Az onkodiabetológia még új fogalomnak számít, egy magyar orvos-kutató nevéhez fűződik az onkológia és diabetológia együttes vizsgálata. Bánhegyi Róbert János klinikai onkológus, belgyógyász, hematológus főorvos, a gyulai Onkológiai Központ centrumvezető-helyettese 2001-ben kezdte kutatni a daganatos megbetegedések és a cukorbetegség közötti összefüggést.
Kezdetben a gyulai infektológiai osztályon végzett adatgyűjtése során figyelt fel arra, hogy a cukorbetegek körében gyakoribbak a daganatos megbetegedések, ami felkeltette az érdeklődését. 2002-ben mutatta be először az eredményeket, amelyek alátámasztották, hogy a diabétesz és a daganatok közötti kapcsolat szorosabb, mint addig gondolták, és hogy a cukorbetegek immunrendszerének károsodása központi szerepet játszik a rákbetegség kialakulásában és előrehaladásában. Ez a tudás pedig segíthet a megelőzésben és gyógyításban is.
Előrelépés a rákkutatásban
Semmelweis Ignác óta tudjuk, hogy az új elméleteket sokszor nem könnyű elfogadtatni az orvoslásban, és valamennyire hasonló cipőben jár Bánhegyi Róbert is, aki több mint húsz éve kutatja az onkológia és diabetológia közötti összefüggéseket, pontosabban a kezelések közötti korrelációt. Máig vannak, akik szkepticizmussal fogadják ezeket a kutatásokat, de az évek múlásával egyre több kutatás támasztja alá azok megalapozottságát és fontosságát. A főorvos által elnevezett onkodiabetológiai megközelítés mára nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközileg is kezd előtérbe kerülni, hiszen egyre több bizonyíték szól arról, hogy az anyagcsere és az onkológiai folyamatok között szoros kapcsolat áll fenn.
Ez jelentős előrelépésnek számít a daganatos betegségek kezelésében.
Kérdezem is Bánhegyi Róbertet: ez azt jelenti, hogy megtalálták az a rák ellenszerét? De a válasz összetett.
Az elhízás és a cukorbetegség a daganatos betegségek kialakulásának kockázati tényezői közé tartoznak, illetve a kettős diagnózis még inkább megnehezítheti az egyes kórképek kezelését. Az onkodiabetológia alapjainak ismerete viszont lehetővé teszi az orvosok számára, hogy ne csak a daganatra, hanem a teljes anyagcsere-állapotra is figyelmet fordítsanak
– mondja a gyulai tudós. Hozzáteszi, az onkodiabetológia egyik legfontosabb célja, hogy az orvosok számára olyan átfogó diagnosztikai és terápiás protokollokat biztosítson, amelyek segítségével egyszerre tudják követni és kezelni a daganatos betegségeket és a hozzájuk kapcsolódó anyagcsere-rendellenességeket.
Ennek a szemléletnek az elsajátítása kulcsfontosságú a terápia megtervezésében, hiszen egy cukorbeteg vagy elhízott ember szervezete másképpen reagálhat az onkológiai kezelésekre. Az onkodiabetológiai szemléletű gyógyításban a hagyományos onkológiai protokollokat kiegészítik olyan speciális diétás és életmódbeli tanácsokkal, valamint anyagcseregyógyszerekkel, amelyekkel javítható a betegek általános állapota és csökkenthető a tumorok kezelésekkel szembeni rezisztenciája, ezzel fokozva az onkoterápiára adott választ.
Egyre több orvost és egészségügyi szakembert foglalkoztat az új tudományág. Fotó: Magyar Onko-Diabetológiai Egyesület
Jobb esélyeket kapnak az életben maradásra
Akiket tehát ebben a szemléletben látnak el, jobb esélyekkel küzdhetnek meg a rákkal. De milyen módon és milyen ütemben terjed el az onkodiabetológia szemléletének és tudományának ismerete a hazai és a globális egészségügyi rendszerben?
Az eredmények megosztása érdekében szervezte meg a gyulai kutató októberben az I. Magyar Onkometabolikus és Onko-Diabetológiai Konferenciát. A gyulai eseményen mások mellett belgyógyászok, obezitológusok*Az elhízás okaival, következményeivel, kezelésével foglalkozó szakemberek., endokrinológusok*Az endokrinológia a belső elválasztású mirigyek – leginkább a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigyek, a mellékvese, a hasnyálmirigy – működésének élettanával, azok betegségeivel foglalkozik., diabetológusok és onkológusok gyűltek össze, hogy párbeszédet folytassanak a metabolikus (anyagcsere-) betegségek és daganatok közötti kapcsolatokról.
Amennyire tudni lehet, Bánhegyi Róbert a világon elsőként hívta össze ezen szakterületek képviselőit, hogy a betegek komplex állapotát figyelembe véve közösen dolgozzanak az egészséges élet kilátásainak javításán az onkodiabetológiai szemlélet terjesztésén és formálásán keresztül.
Az eseményt 22 ezer orvos követhette online, személyesen pedig csaknem 170 orvos, kutató és meghívott vendég vett részt.
Ez is mutatja, hogy folyamatosan nő az új terület iránt nyitott szakorvosok és szakdolgozók száma, így a daganatos betegek onkodiabetológiai ellátása nagy hatással lehet az egészségügyi rendszer működésére is. Bánhegyi Róbert szerint mindez elősegíti, hogy a már jelenleg is működő onkoteamek*A daganatos betegségek gyógyítását végző, tagjai által több szakterületet lefedő orvosi munkacsoportok. olyan új tagokkal egészüljenek ki, mint az endokrinológus, diabetológus, obezitológus szakorvosok, vagy a belgyógyászat más szakterületeinek képviselői, vagy a dietetikusok.
Ezáltal még körültekinthetőbben lehet megtervezni a legmegfelelőbb onkoterápiát. Mindez hatékonyabbá teheti a kezelést és jobbá a betegek életminőségét, illetve az életkilátásaikat is jelentősen javíthatja.
Ami a hosszú távú elképzeléseket illeti, a kutató szeretné, ha a daganatos betegek alapbetegsége és a társbetegségeik ellátása maximálisan összehangoltan történne.
Ez a holisztikus megközelítés lehetőséget nyújt arra, hogy a különböző szakorvosok, szakdolgozók egymással és a betegekkel együtt dolgozzanak a kezelés minden szakaszában, figyelve az életmódra, a táplálkozásra és a metabolikus állapotukra is.
Az onkodiabetológiai szemlélet előnye, hogy növeli a betegek kezelésének sikerességét, mivel hozzájárulhat a daganatos betegségek kiújulásának csökkentéséhez és rosszabbodásának mérsékléséhez is. A megfelelő anyagcsere-egyensúly helyreállítása nagy előnyt jelenthet a terápiás válaszreakciók javításában, amely a betegek számára egyértelműen jobb kilátást jelent.”
Bánhegyi Róbert nemrég megjelent szakkönyve. Fotó: Magyar Onko-Diabetológiai Egyesület
Újfajta prevenció
Az onkodiabetológia nemcsak a kezelések terén kínál új megközelítést, hanem a megelőzésben is. „Az elhízás és a cukorbetegség olyan rizikófaktorok, amelyek kontrollálásával csökkenthető a daganatos betegségek kialakulásának esélye. Az onkodiabetológia lehetőséget nyújt a prevenciós programok szélesebb körű bevezetésére, ami a lakosság egészségtudatosságának növelését is elősegítheti.
A betegek számára kialakított speciális életmódprogramok, étrendi ajánlások és rendszeres anyagcsere-felügyelet segítenek abban, hogy csökkenjen a daganatos betegségek kockázata, és javuljon a meglévő betegségekkel élők életminősége” – mondja Bánhegyi Róbert. Hozzáteszi, fel kell ismerni, hogy minden mindennel összefügg, éppen ezért a betegek kezelésében nemcsak az adott betegségre, hanem a társbetegségekre és azok kezelésére is figyelni kell.
Többek között ezt igazolták az októberi konferencián bemutatott előadások is, amelyek három fő pillér, az elhízás és metabolizmus, a cukorbetegség, valamint a rák köré szerveződtek. Az előadók, köztük belgyógyászok, diabetológusok és onkológusok szerint a rendezvény egy olyan láncreakciót indított el, amely a hazai, sőt a nemzetközi egészségügyi ellátás szemléletmódjára is hatással lehet. Hogy egyre többen ismerjék fel és alkalmazzák az onkodiabetológiai szemléletet, a konferenciát 2025 őszén ismét megszervezik.
Addig is Bánhegyi Róbert frissen megjelent – saját forrásból finanszírozott – szakkönyvére is támaszkodhatnak a szakorvosok. A kutató ugyanis egy kötetben rendszerezte a legújabb tudományos eredményeit, klinikai tapasztalatait és megfigyeléseit, amelyeket részben saját gyakorlatából, részben kapcsolódó irodalmi adatok feldolgozásaiból vett. Ezzel az a célja, hogy a kollégák számára összegzést adjon a daganatos betegségek és a metabolikus rendellenességek közös mechanizmusairól, különös tekintettel a gyulladásos folyamatokra, az inzulinrezisztenciára, valamint az anyagcsere általános zavaraira, miközben a laikusok számára is érthetően beszél ezekről az összefüggésekről.
Ez utóbbi már csak azért is fontos, hogy minél többen ismerjék fel, az elhízás és a mozgásszegény életmód nemcsak a cukorbetegség esélyét növeli, hanem ennél súlyosabb következményei is lehetnek.
Élet
Alig érdekel valakit a 3+3 millió forint otthonfelújítási ingyenpénz
Körülbelül 1,5 millióan lehetnek jogosultak a támogatásra, 20 ezren meg is kaphatnák, de egyelőre csak 4500-an jelentkeztek érte.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
