Hírlevél feliratkozás
Andersen Dávid
2019. november 16. 16:14 Tech

Annyira nem okos, hogy az okosotthonokkal behívjuk a hekkereket a nappaliba

Az okosotthon ígéretét évtizedek óta lebegteti az iparág, de most már eljutottunk oda, hogy meg lehet valósítani. Igaz, csak a közeljövőben fog igazán széles körben elterjedni. Bill Gates már a kilencvenes években olyan otthonokról beszélt, amelyekben egy számítógép gyakorlatilag szórakoztatóközpontként szolgálja ki a családtagok igényeit. Bár ma ez már lehetséges, tény, hogy a Microsoft alapítója kissé melléfogott a két évtizeddel ezelőtti jóslatával.

Azóta megjelentek és lassan hétköznapivá válnak az olyan technológiák, mint például a szerencsétlen magyar tükörfordításban „dolgok internetének” nevezett Internet of Things (IoT), amely leegyszerűsítve olyan internetkapcsolattal és különféle szenzorokkal felszerelt eszközöket jelent, amelyek adatok rögzítésével, továbbításával és elemzésével hatékonyabbá tehetik számos rendszer működését a háztartástól a mezőgazdaságon át akár egy nagyváros forgalmának szervezéséig.

A mesterséges intelligencia is fejlődik és ma már ott van a telefonjainkban, kameráinkban, de akadnak már ilyen technológiával felszerelt mosógépek és tévékészülékek is, innentől pedig az okosotthon kiépítése már csak akarat – illetve egyelőre még vastag pénztárca – kérdése.

Ami pedig a vastag pénztárcát illeti, ilyenje lesz majd sok cégtulajdonosnak és befektetőnek, akik az okosotthonokban időben meglátták a lehetőséget. A Kenneth Research idén szeptemberi kutatása szerint ugyanis a globális okosotthon iparág évi 13,08 százalékos növekedéssel számolva 2025-re eléri a 124,6 milliárd dolláros forgalmat. A Meticulous Research hasonló vizsgálódása ennél is komolyabb bővülést jósol, az ő felmérésük szerint az iparág összetett éves növekedési rátája (CAGR) a 16,5 százalékot is eléri, ezzel pedig 2025-re a teljes piac 144 milliárd dollárt érhet.

A legjobban az “intelligens biztonsági megoldások” pörgetik most a piacot, ami érthető, mivel ha valaki okos kütyükkel tömi tele az otthonát, feltehetően biztonságban is szeretné tudni a drága készülékeket. Ezért nem fog fukarkodni a riasztón, okostelefonra kivezethető okoscsengőn, esetleg arcfelismeréssel működő okos záron.

Igaz, utóbbival egyelőre nem árt vigyázni, ugyanis tavaly szeptemberben egy B.J. May nevű férfi kizáródott a lakásából, miután a Google tulajdonában álló Nest által gyártott intelligens ajtózára nem az ő arcát vette észre, hanem a pólóján látható Batmanét, és mivel Batman nem tartozott a May-háztartás ismert tagjai közé, nem is engedte be a szuperhőst.

Persze ez csak apró kényelmetlenség volt, hiszen May egy PIN-kód segítségével be tudott jutni a lakásába, de ez a történet rávilágít, hogy a napjainkban már jól működő technológiák is rút tréfákat űzhetnek a felhasználókkal. Ez egyben magyarázza is, hogy eddig miért csak a kísérletező kedvű és jól szituált emberek vágtak bele otthonaik felokosításába. Az viszont biztos, hogy az intelligens biztonsági rendszerek iránti kereslet ma már növekvő pályán van, aminek az ingatlanszektor az egyik fő hajtóereje.

Az okosotthonokba szánt eszközöket érdemes kategóriánként külön kezelni, hogy tisztábban lehessen látni a trendeket. Ha a termékcsoportokat nézzük, az intelligens biztonsági rendszerek mellett az okoskonyha, a világítás, az otthoni egészségügyi berendezések, a fűtő-hűtő (gyűjtőnéven HVAC) technológiák is önálló kategóriába tartoznak.

Talán nem meglepő, hogy az USA áll az élen ebben a kérdésben, főleg, hogy a fejlesztő cégek egy része a Szilícium-völgyben tevékenykedik. A svéd Berg Insight felmérése szerint az előttünk álló bő három év során mintegy 63 millió amerikai háztartás változik majd okosothonná. Összehasonlításként, már most is körülbelül 130 millió otthon van az Egyesült Államokban, ahol működnek intelligens villanykörték, illetve, ahol legalább egy, internetre kapcsolat kamerát üzembe állítottak a lakók, hogy a háziállatokat nap közben is szemmel tudják tartani. Az USA mellett Európában van komoly növekedés, itt azonban egyelőre főleg az olyan IoT-eszközök tarolnak, mint a fitneszkarkötők vagy okosórák, igaz, a Siemens-nek és konkurenseinek köszönhetően a digitális fűtő-, vagy klímaberendezések piaca is bővül. Ez a jelenlegi helyzet, a közeli jövőben azonban Ázsia is komoly szereplővé léphet elő ezen a téren, ha megfizethetőbbé válik a hasonló rendszerek kiépítése, telepítése.

Ez utóbbi ma egyelőre még gátja a növekedésnek, a későbbiekben azonban óriási üzleti lehetőség lehet: az ABI Research felmérése szerint 2021-ig, azaz bő egy év alatt nem kevesebb mint 123 milliárd dollár értékben vásárolunk majd IoT-eszközöket az okosotthonainkba, és a piac ezt követően is bővülni fog. A már említett intelligens biztonsági rendszerek piaci részesedése ugyanis 22,6 százalékot érhet el 2023-ig, az IDC elemzése szerint. Ezt az okoshangszórók és IoT világító berendezések követik 15,4, illetve 11,8 százalékkal.

Itt is érkeztünk az okosotthonok legsúlyosabb problémájához. Egy olyan háztartásban, ahol a porszívótól a hűtőszekrényen át a vízforralóig minden az internetre csatlakozik – a készülékek minimum felében pedig kamera és/vagy hangvezérlés is található –, a cyber-biztonság megkerülhetetlen kérdés lesz. Az eddigi tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a gyártók egyelőre nem tudják megnyugtatóan megoldani ezt a kérdést. Elég annyit mondani, hogy létezik egy Shodan nevű keresőmotor, amelyet kifejezetten azért hoztak létre, hogy a gyengén, illetve semennyire sem védett “okos” eszközöket fel lehessen kutatni a segítségével.

De valószínűleg az sem túl megnyugtató a kisgyerekes szülők számára, hogy éppen a babák megfigyelését kényelmesen lehetővé tévő, internetes csatlakozással ellátott bébiőrök azok az eszközök, amelyeket feltörni még egy kezdő hacker számára is csupán ujjgyakorlatnak számít.

Ha pedig az idegen hackerek gondolata nem elég aggasztó, abba sem árt belegondolni, hogy az okosotthonokból a szenzorokkal teletömött háztartási eszközökön keresztül rengeteg adat áramlik a gyártókhoz, szolgáltatókhoz, amelyek mind-mind rólunk árulkodnak a cégeknek. Mit eszünk, mikor, hányszor egy nap, mikor zuhanyzunk, mennyi ideig, vagy épp milyen zenét hallgatunk a kedvenc, internetről letöltött ételreceptünk elkészítése közben.

Persze ennek hallatán sokan megvonhatják a vállukat, mondván, mit érdekli őket, hogy a mosógépük mit árul el a gyártójának, azonban ez a kérdés sokkal érdekesebb lesz, ha nem a saját okosotthonunkról van szó. Az intelligens készülékek üzembe helyezésekor ugyanis, pár kattintással elfogadjuk az összes felhasználói feltételt – amelyek rögzítik, hogy a gyártó adott esetben kép-, és hangfelvételt is készíthet az otthonunkban.

Mi van akkor, ha vendégségbe megyünk valakihez, akinél hasonló készülékek üzemelnek? Ilyenkor ugyanis rólunk is készülhet felvétel, mi azonban nem egyeztünk ebbe bele.

Egy ilyen otthonba érkező vendégeket kell-e tájékoztatni és ha igen, hogyan? Előzetesen jelezzük, hogy okosotthonunkban hasonló eszközök működnek, vagy az ajtón elhelyezett táblán üzenjünk, hogy a lakásban kép-, és hangrögzítő berendezések működnek? Utóbbi esetben további kérdés, hogy vajon akarjuk-e reklámozni távollétünkben, hogy a házunkban milyen kütyük találhatóak.

A helyzetet tovább bonyolítja a költözés kérdése is, hiszen ilyenkor felmerül, hogy mi legyen a már meglévő eszközökkel. Tovább lehet vinni őket az új lakásba? Ha nem, mi a megfelelő módszer arra, hogy a gépek által felvett és tárolt adatok ne kerüljenek illetéktelen kezekbe?

Ebből is látszik, az okosotthonok kérdése távolról sem olyan egyszerű, mint hogy melyik gyártó melyik eszköze kompatibilis a többivel. Ettől függetlenül, az biztos, hogy hatalmas bizniszre számíthat, aki még időben lecsap az ígéretesnek tűnő cégek részvényeire.

Tech Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Andresin Zsanett
2019. december 13. 16:37 Tech

Mit tehet egy cég a növekedéséért, ami hatékony, és még etikus is?

Mit csináljon egy korlátozott forrásokkal rendelkező startup, hogy sorban álljanak nála a befektetők és berobbanjon a világpiacra? Meg kell mutatnia, hogy nélkülük is boldogul.

Torontáli Zoltán
2019. december 12. 11:17 Tech, Vállalat

Az 5G annyira zabálni fogja az energiát, mintha egy nagyvárossal bővülne az ország

Német számolások szerint ott egy körülbelül 1 milliós város fogyasztásának megfelelő energiát fognak felemészteni az 5G adatközpontok. Közben az is kiderült, hogy az egyik hálózatot a Huawei és a Nokia építheti.

Stubnya Bence
2019. december 11. 12:29 Tech

A tulaj által is szervizelhető, fair trade telefont dob piacra a Vodafone Nyugat-Európában

A Fairphone civil szervezetként a háborút fenntartó fémek bányászata ellen harcolt, de a sikertelenség miatt gyártásba kezdett. Eddig nem voltak túl sikeresek, de a Vodafone kampányától az eladásaik duplázódását várják.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. december 13. 06:57 Vállalat

Vajna Tímea túl akart adni öröksége egy fontos részén, de a bíróság közbelépett

Osztatlan közös tulajdont csináltak volna a cégből, de a cégbíróság nem engedte. Közben a vállalat meg is szűnhet, mivel fél éve késik a beszámolójával.

Bucsky Péter
2019. december 12. 16:22 Közélet

Kormányközeli üzleti körök tarolták le a közéleti lapok piacát, aztán állami pénzből tőkésítik fel

Nagy pénzt lehet csinálni közéleti nyomtatott lapokkal Magyarországon. A baj csak az, hogy a nyereség forrása túlnyomó részt az állami támogatás.

Torontáli Zoltán
2019. december 12. 14:16 Világ

A német ipar elkezdte legalább annyira ellenezni a Green Dealt, mint Magyarország

Ismét egymásra találhatnak a kelet-európai államok és a német autóipar. A tagállamok a szenes erőműveik miatt, a németek pedig a várható elbocsátások, illetve a belsőégésű motorok gyors kimúlása miatt ellenzik az emisszió visszafogásának felgyorsítását.