A járműiparnak egy nagyon fontos tendenciához kell alkalmazkodnia a szigorodó környezetvédelmi normák, az elektromos hajtás térnyerése és az önvezető járművek fejlődése mellett: várhatóan egyre kevesebben fognak autót vásárolni és birtokolni a következő évtizedben. Nem azért, mert csökkenne a mobilitás iránti igény, hanem mert az új technológiák lehetővé és gazdaságossá teszik, hogy az autózás közösségi alapon működjön. Erre a piaci folyamatra is reagálva a Toyota nem kevesebb, mint 1 milliárd dollárral száll be egy szingapúri autómegosztó vállalatba, a Grab-be.
A cégről Magyarországon nem sokat hallhattunk, ennek ellenére Délkelet-Ázsiában a Grab vezeti a közösségi autózással kapcsolatos szolgáltatások piacát. A vállalat profilja a Magyarországról már kiűzött fuvarszervező Uber illetve a Budapesten működő GreenGo és Mol-Limo autómegosztók hibridjeként írható le, tehát sofőrrel vagy anélkül is járműhöz juthatnak az ügyfelek, de lehetőség van akár buszok és biciklik bérlésére is, sőt, még az ételkiszállítás területén is aktív a Grab.
Akio Toyoda, a Toyota elnöke eltökélten dolgozik azon, hogy a nagyapja által 81 éve alapított autógyárból egy közlekedési szolgáltatóvállalatot formáljon. A japán vállalat már korábban befektetett az Uberbe és annak japán konkurensébe, a Japan Taxiba, de a Grab-be sem most invesztál először. Az újabb beruházást az is indokolja, hogy a Grab épp márciusban vette meg az Ubertől a teljes délkelet-ázsiai üzletágát, és az üzleti előrejelzések szerint 2025-ig megnégyszereződik a szektor most mintegy 5 milliárd dolláros forgalma a 620 milliós lakosságú régióban.
Nem csak a Toyota látja az internetes és a fejlett autóipari technológiákon alapuló szolgáltatásokban a jövőt. A már említett Grab első járműipari befektetője a 750 millió dollárral beszálló Honda volt 2016-ban. A két vállalat a motorkerékpárokon alapuló szolgáltatások közös fejlesztésében egyezett meg, amit Shinji Aoyama, a Honda operatív vezetője azzal indokolt, hogy a járműgyártók részéről
a közlekedési ágazat radikális átalakulása közben a világszerte egyre gyorsabban kibontakozó közösségi gazdaság (sharing economy) nagy lehetőségeket rejt magában a mobilitás fogalmának kibővítésére.
Az egymással közvetlenül rivalizáló BMW és a Mercedest gyártó Daimler együtt próbál konkurenciát állítani az Ubernek és más közlekedési szolgáltatóknak. A két német vállalat március végén állapodott meg egy közös cég indításában, amit fele-fele arányban birtokolnak. Az új vállalkozás a tervek szerint összefogja majd a BMW és a Daimler összes eddigi*Mindkét autógyárnak van már működő autómegosztó szolgáltatása mintegy 20 ezer bérelhető autóval világszerte 31 városban, több mint négymillió felhasználóval. A fuvarközvetítésben és a parkolásszervezésben is van már tapasztalata a BMW-nek és a Mercedesnek, továbbá a két cég együtt 143 ezer töltőponthoz tud hozzáférést biztosítani. és a jövőben tervezett közösségi autózással kapcsolatos szolgáltatását az autómegosztástól kezdve az elektromos töltőállomások üzemeltetésén át egészen a parkolóhely-keresésig.
A dízelbotránytól nehezen szabaduló Volkswagen is már egyre inkább az Uberben látja versenytársat. A német konszern 2016-ban Moia néven saját leányvállalatot indított a közösségi közlekedés üzletágában. Az új cég a tavalyi év végén bele is kezdett egy iránytaxi jellegű szolgáltatásba Németországban néhány járművel, ami az idén tovább fog bővülni a kifejezetten erre a célra fejlesztett és gyártott elektromos kisbuszok forgalomba állításával. A Volkswagen ezen kívül befektetett 300 millió dollárt az izraeli Gett-be is, amely 60 városban nyújt fuvarszervezési szolgáltatást.
A General Motors is néhány éve még évszázados fennállásának legnagyobb, becslések szerint több száz halálos balesetet követelő botrányából*Több, mint tíz évig a gyártó több autótípusában a gyújtáskapcsoló rendkívül könnyen lekapcsolt – azaz leállt a motor –, főleg, ha nehezebb kulcscsomót akasztottak rá vagy beleütközött a térd. A menet közben leálló motor a kerekek hirtelen blokkolásához is vezethetett, ráadásul, ha nincs gyújtás, a kormány- és fékrásegítés is megszűnik, illetve a biztonsági segédberendezések (pl. a blokkolásgátló, a menetstabilizátor és a légzsákok) is deaktiválódnak. igyekezett kilábalni, most pedig tervei szerint két éven belül elindítja az önvezető autóin alapuló fuvarközvetítési szolgáltatását. Az amerikai vállalat mindent megtesz, hogy a robottaxis piac meghatározó szereplőjévé váljon, miután stagnáló tőzsdei eredményein a balesetsorozat mellett meglátszottak már az autóeladásokkal kapcsolatos pesszimista kilátások is. Az autógyár 2016-ban 500 millió dollárt fektetett az Uber-rivális Lyft-be, majd néhány tízmillió dollárért felvásárolta a szintén fuvarközvetítéssel foglalkozó, de megszűnés előtt álló Sidecar-t, amiből elkezdte a saját autómegosztó leányvállalatát szervezni, a Maven-t. Végül ugyanebben az évben 581 millió dollárért vette meg az önvezető autók fejlesztésével foglalkozó kaliforniai Cruise Automation-t.
Vállalat
Fontos