Idén körülbelül 20 ezer lakás épülhet Magyarországon, de hiába a felfutás, ez még mindig csak a fele a 2008-as válság előtti utolsó év eredményének. Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke azt mondta nekünk, nincs hiány alapanyagokból. Legfeljebb arról van szó, hogy a gyárakat óvatosan indítják újra a tulajdonosok, mert a válságban megtapasztalták, mennyire gyorsan be tud zuhanni az építőipar.
A építőipari alapanyagokat termelő gyárak nem költöztek el az ínséges évek alatt, hiszen ezek nagyon tőkeigényes beruházásokból valósultak meg. Az egyik szigetelőanyagot, a kőzetgyapotot előállító gyár beruházási terve például 100 millió eurónál kezdődik, egy ilyen üzemnél legfeljebb kevesebb műszakban dolgoznak, vagy leállítanak egy-egy sort, és úgy várják ki a válság végét.
A fő problémát sokkal inkább a munkaerőhiány okozza, becslések szerint az utóbb években 80 ezer szakember hagyta el az ágazatot. Ők vagy más munkakörökben, vagy külföldön helyezkedtek el. Emiatt csúsznak meg gyakran az építési projektek, ami viszont oda vezet, hogy a megrendelt alapanyagokat az építési vállalkozók nem viszik el időben a gyárakból. Ennek következtében pedig a gyár sem tudja növelni a kapacitását, hiszen nincs hova raknia a készárut.
A problémák egyik gyökere az, hogy ismét elkezdett boldog-boldogtalan társasházakat építeni. Látják a vállalkozók, hogy ebben jó pénz van, csak éppen a szakértelem és a szakképzett munkások hiánya miatt elhajlanak a silányabb minőség felé. Vidor szerint a kóklerek aránya a piacon mára elérte a 25 százalékot, azaz jellemzően minden negyedik lakás olcsón, de rosszabb minőségben épül meg. A piac kettészakadt, az árérzékeny, minőséggel kevesebbet foglalkozó vevők mellett a professzionális kivitelezők (értelemszerűen drágább, de jó minőségű) lakásaira is nagy igény mutatkozik, utóbbiak adhatják a piac legalább felét.
A Mekk Elekek jellemzően minimális alaptőkével frissen indított projektcégekkel vágnak neki a legfeljebb 4-8 lakásos társasházaknak, a munkát pedig alvállalkozókkal végeztetik el, azzal, akit találni lehet. Az elkészült lakások minősége sokszor köszönő viszonyban sincs a tervekben ígértekkel, a projektcégek pedig az építkezés befejezése után rövid idő alatt képesek köddé válni, ami a garanciák érvényesítése miatt lehet problémás.
Úgy tűnik azonban, hogy a magyarok jelentős része továbbra is a lakásvásárlásban lát jó befektetést. A korábban bankban vagy pénzügyi befektetéseken fialtatott pénzek rendre itt kötnek ki, mert a brókerbotrány óta a laikusok kevésbé bíznak a pénzügyi eszközökben, a bank pedig gyakorlatilag semmit sem fizet a betétekre. Ezek alapján valószínű, hogy az építőipari kereslet növekedése jövőre is fennmarad, évi 20 százalékos bővülés várható.
A szektor felfutását csak az akaszthatja meg, ha a kormány nem áll elő időben a csok és a csökkentett áfa 2019 végi kivezetése utáni terveivel. Ha ugyanis egy társasházat 2019 végéig át kell adni, akkor azt legkésőbb jövő nyáron el kell kezdeni építeni, és ha nem látják a vállalkozók, hogy mi lesz 2020-tól, akkor a bizonytalanság miatt sokkal nagyobb kockázatot kell futniuk.
Fotó: MTI/Balázs Attila
