Magyarul több mint ötezer találatot kapunk a Google keresőjében, ha a Tier e-roller-megosztó és a környezetbarát szavakra keresünk. A vállalat azt állítja, hogy rollerei klímasemlegesek, és ezt a közlekedési eszközökön is büszkén hirdeti.
Ha egy felhasználó a cég eszközeit használja – amit idehaza Budapesten és Siófokon tehet meg -, azt hiheti, hogy sokat tett a klímaváltozás megállításért, és teljesen ártalmatlan a klímára az utazása. Sajnos azonban ez nem igaz. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, miért van ez így, de kezdjük azzal, hogy a kamu zöldítés miért ilyen elterjedt jelenség manapság.
A zöld füllentés nem fáj
A Tier esete ugyanis csak egy a vállalatok körében ma már krónikusan elharapódzott zöldre festés rutinszerű gyakorlatából. Az angolul greenwashing néven ismert jelenség csábító a cégek számára: nem kell túl nagy fantázia hozzá, hogy szinte bármely cég működésében találjanak egy olyan elemet, amire rá lehet fogni, hogy jó a környezetnek.
A fenntarthatósági állításokat nem ellenőrzik hatóságok, nem kell független intézmények előtt bizonyítani, hogy megfelelnek-e a valóságnak. A versenyfelügyelet ugyan vizsgálhatja egy-egy hirdetés, társadalmi célú kampány hitelességét, de nagyon nehéz meghatározni azt a területet, ami a verseny kapcsán releváns.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló európai uniós irányelv sem rendelkezik arról, hogy mikor lehet például egy terméket környezetbarátnak mondani – ahogy azt a Képviselői Információs Szolgálat ide kapcsolódó elemzése is kiemeli.
2020-ban 344 fenntarthatósági állítást vizsgáltak összesen 27 európai országban a fogyasztóvédelmi hatóságok, és az esetek 58 százalékában nem volt elegendő információ ahhoz, hogy érdemben vizsgálni lehessen a környezetbarát üzenetek valóságtartalmát. Az esetek 42 százalékában a résztvevő hatóságok okkal feltételezték, hogy a megfogalmazott állítások hamisak, megtévesztők és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek.
Fontos kiemelni, hogy ha valamiről nem tudtak elég információt fellelni, az nem eshetett ebbe a kategóriába, így ez a hamisnak tekinthető állítások minimális aránya.
Nem csak Európára jellemző mindez: szintén 2020-ban 65 országban az IPCEN nevű nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezet felmérése szerint a zöld üzenetek 40 százaléka megtévesztő volt.
A fenntarthatóságra, környezetbarátságra utaló vállalati üzenetek, kijelentésekben nem érdemes vakon megbízni: felük biztosan nem igaz.
Svájcban nem várt irányból jött igény a vállalatok környezetvédelmi mellébeszélésének megregulázására: a FINMA nevű pénzügyi felügyelet szerint azért kell a gyakorlatot megállítani, mert a vállalatok valós értékelését lehetetleníti el ez a gyakorlat, ami sérti a befektetők érdekeit.
A cégeknek nincsen túl nagy félnivalójuk egyelőre a hamis vagy félrevezető üzenetek kapcsán: büntetésre a legritkább esetben lehet számítani. Mivel a fenntarthatósági és környezetvédelmi kérdések alapvetően összetettek, ezért a félrevezető üzentek cáfolata is bonyolult, csak a fogyasztók kis részéhez juthat el, ezért sajnos minden bizonnyal továbbra is velünk lesz a zöldre festési gyakorlat.
Megosztós e-rollerek, az ál-környezetvédelem királyai
A cáfolat nélküli zöldre festési kísérletek nemcsak a fogyasztókra, de a döntéshozókra is hatnak. Kiváló példái ennek a nagyvárosokban rohamosan terjedő megosztás alapú elektromos rollerek. Elvárás a városvezetőkkel szemben, hogy tegyenek a fenntarthatóságért, ezért az e-rolleres cégek kiválóan ismerték fel, hogy az elektromos, megosztás alapú kulcsszóval könnyen politikai támogatásra találhatnak.
Ahogy korábban bemutattuk, az akkor még a számlaadás minimális feltételeinek is megfelelni képtelen Lime-mal működött együtt uniós támogatásból az akkoriban Tarlós István és a Fidesz vezette főváros és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).
Alig egy évvel később, immár a fenntarthatóságot és a zöld város koncepcióját hirdető Karácsony Gergely főpolgármestersége alatt ismét kísérleti mikromobilitási pontot nyitott a BKK. Itt a fővárosi közbringarendszer mellett az annak konkurenciáját állító, az MVM-en keresztül a magyar állam résztulajdonában lévő Bird rollermegosztót is helyzetbe hozták. Pedig már csak a saját tulajdonú Mol Bubi érdekei miatt sem okos az e-rollerek propagálása: Chicagóban egy tudományos vizsgálat eredményei szerint ugyanis a rollermegosztók megjelenésével tizedével esett a közbicikli-használat.
A BKK-nál tényként kezelik, hogy a megosztás alapú e-rollerek a fenntartható közlekedés részét képezik. Hogy ezt mire alapozzák, arra nem derülhet fény, mivel nem válaszoltak a projekttel kapcsolatos kérdéseinkre.
A városi közlekedés fenntarthatósága
A tények alapján azonban a
városi közlekedésben a megosztás alapú e-roller a személyautózás után a legszennyezőbb közlekedési forma.
Ezt nem mi állítjuk, hanem a világ legfejlettebb gazdaságait, köztük hazánkat tömörítő OECD közlekedési szervezete. A Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF) egy 2020-as, 239 oldalas elemzése azt vizsgálta meg, hogy az olyan új városi közlekedési módok, mint az Uber kapcsán népszerűvé vált platform alapú taxizás, az e-rollerek és kerékpármegosztás tényszerűen mennyire környezetszennyezőek, fenntarthatók.
Az autózás különböző formái messze a legszennyezőbbek, és ezen a megosztás alapú megoldások, de sajnálatos módon az elektromos meghajtás sem sokat segít. A megosztás alapú e-rollerek azonban a közösségi közlekedésnél szennyezőbbek, ráadásul egy plug-in hibridhez vagy elektromos autóhoz képest az első generációs rollerek érdemben nem is környezetbarátabbak.
Ami biztosan látható: a közösségi közlekedés még belsőégésű buszokkal is érdemben környezetbarátabb, mint a megosztás alapú e-rollerek. A tanulmányban csak metróval és városi vasútvonalakkal számoltak, ehhez képest Budapesten a közösségi közlekedéssel megtett utak harmadát a sokkal kevésbé környezetterhelő villamosok és trolik biztosítják.
Ehhez képest – az idézett OECD-ITF jelentésre hivatkozva – teljesen más adatokat szerepeltet honlapján a Tier. Sikerült egy olyan grafikont készíteniük, ahol a metrónál és a városi közlekedésnél is zöldebbnek állítják be az elektromos rollermegosztót, ami nem igaz a forrásul megadott OECD-ITF jelentés szerint.
Forrás: tier.app
A zöldre festési gyanút erősítheti, hogy még egy forrást adnak meg HSBO, 2021 néven. Míg az OECD jelentés linkkel is szerepel, ez a – legalábbis számunkra – feloldhatatlan rövidítés sem linkkel, sem hivatkozással nem szerepel. Ebben a formában annak felel meg ez a nem beazonosítható zöldítés, mint amire a fogyasztóvédelmi hatóságok évekkel korábban utaltak: nem lehet ellenőrizni.
Megkerestük a Tier magyarországi kommunikációs ügynökségét, hogy miként szerepelhet az, hogy 70 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki a megosztós e-rollerek, mint a személyautók*Our latest e-scooter, the TIER V – complemented by our green operations model that uses swappable batteries, green energy to charge the batteries, and electric operations fleet – only emits 42.8 gCO2/pkm (HSBO, 2021). This is over 70% less than what a private car emits (see Figure 1) (ITF, 2020). If the additional lifespan enabled through the reuse of our vehicles were to be included, the emissions impact per passenger km would be even lower.
. Feltehetően a cég egy saját kutatást rendelt meg, ami azonban jó eséllyel nem azonos módszertannal készült, mint az OECD-ITF jelentése. De erről nem győződhettünk meg, mert nem kaptunk válaszokat a kérdéseinkre.
Szén-dioxid-csökkentés helyett növekedés
A másik csúsztatás a Tier esetében, hogy azt állítják, hogy öt év alatt 12 millió autós utat váltottak ki, és ezzel 5 millió kilogramm szén-dioxid kibocsátását tudták elkerülni. Ennek alapja egy vállalati, külső fél által nehezen ellenőrizhető hitelességű felmérés. Nyolcezer megkérdezett alapján, három városban számoltak ki azt, hogy a cég utasai 17,3 százalékban autós utakat váltottak ki.
Mindezt felszorozták egy átlagos városi út szén-dioxid-kibocsátásával, és így kapták meg a megadott adatot. Csakhogy a Tier felhasználók négyötöde nem az autót cserélte e-rollerre, hanem a gyaloglást, biciklit vagy éppen a közösségi közlekedést. Ezek környezeti hatását „elfelejtették” belevenni a számításba.
A Tier saját környezetszennyezését buktatja le: az e-rollerezők közel 80 százaléka kevésbé szennyező közlekedési módokról váltott.
Bár a honlapon lévő grafikonon nem szerepelnek adatok, az oszlopok magasságából megközelítően visszaszámoltuk az értékeket. Azt is megadta a cég, hogy szerintük 2021-ben 14 millió kilométernyi autóutat váltottak ki, ami 2 millió kilogramm szén-dioxid-megtakarítást jelentetett. Ebből ki lehetett számítani, hogy összesen 70 millió kilométernyi utat tehettek meg a cég rollereivel 2021-ben.
Kiszámítottuk, hogy az OECD-ITF adataival milyen kibocsátási adatok adódnak:
2 millió kilogramm szén-dioxid-megtakarítás helyet 3,2 millió tonna kibocsátásával járt a Tier e-rollerek használata.
Felmerülhet, hogy mi történt volna, ha nem a független, globális szakértő OECD-ITF, hanem a Tier saját, ellenőrizhetetlen forrásból származó kibocsátási adatait vesszük figyelembe. Ha ez igaz lenne, akkor alacsonyabb lenne a módváltás után a szán-dioxid-kibocsátás, de akkor sem 2, hanem csak 1,2 millió kilogramm lenne a magtakarítás. A Tier által megadott értéket azonban hiba lenne komolyan venni, hiszen az OECD szerint még a kerékpármegosztás is több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a német rollermegosztó saját állítása.
Az adatok egyébként egybevágnak egy korábbi saját felmérésünkkel: a budapesti e-rolleresek 27 százaléka mondta azt nem reprezentatív felmérésünk során, hogy autóról váltott. Tehát az e-rollerek főként továbbra is a kevésbé szennyező gyaloglást, kerékpározást, kerékpármegosztást és közösségi közlekedést váltják ki.
Emellett már csak azért sem érdemes az e-rollerezésre váltani, mert kiemelkedően veszélyes. Az Egyesült Királyságban először publikált adatok alapján kifejezetten magas az e-rollereket használók körében a közúti balesetek száma: 128 súlyos sérülés és egy haláleset történt. A megtett utaskilométereket azonban nem tudták kiszámolni, így ezt nehéz más közlekedés módokkal összevetni.
Az országos hivatalos statisztikákra még néhány évig várnunk kell, de amerikai kutatók texasi adatok alapján számoltak utaskilométerre vetítve is: a kutatás eredményei alapján 175-200-szor magasabb az esélye a súlyos sérülésnek egy e-rolleresnél, mint a közúti közlekedésben résztvevőknél.
Ez egészen sokkoló eredmény, hiszen európai adatok alapján a kerékpárosoknál a sérülés esélye csak tízszeres az autósokhoz képest. Így nemcsak kifejezetten szennyező, de veszélyes közlekedési forma is az e-rollerezés.
Adat
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Életet leheltek a Nagykörútba a turisták és a bevándorlók, az üzletek ötöde kicserélődött
Csökkent egy év alatt az üresen álló üzlethelyiségek száma, az új boltok láthatóan a turistákra lőnek, vagy az ázsiai diaszpóra üzemelteti őket.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
