Ha minden így megy tovább, ötven év múlva senki nem fogja tudni, hogy mi az a koporsó
Alaposan átalakult világszerte a temetkezési iparág az elmúlt egy-két évtizedben. Míg húsz évvel ezelőtt az országok többségében a koporsós temetések domináltak, addig ma a legtöbb helyen főleg hamvasztják a halottakat. A hamvasztások aránya 2016-ban már az Egyesült Államokban is átlépte az 50 százalékot, és az uniós országok nagy részében is ez a helyzet.
Kivételt csak a kifejezetten vallásos államok jelentenek, így például Írország, Olaszország, vagy éppen Lengyelország. Ám még ezekben az országokban is érezhetően csökken a koporsós temetések aránya. Az olaszok például a 90-es évek közepén még halottaik 97 százalékát búcsúztatták így, ma már azonban minden negyedik esetben a hamvasztás mellett döntenek.
Hosszabb távon még látványosabb a trend. Az Economist témában írt cikke szerint az Egyesült Államokban például a hatvanas években még csak a halottak 4 százalékát hamvasztották, 2035-ben azonban ez az arány a várakozások szerint a 80 százalékot fogja közelíteni. Japánban pedig vallási okokból már nagyon régóta lényegében mindenkit így temetnek.
Magyarországon is elég szembetűnő az elmozdulás: 1996-ban 27 és még 2006-ban is csak 36 százalék volt a hamvasztások aránya, két évvel ezelőtt azonban háromból két esetben már emellett döntöttek a hozzátartozók. Horváth József, az Országos Temetkezési Egyesület elnöke szerint a nagyobb városokban ráadásul még inkább ebbe az irányba tolódtak el az arányok. Helyenként előfordul, hogy akár 80-90 százalékban is a hamvasztásos eljárást választják.
A folyamat magyarázata részben az árak közötti különbség. Ma Magyarországon egy hagyományos koporsós temetés alsó hangon 250-280 ezer forintba kerül, míg egy urnás ennél 30-40 százalékkal olcsóbb. A költségek mellett azonban más is szerepet játszik a hamvasztások terjedésében. Horváth József szerint a “halál mint tabu” téma, az elidegenedés társadalmi problémája is ebbe az irányba hat. Az Egyesült Államokban pedig már olyan szempontokat is figyelembe vesznek az emberek a temetések során, mint mondjuk a környezetvédelem, és a koporsós temetésnek nagyobb az ökológiai lábnyoma.
A hamvasztás terjedése azonban nem jelenti azt, hogy a szektor mérete csökkenne. Az Egyesült Államokban több, mint 19 ezer temetkezési vállalkozás közel 120 ezer embert foglalkoztat, a cégek bevétele pedig 2017-ben 16 milliárd dollárra rúgott. Franciaországban 2,5 milliárd eurót, a németeknél 1,5 milliárdot költenek évente temetésekre, és a brit piac is nagyjából 2,8 milliárd eurós.
Magyarországon körülbelül 500 temetkezési szolgáltató működik, a temetések felét azonban a legnagyobb 50 cég intézi. Horváth József azt is elárulta, hogy a piac mérete nagyjából 26 milliárd forint, és az országban 17 krematórium üzemel, melyekben évente mintegy 75 ezer hamvasztást végeznek.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
