Tavaly novemberre az alma kimagaslóan megdrágult, 68 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban – áll a Központi Statisztikai Hivatal most megjelent tájékoztatójában. Ennél is meglepőbb lehet, hogy ezen belül az ipari alma ára teljesen elszállt, 177 százalékkal emelkedett. Mi lehet a magyar alma-armageddon hátterében?

A gyümölcs fogyasztói ára ma a boltokban (fajtától és minőségtől függően) kilónként körülbelül 350-450 forint között mozog, ami azt jelenti, hogy a megszokott, egyébként elég tág 250-500 forint közötti sáv felső részén van. Ebben túl sok drámai nincs, a KSH által kimutatott 68 százalékos drágulás ugyanis csak egy átlag. A hazai termelés kétharmadát az alacsonyabb minőségű ipari alma adja, amelynek nagy áremelkedését legfeljebb az almaleveknél lehet majd tetten érni.

Az étkezési alma 2016-ban viszonylag olcsó volt, ehhez képest mozdult el az ár a sáv felső harmadába, de a drágulást enyhíti, hogy mire a boltokba jut, az ellátási lánc szereplői kénytelenek lenyelni annak egy részét. Könnyen rárohadhat az alma arra, aki nagyon magasra engedi az árat, mert a vásárlók azonnal átpártolnak a narancsra és egyéb déli gyümölcsökre.

A drágulás mögött egyértelműen a magyar és európai termelés visszaesése áll. A Fruitveb szakmaközi szervezet már ősszel jelezte, hogy a kedvezőtlen időjárás (áprilisi fagyok) miatt 21-23 százalékkal kevesebb alma terem, és Magyarország is rossz szezont zárt, összesen 500-550 ezer tonna gyümölccsel, mert a nyár sem hozott kedvező körülményeket.

A kevés alma önmagában még nem lenne meglepő, mert ahogy a Fruitveb is említi, nálunk a termés rendkívül hektikus, évente 200-900 ezer tonna között ingadozik. Az 500-550 ezer tonnás eredmény tehát közepesnek számít, csakhogy az árakat idén az is felfelé nyomja, hogy egész Európában nem termett elég gyümölcs.

Ennél érdekesebbnek tűnik, hogy a hazai termés kétharmada gyengébb minőségű ipari alma, amely jó ideje nem tudja kielégíteni a hazai feldolgozók igényét sem, tehát importálnunk kell, ráadásul most ugyanez a friss almával is megeshet. A magyar kereslet ugyanis évi 150-200 ezer tonna között mozog, de valószínűleg a tavalyi szezon ezt a szintet sem érte el. Így nem csak léalmából, de friss almából sem álmodhatunk exportról, hiszen annyi sincs, amennyit megeszünk.

Velünk szemben Lengyelország nagyot fejlődött az elmúlt években. A lengyelek a termesztés folyamatos növelésével eljutottak oda, hogy Európa legnagyobb termesztőjeként az uniós piac közel egyharmadát adják. Kiépítették a tárolóikat és a léfeldolgozó üzemeiket, amely sokkal nagyobb rugalmasságot biztosít számukra, ki tudják várni a számukra kedvezőbb piaci viszonyokat, és igény szerint a magasabb profittartalmú étkezési alma felé tudják mozdítani az egyensúlyt, ha az az érdekük.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat alma ipari alma Lengyelország Magyarország Olvasson tovább a kategóriában