Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2020. október 11. 07:07 Tech

Kémiai Nobelt ért, de milyen jövőt hoz a CRISPR?

A héten kihirdették a Nobel-díjak győzteseit, a kémiai Nobelt Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kapta a CRISPR elnevezésű génszerkesztési eljárás feltalálásáért. Nem vitás, hogy ez az eszköz korszakalkotó az orvostudományban, de vajon milyen hatással lesz a társadalmi egyenlőtlenségekre, ha széles körben elterjed az alkalmazása?

A CRISPR egy olyan eljárás, amellyel meghatározott DNS részeket lehet kivágni adott helyről a kettős spirálon belül, de a módszer nagyszerűségét inkább az jelenti, hogy ennek a helyére be is tudnak illeszteni egy másik, kiválasztott DNS részt. Ezzel a módszerrel potenciálisan

bármilyen élőlény DNS-e módosíthatóvá vált, bármilyen preferencia szerint.

Az etikai kérdések azonban közel sem tisztázottak a módszerrel kapcsolatban. Sok betegség létezik, amelyről már tudjuk, hogy egy-egy adott génhez kötődnek, ezért ezeknek a géneknek a „megjavítása” lényegében azt jelenti, hogy ezek a genetikai betegségek gyógyíthatóvá válnak, akár már a születés előtt.

Ugyanakkor borzasztó nehéz meghúzni a határt abban, hogy mi számít olyan génmódosulásnak, amely hibát vagy betegséget korrigál, és mi az, amihez nem feltétlenül etikus a génszerkesztés módszerével hozzányúlni. A CRISPR-t övező legnagyobb aggály éppen az, hogy olyan előnyöket tudnak vele nyújtani azoknak, akik hozzáférnek, amelyek nem csak növelik az amúgy is kiváltságosok előnyét, de még

szó szerint beléjük és a leszármazottaikba is belekódolják a sikert.

Water Isaacson cikke is azt a kérdést feszegeti, hogy egy olyan világban, ahol még a szemüveg sem elérhető mindenki számára, mi garantálná, hogy a génszerkesztés nem a jómódúak egyik újabb eszköze legyen, hogy növeljék az előnyüket a társadalom többi részével szemben.

Azok, akik hajlandók súlyos pénzeket rászánni arra, hogy a gyerekük megfelelő külön tanárokat, magánoktatást és drága egyetemi végzettséget kapjanak, azok ugyanúgy hajlandóak lennének sok pénzt fizetni azért, hogy már születésük előtt bebiztosítsák a gyermeküknek, hogy jobban teljesítsenek a társaiknál.

Pedig a születés előtti génszerkesztés használatától nem vagyunk már messze. Tavalyelőtt egy kínai tudós (állítása szerint) már alkalmazta is a CRISPR módszert két ikerembrión, hogy ellenállóvá tegye őket az AIDS-t okozó HIV vírussal szemben. Bár a módosítást még a kínai állam is elítélte, az is jól látszik az eset kapcsán, hogy nemzetközi szinten a normák és irányelvek egyáltalán nem egységesek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa igaz, hogy megszületett egy génmódosított ikerpár, akkor ez egy emberkísérletÓriási a zavar és a felháborodás a nemzetközi tudományos életben, miután egy kínai kutató azt állítja, megszületett Lulu és Nana. Akik egy embrionális génmódosítás következtében soha életükben nem fogják elkapni a HIV-fertőzést.

Isaacson szerint

a megoldás a nemzetközi szabályozás lenne a génszerkesztés felhasználására,

de nem sok esély látszik arra, hogy ez globálisan megoldható legyen. Ha akár csak néhány ország megengedőbb a módszerrel kapcsolatban, akkor beindulhat a génturizmus, a tehetős emberek elutazhatnak a puhább szabályokat alkalmazó országokba, hogy a CRISPR módszerrel ott javítsák meg a születendő gyermekük vagy akár saját maguk génállományát.

Persze nem mindenki ilyen borúlátó. Azt ugyan mindenki elismeri, hogy a CRISPR átütő eredményeket hozhat a genetikai betegségek gyógyításában, de az optimisták ennél tovább mennek. A genetikai módosítás ugyanis jobb termést, ellenállóbb ételeket hozhat, és ez segítheti a szegény országok élelmezését.

Ha elérhetővé válnak a génalapú gyógymódok, akkor abból elvileg a szegény országok tudnának a legtöbbet profitálni, mert épp náluk nincs pénz azokra a drága kezelésekre, amelyekre a betegségek kialakulása után van szükség. A CRISPR ugyanis egy potenciálisan olcsó és hatékony módszer a megelőzésre.

Segíthet a CRISPR a víz megtisztításában, a hatékonyabb bioüzemanyagok előállításában és az állatokról emberekre terjedő betegségek megelőzésében is. Utóbbira John Oliver tavalyi adásában láthattunk példát, ahol egy tudós egereket módosított úgy, hogy immunisak lettek a Lyme-betegségre, így az őket megcsípő kullancsoktól nem tudták elkapni a kórt. Ám ezt a kísérletet is csak egy izolált, lakatlan szigeten lehetett beindítani, és még így is aggályos következményei voltak a helyi ökoszisztémára nézve.

Egyáltalán nem új jelenség, hogy az ember bele akar szólni a növények, a haszonállatok vagy akár saját maga genetikájába. Ezt csinálja hosszú távon az evolúció, és ezt gyorsították fel az emberek a növények és állatok nemesítésével vagy a GMO élelmiszerek termelésével is. Egy tanulmány szerint még a hollandok közismerten kiugró átlagmagassága is a félig természetes kiválasztódás egyik felgyorsított esete.

Sokszor nem sülnek el jól az ilyen kísérletek. Ausztráliába például egykor pár száz varangyos békát telepítettek be azzal a céllal, hogy megegyék azokat a bogarakat, amelyek kárt okoztak a termésben. A békát a káros bogarakat sajnos nem ették meg, de több milliós egyedszámra szaporodtak.

Összességében tehát a CRISPR egy úttörő, hatalmas potenciállal rendelkező módszer, amely jól felhasználva emberek millióinak könnyítheti meg az életét, akár betegségek megelőzésével, akár a több élelem és jobb életkörülmények elérésével. A nem megfelelő szabályozás és a módszer öncélú kihasználása azonban olyan szinten mélyítheti tovább a társadalmi szakadékot, amit aztán már nagyon nehéz lesz visszafordítani.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech biokémia egyenlőtlenség gének Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Torontáli Zoltán
2024. május 13. 10:06 Adat, Tech

Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac

A csehek és a lengyelek kiugróan jók, de Románia és még Horvátország is előttünk jár az e-kereskedelmi piac mutatóiban.

Pintér Róbert
2024. május 12. 05:19 Tech, Vállalat

Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?

Románia azért is előzhette a kanyarban Magyarországot, mert romlik a magyar kkv-k versenyképessége, aminek szerves része a digitalizáció alacsony szintje.

Torontáli Zoltán
2024. május 7. 14:03 Tech, Vállalat

Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett

Vége annak az egyszerű korszaknak, amikor a Kínából nagyban megvett árut kettes szorzóval itthon simán el lehet adni.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Hajdu Miklós
2024. május 22. 13:14 Világ

Nem biztos, hogy jó ötlet megvámolni a kínai autókat Európában

Kína az európai autógyártók harmadik legfontosabb külpiaca, de veszélybe kerülhet az elérése, ha vámháború bontakozik ki a két térség között.