Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. október 19. 15:02 Tech

A kínaiak megvették a játékvilágot, és egyre jobban éreztetik hatalmukat

Kína igazán hisztis tud lenni ahhoz képest, hogy a világ egyik szuperhatalma. Elég volt egy twitteres megjegyzés Daryl Morey-től, a Houston Rockets kosárlabda csapat vezérigazgatójától, amelyben az igazgató a hongkongi tüntetők mellett állt ki, hogy az NBA legnagyobb üzleti próbálkozása, a kínai terjeszkedés veszélybe kerüljön. Morey törölte a tweetet, az NBA és a Rockets elhatárolódott a megjegyzéstől, LeBron James, a liga legismertebb játékosa pedig még el is ítélte Moreyt azért, mert szerinte nem tájékozódott megfelelően, mielőtt a tüntetőket éltette volna.

Kína közben azzal fenyegetőzött, hogy a Rockets meccseit nem közvetíti, kínai cégek az NBA csapatainak szponzorációs szerződéseit készültek felülvizsgálni, a Zsenmin Zsipao, a kommunista párt lapja pedig egyenesen a kínai nép elleni sértésnek nevezte Morey hétszavas – “Fight For Freedom. Stand With Hong Kong.” – megjegyzését.

Hét szó, amit nem szeret Kína (Fotó: Etan Liam // CC-BY-ND)

Lok’thar Hongkong

Az ügyet el is hessegethetnénk azzal, hogy az NBA jelentős összeget veszíthet rajta, ilyen az élet. Vagy azzal, hogy a Kínában amúgy népszerű Rockets most elesett a Li-Ning sportszergyár és a Shanghai Pudong Development Bank támogatásától és még a streaming bevételekről. Az NBA helyzete azonban nem egyedi. Az elmúlt héten hasonló eset történt egy Hearthstone bajnokságon is, ahol az egyik hongkongi versenyzőt kizártak a bajnokságból, miután a tüntetőket támogató kijelentést tett. Ng Wai Chungot egy évre kizárták a Hearthstone versenyekről, illetve a nyereményére is rátette volna a kezét a Blizzard játékstúdió, de végül a döntést támadó hangok hatására a pénzt meghagyta a játékosnak, az eltiltást pedig fél évre mérsékelte.

A Kínával ápolt kapcsolatunk nem befolyásolt bennünket a döntésben

írta a cég blogján a kitiltásról J. Allen Brack, a Blizzard Entertainment elnöke.

A blogbejegyzés egyébként a sumákolás lovasszobra, az derül ki belőle, hogy a Blitzchung néven ismert játékost azért zárták ki, mert a hivatalos közvetítésben nem a játékról beszélt. A Blizzard sejtheti, hogy nem mindenki vette be a magyarázatot. Különösen, hogy a Blitzchung-ügy óta három amatőr játékost is kizártak egy a hongkongiakat és a kitiltott játékost támogató plakát miatt. Majd pedig a cég lemondta a Nintendo Switch konzolra átírt Overwatch ünnepélyes bemutatóját is New Yorkban.

Minden a térről szól

Kis kitérőt kell tegyünk a folytatás előtt, mert eljutunk a közterek és a köztulajdon problémájáig, ami a fizikai világban gyakrabban tűnik fel, és megfoghatóbb is. A két eltérő fajta tér megkülönböztetésére van egy egyszerű teszt: köztér az, amire lehet tüntetést bejelenteni, magántulajdonú tér az, ahonnan a tüntetőkre hívott biztonságiak terelik el a tömeget. Van egy megtévesztő középút, a közterületnek tűnő, a térhasználók számára megnyitott magántulajdon. De mivel időnként ezeket is elzárják a használók elől, ezért előbb-utóbb lebuktathatók ezek a helyek.

Így néz ki egy közparknak álcázott magánterület (Fotó: Ajay Suresh // CC-BY)

Az internetes játékok, amennyiben egy központi szereplő adja a játéknak helyt adó szervereket, magánterületnek számít, ahogy azt Blitzchung a saját kárán megtanulta. Sejteni természetesen sejthette volna a játékos, hogy valamiféle retorzióra számíthat, az Activision Blizzard vállalatcsoportban öt százalékos részesedése van a sencseni székhellyel üzemelő Tencent távközlési és szórakoztatóipari óriáscégnek. Az Activision Blizzard adja ki többek között a Call of Duty játékokat is, ezért aki abban reménykedett, hogy Kína-Amerika konfliktust láthat valamelyik későbbi részben, valószínűleg keserűen csalódni fog. Még fontosabb, hogy a stúdióhoz tartozik az Overwatch nevű népszerű esport játék is.

Melyik a legnagyobb játékcég?

A Tencentnek azonban messze nem a Blizzard a legnagyobb játékipari befektetése. A cég a 2010-es években milliárdokkal vásárolta be magát a legkülönbözőbb amerikai játékcégekbe. A League of Legends-et fejlesztő Riot Games száz százalékos tulajdonosa a kínai cég. A Fortnite-tal nagyot robbantó Epic Gamesben negyven százaléknyi tulajdonnal rendelkeznek. És mivel biztosan az nyer, aki minden lóra fogad, a Fortnite nagy versenytársát, a PlayerUnknown’s Battleground (PUBG) játékot fejlesztő Bluehole-ba is bevásárlta magát a Tencent 11,5 százalék erejéig. Emellett az Assassin’s Creed, a Far Cry vagy a soha vége nem érő sorozattá rendeződő Tom Clancy játékokat kiadó Ubisoftban is öt százalékuk van.

Rosszat mondtál a pártra, elvtársam? (Fotó: Riot Games)

A fenti lista még nem teljes. A Clash of Clans-t és összes folytatását fejlesztő Supercellben 2016-ban szerzett 84,6 százalékos részesedést a kínai cég. A böngészőben játszható flashes játékok fénykora óta létező Miniclipben pedig egy évvel korábban szerzett többségi tulajdont. A teljes képhez pedig még tartozik pár kisebb stúdió, és egy Kínán belül üzemelő digitális játékbolti platform a maga 200 millió felhasználójával, illetve a cég másik 500 millió mobilos játékossal is szokott még dicsekedni, mert a kínai játékpiac alapvetően mobilközpontú. (A platform nemzetközi verziója, a WeGame X idén indult el.)

Tíz éve még arról lehetett hallani előadásokat játékfejlesztői konferenciákon, hogy milyen trükköket kell bevetni, hogy Kínában is sikeres játékot fejlesszen egy stúdió. A debreceni Invictus Games több játékával is sikeres lett Kínában. Mára viszont a kocka akkorát fordult, hogy minden mérce szerint a Tencent a legnagyobb játékcég a világon.

Ezek nem kalózok, ők a haditengerészet

Kár lenne azzal áltatni magunkat, hogy a Tencent a kínai rendszerből kilógó vállalat lenne. A cégek szépen belesimulnak a rendszerbe, vannak pártalapszervezeteik, esetenként a cégek vezetői is párttagok. Ma Huateng, a Tencent vezérigazgatója pont nem tagja a Kínai Kommunista pártnak, de az Országos Népi Gyűlésben, ami a legfőbb államhatalmi szerv, és a Sencseni Helyi Gyűlésben jelen van képviselőként. Jack Ma, az Alibaba vezére esetében egyszerűbb a kép, ő párttag.

A tech cégek és a párt összefonódását eddig az államnak nyújtott szolgáltatások és a magánadatok védelme felől vizsgálták jellemzően. Magyarul az volt a fő téma, hogyan segítik a pénzügyi, csevegő és arcfelismerős technológiák a totalitárius állam kiépítését. Idén szeptemberben Christopher Ashley Ford, a Egyesült Államok belügyminisztériumának tisztviselője már arról beszélt egy konferencián, hogy a kínai techcégek a kínai kormány eszközei. Ha ebből kivonjuk a kötelező háborús retorikát, még akkor is marad megfontolni való ebben a nézőpontban. Ashley Ford szerint nincs olyan nagyvállalat, amely nemet tudna mondani a kommunista pártnak. A cégek hatalma pedig mára jóval túlterjeszkedett Kína határain: a World of Warcraft Azerothjáig vagy a League of Legends Runeterra nevű világáig is elérnek.

A végén az a kérdés, ki lakik a toronyban (Fotó: Riot Games)

A probléma leírása ezzel teljes: ha az ember leballag egy focilabdával a legközelebbi pályára, akkor két kapura rúgás közben azt üvöltözik, ami jólesik. Még akkor sem fogja ezért számon kérni Jair Bolsonaro brazil elnök, ha épp megint a brazilok játsszák a legszebb futballt. Ugyanezt igaz a kosárlabdára és Trump elnökre vagy a jégkorongra és Putyinra. (Ahol a sportból üzlet is lett – lásd NBA – ott már felmerülnek kérdések.)

Egy esport esetében azonban a pályának, a játékszabályoknak, a játékot lehetővé tévő jószágoknak tulajdonosa van, mi csak béreljük a szórakozást, és nem mindegy, mit mondunk játék közben. A játékvilágok rész- vagy teljes tulajdonosai pedig egészen mást gondolhatnak arról, mi kimondható és mi nem. A privatizált játékvilágot részben eladták annak, aki a legtöbbet ajánlotta, ez pedig egy autokrata állami vállalat.

Tech Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Avatar
2019. november 10. 18:01 Tech

Mocorognak az okosórák gyártói, de nem jutnak egyről a kettőre

Nehéz kitörni a lassú processzorok és gyorsan merülő akkumulátorok világából, ezért vásárlás előtt érdemes alaposan kipróbálni a kinézett kütyüt.

Avatar
2019. november 9. 17:35 Pénz, Tech

Ereszt a technológiai lufi, de nem biztos, hogy ki is durran

Vajon túlfinanszírozáshoz vezet-e, hogy minden befektető hisz a saját unikornisában? A jelek szerint igen, de egyelőre a veszteségek ellenére is van elég tőke.

Stubnya Bence
2019. november 9. 12:54 Tech, Világ

Hidrogénes buszvillamosokat vásárolna Európa legrosszabb levegőjű fővárosa

Első ránézésre fából vaskarikának és hatalmas kamunak tűnik, de van bizonyíték rá, hogy működik, és komolyan vehető szakemberek érvelnek a hasznossága mellett.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.

Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Ki hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.