Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. október 19. 15:02 Tech

A kínaiak megvették a játékvilágot, és egyre jobban éreztetik hatalmukat

Kína igazán hisztis tud lenni ahhoz képest, hogy a világ egyik szuperhatalma. Elég volt egy twitteres megjegyzés Daryl Morey-től, a Houston Rockets kosárlabda csapat vezérigazgatójától, amelyben az igazgató a hongkongi tüntetők mellett állt ki, hogy az NBA legnagyobb üzleti próbálkozása, a kínai terjeszkedés veszélybe kerüljön. Morey törölte a tweetet, az NBA és a Rockets elhatárolódott a megjegyzéstől, LeBron James, a liga legismertebb játékosa pedig még el is ítélte Moreyt azért, mert szerinte nem tájékozódott megfelelően, mielőtt a tüntetőket éltette volna.

Kína közben azzal fenyegetőzött, hogy a Rockets meccseit nem közvetíti, kínai cégek az NBA csapatainak szponzorációs szerződéseit készültek felülvizsgálni, a Zsenmin Zsipao, a kommunista párt lapja pedig egyenesen a kínai nép elleni sértésnek nevezte Morey hétszavas – “Fight For Freedom. Stand With Hong Kong.” – megjegyzését.

Hét szó, amit nem szeret Kína (Fotó: Etan Liam // CC-BY-ND)

Lok’thar Hongkong

Az ügyet el is hessegethetnénk azzal, hogy az NBA jelentős összeget veszíthet rajta, ilyen az élet. Vagy azzal, hogy a Kínában amúgy népszerű Rockets most elesett a Li-Ning sportszergyár és a Shanghai Pudong Development Bank támogatásától és még a streaming bevételekről. Az NBA helyzete azonban nem egyedi. Az elmúlt héten hasonló eset történt egy Hearthstone bajnokságon is, ahol az egyik hongkongi versenyzőt kizártak a bajnokságból, miután a tüntetőket támogató kijelentést tett. Ng Wai Chungot egy évre kizárták a Hearthstone versenyekről, illetve a nyereményére is rátette volna a kezét a Blizzard játékstúdió, de végül a döntést támadó hangok hatására a pénzt meghagyta a játékosnak, az eltiltást pedig fél évre mérsékelte.

A Kínával ápolt kapcsolatunk nem befolyásolt bennünket a döntésben

írta a cég blogján a kitiltásról J. Allen Brack, a Blizzard Entertainment elnöke.

A blogbejegyzés egyébként a sumákolás lovasszobra, az derül ki belőle, hogy a Blitzchung néven ismert játékost azért zárták ki, mert a hivatalos közvetítésben nem a játékról beszélt. A Blizzard sejtheti, hogy nem mindenki vette be a magyarázatot. Különösen, hogy a Blitzchung-ügy óta három amatőr játékost is kizártak egy a hongkongiakat és a kitiltott játékost támogató plakát miatt. Majd pedig a cég lemondta a Nintendo Switch konzolra átírt Overwatch ünnepélyes bemutatóját is New Yorkban.

Minden a térről szól

Kis kitérőt kell tegyünk a folytatás előtt, mert eljutunk a közterek és a köztulajdon problémájáig, ami a fizikai világban gyakrabban tűnik fel, és megfoghatóbb is. A két eltérő fajta tér megkülönböztetésére van egy egyszerű teszt: köztér az, amire lehet tüntetést bejelenteni, magántulajdonú tér az, ahonnan a tüntetőkre hívott biztonságiak terelik el a tömeget. Van egy megtévesztő középút, a közterületnek tűnő, a térhasználók számára megnyitott magántulajdon. De mivel időnként ezeket is elzárják a használók elől, ezért előbb-utóbb lebuktathatók ezek a helyek.

Így néz ki egy közparknak álcázott magánterület (Fotó: Ajay Suresh // CC-BY)

Az internetes játékok, amennyiben egy központi szereplő adja a játéknak helyt adó szervereket, magánterületnek számít, ahogy azt Blitzchung a saját kárán megtanulta. Sejteni természetesen sejthette volna a játékos, hogy valamiféle retorzióra számíthat, az Activision Blizzard vállalatcsoportban öt százalékos részesedése van a sencseni székhellyel üzemelő Tencent távközlési és szórakoztatóipari óriáscégnek. Az Activision Blizzard adja ki többek között a Call of Duty játékokat is, ezért aki abban reménykedett, hogy Kína-Amerika konfliktust láthat valamelyik későbbi részben, valószínűleg keserűen csalódni fog. Még fontosabb, hogy a stúdióhoz tartozik az Overwatch nevű népszerű esport játék is.

Melyik a legnagyobb játékcég?

A Tencentnek azonban messze nem a Blizzard a legnagyobb játékipari befektetése. A cég a 2010-es években milliárdokkal vásárolta be magát a legkülönbözőbb amerikai játékcégekbe. A League of Legends-et fejlesztő Riot Games száz százalékos tulajdonosa a kínai cég. A Fortnite-tal nagyot robbantó Epic Gamesben negyven százaléknyi tulajdonnal rendelkeznek. És mivel biztosan az nyer, aki minden lóra fogad, a Fortnite nagy versenytársát, a PlayerUnknown’s Battleground (PUBG) játékot fejlesztő Bluehole-ba is bevásárlta magát a Tencent 11,5 százalék erejéig. Emellett az Assassin’s Creed, a Far Cry vagy a soha vége nem érő sorozattá rendeződő Tom Clancy játékokat kiadó Ubisoftban is öt százalékuk van.

Rosszat mondtál a pártra, elvtársam? (Fotó: Riot Games)

A fenti lista még nem teljes. A Clash of Clans-t és összes folytatását fejlesztő Supercellben 2016-ban szerzett 84,6 százalékos részesedést a kínai cég. A böngészőben játszható flashes játékok fénykora óta létező Miniclipben pedig egy évvel korábban szerzett többségi tulajdont. A teljes képhez pedig még tartozik pár kisebb stúdió, és egy Kínán belül üzemelő digitális játékbolti platform a maga 200 millió felhasználójával, illetve a cég másik 500 millió mobilos játékossal is szokott még dicsekedni, mert a kínai játékpiac alapvetően mobilközpontú. (A platform nemzetközi verziója, a WeGame X idén indult el.)

Tíz éve még arról lehetett hallani előadásokat játékfejlesztői konferenciákon, hogy milyen trükköket kell bevetni, hogy Kínában is sikeres játékot fejlesszen egy stúdió. A debreceni Invictus Games több játékával is sikeres lett Kínában. Mára viszont a kocka akkorát fordult, hogy minden mérce szerint a Tencent a legnagyobb játékcég a világon.

Ezek nem kalózok, ők a haditengerészet

Kár lenne azzal áltatni magunkat, hogy a Tencent a kínai rendszerből kilógó vállalat lenne. A cégek szépen belesimulnak a rendszerbe, vannak pártalapszervezeteik, esetenként a cégek vezetői is párttagok. Ma Huateng, a Tencent vezérigazgatója pont nem tagja a Kínai Kommunista pártnak, de az Országos Népi Gyűlésben, ami a legfőbb államhatalmi szerv, és a Sencseni Helyi Gyűlésben jelen van képviselőként. Jack Ma, az Alibaba vezére esetében egyszerűbb a kép, ő párttag.

A tech cégek és a párt összefonódását eddig az államnak nyújtott szolgáltatások és a magánadatok védelme felől vizsgálták jellemzően. Magyarul az volt a fő téma, hogyan segítik a pénzügyi, csevegő és arcfelismerős technológiák a totalitárius állam kiépítését. Idén szeptemberben Christopher Ashley Ford, a Egyesült Államok belügyminisztériumának tisztviselője már arról beszélt egy konferencián, hogy a kínai techcégek a kínai kormány eszközei. Ha ebből kivonjuk a kötelező háborús retorikát, még akkor is marad megfontolni való ebben a nézőpontban. Ashley Ford szerint nincs olyan nagyvállalat, amely nemet tudna mondani a kommunista pártnak. A cégek hatalma pedig mára jóval túlterjeszkedett Kína határain: a World of Warcraft Azerothjáig vagy a League of Legends Runeterra nevű világáig is elérnek.

A végén az a kérdés, ki lakik a toronyban (Fotó: Riot Games)

A probléma leírása ezzel teljes: ha az ember leballag egy focilabdával a legközelebbi pályára, akkor két kapura rúgás közben azt üvöltözik, ami jólesik. Még akkor sem fogja ezért számon kérni Jair Bolsonaro brazil elnök, ha épp megint a brazilok játsszák a legszebb futballt. Ugyanezt igaz a kosárlabdára és Trump elnökre vagy a jégkorongra és Putyinra. (Ahol a sportból üzlet is lett – lásd NBA – ott már felmerülnek kérdések.)

Egy esport esetében azonban a pályának, a játékszabályoknak, a játékot lehetővé tévő jószágoknak tulajdonosa van, mi csak béreljük a szórakozást, és nem mindegy, mit mondunk játék közben. A játékvilágok rész- vagy teljes tulajdonosai pedig egészen mást gondolhatnak arról, mi kimondható és mi nem. A privatizált játékvilágot részben eladták annak, aki a legtöbbet ajánlotta, ez pedig egy autokrata állami vállalat.

Tech Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Fabók Bálint
2020. október 20. 10:21 Tech

A napenergia a valaha volt legolcsóbb energiaforrás lett

Jóval nagyobb mértékben fog terjedni a napenergia az IEA szerint, mint azt két évvel ezelőtt becsülték.

Bucsky Péter
2020. október 12. 14:58 Támogatói tartalom, Tech

Az e-sportra érdemes fogadni

A koronavírus-járvány egyik legnagyobb nyerte az e-sport lett, de így sem futott fel az összes videojáték-fejlesztő forgalma.

Stubnya Bence
2020. október 11. 15:18 Közélet, Tech

„Régi vágású felfogást tükröz, amit Orbán az európai innovációról írt”

Nem az a lényeg, hogy katonai alapokra épül-e a k+f, a tehetséges magyar kutatók megtartásához pedig világos célokra van szükség - mondta a G7-nek adott interjúban Mariana Mazzucato olasz-amerikai közgazdász.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.