(A szerző a Cambridge Econometrics budapesti irodájának munkatársa.)
Sosem látott kettősség uralkodik az európai villamosenergia-piacon, hiszen a tavaly kitört energiaválság miatt az árak az egekbe szöktek, mégis egyre gyakrabban látunk negatív villamosenergia-árakat, amikor a szolgáltató átmenetileg hajlandó fizetni a fogyasztásért. Hogyan fordulhat elő ez a két jelenség egymás mellett?
Két tényező tolja az árakat ilyen végletekbe. Egyrészről a megújuló energiaforrások széleskörű elterjedése lehetővé teszi, hogy amikor az időjárási körülmények megfelelőek (süt a nap, fúj a szél), olcsón tudjunk villamosenergiát előállítani. Azonban a nap- és szélerőművek termelése nem szabályozható, ezért előfordulhat, hogy több villamosenergiát termelnek annál, mint amire éppen szüksége van a rendszernek. Ezért, az egyensúly fenntartása érdekében, a szolgáltatók akár fizetni is hajlandók, hogy a felhasználók növeljék fogyasztásukat. Amikor pedig nincs elegendő zöld villamosenergia, a rugalmasan szabályozható gázerőművek felpörgetésével igyekeznek egyensúlyban tartani a fogyasztást és a termelést. A gázturbinák mindig is a legdrágább energiatermelési eszközök voltak, de 2022-ben az orosz gázszállítás visszavágásának következtében a gázárak történelmi csúcsokat értek el, és drasztikus sokkot okoztak a villamosenergia-piacon is.
Ez a helyzet Magyarországon is. A napelemek hatalmas népszerűségének köszönhetően már hazánkban is időnként megjelennek negatív áramárak, azonban a háztartási fogyasztók egyelőre nem tudják élvezni ennek előnyeit. Jelenleg sem a technológia, sem a tarifacsomagok nem teszik ezt lehetővé, hiszen a megfelelő elszámoláshoz szükségesek az úgynevezett okosmérők. Ezek az intelligens fogyasztásmérők folyamatos kommunikációt tartanak fenn a fogyasztók és a szolgáltatók között. Például a szolgáltató jelezheti a háztartások felé az aktuális villamosenergia-árakat, illetve pontosan követheti az aktuális terhelést. A hagyományos mérők nem rögzítik a fogyasztás időpontját, így a szolgáltató nem tudja megállapítani, hogy két mérőóra-leolvasás között mikor mennyit fogyasztottunk pontosan.
Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve REPowerEU fejezetének nemrégiben lezajlott társadalmi egyeztetése során az egyik kiemelt reformjavaslat éppen a dinamikus árképzés jogi hátterének kidolgozása volt. A javaslat alapján a rezsivédett villamosenergia-fogyasztás (évi 2523 kilowattóra) felett a háztartások önkéntes alapon dinamikus árazású villamosenergia-szerződéseket köthetnének. Ezzel a szerződéssel a háztartások elkerülhetnék az átlagfogyasztás feletti, kétszer olyan drága villamosenergia-árakat, és ha megfelelően alakítják a fogyasztásukat, jelentős mértékben csökkenthetnék kiadásukat.
A Cambridge Econometrics és a Budapesti Corvinus Egyetem legfrissebb elemzése*A kutatás a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-22-3-I kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült. alapján a háztartások villamosenergia-fogyasztásának időbeli eltolásával jelentősen csökkenthetők lennének a villamosenergia-kiadásaink. Bár sok fogyasztási típust nem lehet más időpontra időzíteni – például az ebéd melegítése mikróban vagy az esti tévénézés – a mai mosó- és mosogatógépek rendelkeznek időzítővel, mely segítségével beállíthatjuk, hogy mikor induljanak el. Ezeknek a gépeknek az optimális időzítésével a fogyasztás rugalmasabbá tehető, és jobban a megújuló erőforrások elérhetőségéhez lehet igazítani őket.
Képzeljük el, hogy a mosógépet nem a munkából hazaérkezésünk után pakoljuk be és indítjuk el, hanem reggel beállítjuk, hogy mire hazaérünk, már kész legyen a mosás. Jelenleg ez semmilyen különbséget nem okoz a fogyasztók számára, pedig, ha megvizsgáljuk a 2022-es átlagos negyedórás villamosenergia-árakat, akkor láthatjuk, hogy míg délután két-három óra körül még 250 euró/megawattóra körül mozgott az ár, addig este hatkor már 350-nél járt.
Ez a mindössze néhány óra eltérés 40 százalékos különbséget jelent a felhasznált villamosenergia árában. Ez a jelentős árkülönbség annak köszönhető, hogy délután még elérhető az olcsó napenergia, azonban az esti órákban már a gáztüzelésű erőművek dominálnak, valamint a rendszerterhelés is ekkor van a napi csúcson, ekkor a legmagasabb az igény és a legdrágább az áram.
Amennyiben a háztartások akkor indítanák el elektromos eszközeiket, amikor a termelési költségek a legalacsonyabbak, egyrészről csökkenthetnék a számláikat egy dinamikus tarifájú csomaggal, másrészről a teljes piaci árat is csökkenteni lehetne. A pillanatnyi piaci árat ugyanis mindig a legdrágább termelési költségű éppen működő erőmű határozza meg. Így, amennyiben sikerül csökkentenünk fogyasztásunkat az esti órákban, kevesebb drága, úgynevezett csúcserőművet kell bekapcsolni. Ezáltal a teljes piaci villamosenergia-árra is hatást gyakorolhatna a háztartások fogyasztása, és így nemcsak saját maguk számára, de a többi fogyasztó számára is előnyt jelentene egy ilyen általános fogyasztói magatartás.
Pontosan ezt az optimalizált esetet vizsgáltuk elemzésünkben, bizonyos korlátok mellett: mivel a hajnali órákban a legalacsonyabb a villamosenergia-fogyasztás, ezért gyakran olyankor figyelhetők meg a legalacsonyabb árak, de természetesen nem feltételezhető, hogy az emberek felkelnek hajnalban, hogy kiteregessenek, amikor kész a mosás. Így a modell reggel hat és éjfél között optimalizálja az eszközök használatát.
A modell számításai alapján a mosó-, mosogató- és szárítógépek megfelelő időzítésével a csúcsidőszaki árak jelentősen csökkenthetők. Este hat és fél kilenc között, amikor a fogyasztás a legmagasabb, akár 21-28 százalékkal alacsonyabb ár is elérhető lenne – egyszerűen azáltal, hogy az elektromos eszközök esti használatát eltoljuk napközbenre, amikor elérhető az olcsó napenergia. Az általunk felállított „optimalizált szcenárióban” az esti csúcsidőszakban akár 2,2-3,6 százalékkal alacsonyabb lehetne a teljes rendszerterhelés, ami számottevő különbség, ha figyelembe vesszük, hogy csupán három háztartási eszköz használatának időpontját kell eltolni hozzá.
Összességében, amennyiben 2022-ben ezeket a háztartási eszközöket optimális időpontban indítottuk volna el, a modell eredményei szerint 6,2 százalékkal tudtuk volna csökkenteni Magyarország teljes villamosenergia-kiadását. Ez körülbelül 700 millió euró megtakarítást jelent, ami a jelenlegi 380-as árfolyam mellett 266 milliárd forinttal ér fel.
Ennek azonban előfeltétele, hogy a háztartások tisztában legyenek az aktuális villamosenergia-árakkal és tarifacsomagjaik ösztönözzék őket fogyasztási szokásaik átalakítására. Szükségesek az olyan dinamikus tarifacsomagok, amit a REPowerEU fejezet is említ, valamint az, hogy az összes háztartás rendelkezzen okosmérővel.
Bár az okosmérők telepítése új távlatokat nyithat a villamosenergia-piacon, hazánkban és a régióban egyelőre nem igazán elterjedtek. Egy 2022-es elemzés szerint az egész régióban a háztartások kevesebb mint ötöde rendelkezik okosmérővel, ami lehetővé tenné a dinamikus árazás bevezetését. Azonban az elemzésből az is kiderül, hogy nem lehetetlen akár szinte az összes háztartást felszerelni ilyen eszközzel: Spanyol-, Olasz-, Svéd-, Finn- és Észtországban a háztartások több mint 90 százalékában van már okosmérő.
Annak érdekében, hogy tovább növelhessük a megújuló energiaforrások arányát a villamosenergia-rendszerben és élvezhessük az olcsón előállított energia előnyeit, létfontosságú lenne a hálózat okosítása, hogy a háztartások képeseket legyenek a fogyasztásukat az árakhoz és a termelési viszonyokhoz igazítani.
Élet
Fontos