Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. január 15. 12:46 Vállalat

Ide is elérkeztünk, Magyarország nem tudja ellátni magát almával

Tavaly novemberre az alma kimagaslóan megdrágult, 68 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban – áll a Központi Statisztikai Hivatal most megjelent tájékoztatójában. Ennél is meglepőbb lehet, hogy ezen belül az ipari alma ára teljesen elszállt, 177 százalékkal emelkedett. Mi lehet a magyar alma-armageddon hátterében?

A gyümölcs fogyasztói ára ma a boltokban (fajtától és minőségtől függően) kilónként körülbelül 350-450 forint között mozog, ami azt jelenti, hogy a megszokott, egyébként elég tág 250-500 forint közötti sáv felső részén van. Ebben túl sok drámai nincs, a KSH által kimutatott 68 százalékos drágulás ugyanis csak egy átlag. A hazai termelés kétharmadát az alacsonyabb minőségű ipari alma adja, amelynek nagy áremelkedését legfeljebb az almaleveknél lehet majd tetten érni.

Az étkezési alma 2016-ban viszonylag olcsó volt, ehhez képest mozdult el az ár a sáv felső harmadába, de a drágulást enyhíti, hogy mire a boltokba jut, az ellátási lánc szereplői kénytelenek lenyelni annak egy részét. Könnyen rárohadhat az alma arra, aki nagyon magasra engedi az árat, mert a vásárlók azonnal átpártolnak a narancsra és egyéb déli gyümölcsökre.

A drágulás mögött egyértelműen a magyar és európai termelés visszaesése áll. A Fruitveb szakmaközi szervezet már ősszel jelezte, hogy a kedvezőtlen időjárás (áprilisi fagyok) miatt 21-23 százalékkal kevesebb alma terem, és Magyarország is rossz szezont zárt, összesen 500-550 ezer tonna gyümölccsel, mert a nyár sem hozott kedvező körülményeket.

A kevés alma önmagában még nem lenne meglepő, mert ahogy a Fruitveb is említi, nálunk a termés rendkívül hektikus, évente 200-900 ezer tonna között ingadozik. Az 500-550 ezer tonnás eredmény tehát közepesnek számít, csakhogy az árakat idén az is felfelé nyomja, hogy egész Európában nem termett elég gyümölcs.

Ennél érdekesebbnek tűnik, hogy a hazai termés kétharmada gyengébb minőségű ipari alma, amely jó ideje nem tudja kielégíteni a hazai feldolgozók igényét sem, tehát importálnunk kell, ráadásul most ugyanez a friss almával is megeshet. A magyar kereslet ugyanis évi 150-200 ezer tonna között mozog, de valószínűleg a tavalyi szezon ezt a szintet sem érte el. Így nem csak léalmából, de friss almából sem álmodhatunk exportról, hiszen annyi sincs, amennyit megeszünk.

Velünk szemben Lengyelország nagyot fejlődött az elmúlt években. A lengyelek a termesztés folyamatos növelésével eljutottak oda, hogy Európa legnagyobb termesztőjeként az uniós piac közel egyharmadát adják. Kiépítették a tárolóikat és a léfeldolgozó üzemeiket, amely sokkal nagyobb rugalmasságot biztosít számukra, ki tudják várni a számukra kedvezőbb piaci viszonyokat, és igény szerint a magasabb profittartalmú étkezési alma felé tudják mozdítani az egyensúlyt, ha az az érdekük.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat alma ipari alma Lengyelország Magyarország Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Bucsky Péter
2024. április 4. 04:34 Közélet, Vállalat

Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak

Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.

Hajdu Miklós
2024. március 31. 04:32 Élet, Vállalat

Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé

Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.

Fontos

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.