Tavaly nyáron a kelet-európai nagyvállalatok 13 százaléka mondta azt, hogy a bevételének több mint 20 százalékát várja digitális értékesítési csatornából, ám idén év végére ez az arány várhatóan 47 százalékra emelkedik – ez derült ki az IDC piackutató és a világ egyik vezető informatikai cége, az Oracle közös régiós felméréséből.
Roman Biller, az Oracle értékesítési alelnöke egy sajtóbeszélgetésen nem győzte hangsúlyozni, hogy ehhez mekkora fejlesztésekre van szükség, nemcsak a vállalatoknál, hanem az őket kiszolgáló szolgáltatásoknál is. Ha majdnem minden második nagyvállalat legalább 20 százalékos árbevétel-arányos digitális értékesítést tervez, az olyan mértékű keresletnövekedést okoz a régióban, amely szinte példátlan.
Ahogy mondta, a járvány különösen a felhőalapú szolgáltatások iránti keresletet ugrasztotta meg, ám amint az egyébként is sejthető, nagy technológiai újításokról nincs szó, a pandémia hatása sokkal inkább csak az, hogy nagyon felgyorsította az egyébként is tervezett változások ütemét.
Egyre érdekesebb egyébként a globálisan dolgozó IDC adatait abból a szempontból nézni, hogy a nagyvállalati felméréseknél a cégvezetői válaszok arányai ma már alig mutatnak eltérést Nyugat- és Kelet-Európa között. Sok szempontból mintha már szinte semmi különbség nem lenne a keleti és a nyugati cégvezetők véleménye és céges informatikai fejlesztési tervei között.
A járvány viszont egy bizonyos informatikai szempontból mégis meglehetősen szétdobta a kelet-európai országokat. Bár a költségcsökkentést az összes országban továbbra is nagyon fontos elemnek tartják a nagyvállalatok, ehhez új tényezők zárkóztak fel, és ebben jelentősebb eltérések vannak.
Romániában például nem sok minden változott, ott a költségcsökkentést tartják ma is a legfontosabb stratégiai elemnek, Szlovákiában és Görögországban viszont az ügyfélélmény növelése lett az első. Magyarország, Szerbia és Horvátország cégvezetői elsősorban az üzleti teljesítmény növelését helyezik előtérbe, Lengyelországban és Csehországban pedig érdekes módon az informatikai biztonság lett a legfontosabb fejlesztési irány.
