Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. október 19. 15:02 Tech

A kínaiak megvették a játékvilágot, és egyre jobban éreztetik hatalmukat

Kína igazán hisztis tud lenni ahhoz képest, hogy a világ egyik szuperhatalma. Elég volt egy twitteres megjegyzés Daryl Morey-től, a Houston Rockets kosárlabda csapat vezérigazgatójától, amelyben az igazgató a hongkongi tüntetők mellett állt ki, hogy az NBA legnagyobb üzleti próbálkozása, a kínai terjeszkedés veszélybe kerüljön. Morey törölte a tweetet, az NBA és a Rockets elhatárolódott a megjegyzéstől, LeBron James, a liga legismertebb játékosa pedig még el is ítélte Moreyt azért, mert szerinte nem tájékozódott megfelelően, mielőtt a tüntetőket éltette volna.

Kína közben azzal fenyegetőzött, hogy a Rockets meccseit nem közvetíti, kínai cégek az NBA csapatainak szponzorációs szerződéseit készültek felülvizsgálni, a Zsenmin Zsipao, a kommunista párt lapja pedig egyenesen a kínai nép elleni sértésnek nevezte Morey hétszavas – “Fight For Freedom. Stand With Hong Kong.” – megjegyzését.

Hét szó, amit nem szeret Kína (Fotó: Etan Liam // CC-BY-ND)

Lok’thar Hongkong

Az ügyet el is hessegethetnénk azzal, hogy az NBA jelentős összeget veszíthet rajta, ilyen az élet. Vagy azzal, hogy a Kínában amúgy népszerű Rockets most elesett a Li-Ning sportszergyár és a Shanghai Pudong Development Bank támogatásától és még a streaming bevételekről. Az NBA helyzete azonban nem egyedi. Az elmúlt héten hasonló eset történt egy Hearthstone bajnokságon is, ahol az egyik hongkongi versenyzőt kizártak a bajnokságból, miután a tüntetőket támogató kijelentést tett. Ng Wai Chungot egy évre kizárták a Hearthstone versenyekről, illetve a nyereményére is rátette volna a kezét a Blizzard játékstúdió, de végül a döntést támadó hangok hatására a pénzt meghagyta a játékosnak, az eltiltást pedig fél évre mérsékelte.

A Kínával ápolt kapcsolatunk nem befolyásolt bennünket a döntésben

írta a cég blogján a kitiltásról J. Allen Brack, a Blizzard Entertainment elnöke.

A blogbejegyzés egyébként a sumákolás lovasszobra, az derül ki belőle, hogy a Blitzchung néven ismert játékost azért zárták ki, mert a hivatalos közvetítésben nem a játékról beszélt. A Blizzard sejtheti, hogy nem mindenki vette be a magyarázatot. Különösen, hogy a Blitzchung-ügy óta három amatőr játékost is kizártak egy a hongkongiakat és a kitiltott játékost támogató plakát miatt. Majd pedig a cég lemondta a Nintendo Switch konzolra átírt Overwatch ünnepélyes bemutatóját is New Yorkban.

Minden a térről szól

Kis kitérőt kell tegyünk a folytatás előtt, mert eljutunk a közterek és a köztulajdon problémájáig, ami a fizikai világban gyakrabban tűnik fel, és megfoghatóbb is. A két eltérő fajta tér megkülönböztetésére van egy egyszerű teszt: köztér az, amire lehet tüntetést bejelenteni, magántulajdonú tér az, ahonnan a tüntetőkre hívott biztonságiak terelik el a tömeget. Van egy megtévesztő középút, a közterületnek tűnő, a térhasználók számára megnyitott magántulajdon. De mivel időnként ezeket is elzárják a használók elől, ezért előbb-utóbb lebuktathatók ezek a helyek.

Így néz ki egy közparknak álcázott magánterület (Fotó: Ajay Suresh // CC-BY)

Az internetes játékok, amennyiben egy központi szereplő adja a játéknak helyt adó szervereket, magánterületnek számít, ahogy azt Blitzchung a saját kárán megtanulta. Sejteni természetesen sejthette volna a játékos, hogy valamiféle retorzióra számíthat, az Activision Blizzard vállalatcsoportban öt százalékos részesedése van a sencseni székhellyel üzemelő Tencent távközlési és szórakoztatóipari óriáscégnek. Az Activision Blizzard adja ki többek között a Call of Duty játékokat is, ezért aki abban reménykedett, hogy Kína-Amerika konfliktust láthat valamelyik későbbi részben, valószínűleg keserűen csalódni fog. Még fontosabb, hogy a stúdióhoz tartozik az Overwatch nevű népszerű esport játék is.

Melyik a legnagyobb játékcég?

A Tencentnek azonban messze nem a Blizzard a legnagyobb játékipari befektetése. A cég a 2010-es években milliárdokkal vásárolta be magát a legkülönbözőbb amerikai játékcégekbe. A League of Legends-et fejlesztő Riot Games száz százalékos tulajdonosa a kínai cég. A Fortnite-tal nagyot robbantó Epic Gamesben negyven százaléknyi tulajdonnal rendelkeznek. És mivel biztosan az nyer, aki minden lóra fogad, a Fortnite nagy versenytársát, a PlayerUnknown’s Battleground (PUBG) játékot fejlesztő Bluehole-ba is bevásárlta magát a Tencent 11,5 százalék erejéig. Emellett az Assassin’s Creed, a Far Cry vagy a soha vége nem érő sorozattá rendeződő Tom Clancy játékokat kiadó Ubisoftban is öt százalékuk van.

Rosszat mondtál a pártra, elvtársam? (Fotó: Riot Games)

A fenti lista még nem teljes. A Clash of Clans-t és összes folytatását fejlesztő Supercellben 2016-ban szerzett 84,6 százalékos részesedést a kínai cég. A böngészőben játszható flashes játékok fénykora óta létező Miniclipben pedig egy évvel korábban szerzett többségi tulajdont. A teljes képhez pedig még tartozik pár kisebb stúdió, és egy Kínán belül üzemelő digitális játékbolti platform a maga 200 millió felhasználójával, illetve a cég másik 500 millió mobilos játékossal is szokott még dicsekedni, mert a kínai játékpiac alapvetően mobilközpontú. (A platform nemzetközi verziója, a WeGame X idén indult el.)

Tíz éve még arról lehetett hallani előadásokat játékfejlesztői konferenciákon, hogy milyen trükköket kell bevetni, hogy Kínában is sikeres játékot fejlesszen egy stúdió. A debreceni Invictus Games több játékával is sikeres lett Kínában. Mára viszont a kocka akkorát fordult, hogy minden mérce szerint a Tencent a legnagyobb játékcég a világon.

Ezek nem kalózok, ők a haditengerészet

Kár lenne azzal áltatni magunkat, hogy a Tencent a kínai rendszerből kilógó vállalat lenne. A cégek szépen belesimulnak a rendszerbe, vannak pártalapszervezeteik, esetenként a cégek vezetői is párttagok. Ma Huateng, a Tencent vezérigazgatója pont nem tagja a Kínai Kommunista pártnak, de az Országos Népi Gyűlésben, ami a legfőbb államhatalmi szerv, és a Sencseni Helyi Gyűlésben jelen van képviselőként. Jack Ma, az Alibaba vezére esetében egyszerűbb a kép, ő párttag.

A tech cégek és a párt összefonódását eddig az államnak nyújtott szolgáltatások és a magánadatok védelme felől vizsgálták jellemzően. Magyarul az volt a fő téma, hogyan segítik a pénzügyi, csevegő és arcfelismerős technológiák a totalitárius állam kiépítését. Idén szeptemberben Christopher Ashley Ford, a Egyesült Államok belügyminisztériumának tisztviselője már arról beszélt egy konferencián, hogy a kínai techcégek a kínai kormány eszközei. Ha ebből kivonjuk a kötelező háborús retorikát, még akkor is marad megfontolni való ebben a nézőpontban. Ashley Ford szerint nincs olyan nagyvállalat, amely nemet tudna mondani a kommunista pártnak. A cégek hatalma pedig mára jóval túlterjeszkedett Kína határain: a World of Warcraft Azerothjáig vagy a League of Legends Runeterra nevű világáig is elérnek.

A végén az a kérdés, ki lakik a toronyban (Fotó: Riot Games)

A probléma leírása ezzel teljes: ha az ember leballag egy focilabdával a legközelebbi pályára, akkor két kapura rúgás közben azt üvöltözik, ami jólesik. Még akkor sem fogja ezért számon kérni Jair Bolsonaro brazil elnök, ha épp megint a brazilok játsszák a legszebb futballt. Ugyanezt igaz a kosárlabdára és Trump elnökre vagy a jégkorongra és Putyinra. (Ahol a sportból üzlet is lett – lásd NBA – ott már felmerülnek kérdések.)

Egy esport esetében azonban a pályának, a játékszabályoknak, a játékot lehetővé tévő jószágoknak tulajdonosa van, mi csak béreljük a szórakozást, és nem mindegy, mit mondunk játék közben. A játékvilágok rész- vagy teljes tulajdonosai pedig egészen mást gondolhatnak arról, mi kimondható és mi nem. A privatizált játékvilágot részben eladták annak, aki a legtöbbet ajánlotta, ez pedig egy autokrata állami vállalat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Bucsky Péter
2024. március 28. 12:41 Támogatói tartalom, Tech

Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány

Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.

Pintér Róbert
2024. március 15. 04:36 Tech, Világ

Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb

Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.

Hidi János
2024. március 9. 04:36 Tech, Világ

Vihar előtti csend van az elektromos autók piacán

Az év végén látott számokból sokan azt a következtetést vonták le, hogy mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás, de ez csupán átmeneti lassulás.

Fontos

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.