyar deviza, ami – ha közben nem emelkedik az olajár – átmenetileg enyhítheti az autósok terheit. Az viszont lényegében biztos, hogy egy komolyabb olajáremelkedés hatását nem tudná ellensúlyozni a forint erősödése.

Addig is az autósok azzal vigasztalhatják magukat, hogy a mostani 400 forint körüli üzemanyagár a többségnek már nem annyira megterhelő anyagilag, mint amikor legutóbb ezen a szinten jártak az árak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak érzéki csalódás, hogy drága a benzinUtoljára 2014 őszén kellett olyan sokat fizetni a benzinkutakon, mint most, de az átlagjövedelemből ma már sokkal több üzemanyagra futja, mint akkoriban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ benzinár Donald Trump olajár Olvasson tovább a kategóriában