Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. október 18. 17:20 Tech

Nem akarták kínozni a népszámlálókat, ezért találták fel a számítógépet

Vannak olyan feladatok, amelyeket emberekkel elvégeztetni gyakorlatilag kínzással ér fel – nem is kell mindenképpen kőkemény fizikai munkákra gondolni, bőven vannak lélekölő szellemi feladatok is. Az ilyen tevékenységeket rendszerint igyekszünk mindenféle berendezésekre bízni, egy-egy feladat gépesítése nyomán pedig időnként sorsfordító találmányok születnek. Így történt ez az első számítógépes adattároló- és feldolgozókészülékkel, a lyukkártyával és a hozzá tartozó olvasógéppel is, amelyeket eredetileg a népszámlálási adatok feldolgozásához fejlesztett ki egy statisztikus.

A népszámlálások elemzése a számítógép előtti időkben óriási munkát jelentett a statisztikusok számára, ugyanis nagyrészt abból állt, hogy a kérdőíveket emberek összesítették és számolták át újra és újra a különböző vizsgált szempontok szerint. A nyomasztóan monoton és sok hibalehetőséget tartogató, tízévenként ismétlődő strigulázási feladatokat a népesség növekedésével egyre reménytelenebbé vált emberekre bízni. A helyzetet pedig tovább súlyosbította, hogy a cenzusok során egyre több adatot igyekeztek rögzíteni a kérdezőbiztosok, például az állampolgárok, nemét, korát és származását. David Lindsay Roberts, a Prince George’s Community College adjunktusa a The Conversationben megjelent írásában a jövőre kezdődő amerikai népszámlálás alkalmából emlékeztet:

mindezek következtében az 1880-as népszámlálás feldolgozása egészen 1888-ig tartott az Egyesült Államokban.

A hatalmas munkában – vagyis annak leegyszerűsítésében – az ekkor huszonéves Herman Hollerith is részt vett. Ennek eredménye lett az az eljárás, aminek során a kérdőíveken kézzel rögzített adatokat lyukkártyákra vitték át gépek segítségével: vagyis a lakosokat egy-egy kártyával azonosította a statisztikai hivatal, amelyeket a nem, a foglalkozás és a többi megfigyelt tulajdonság szerinti lyukasztottak ki pontosan a megfelelő helyeken.

A következő lépés a kártyák összesítését végző berendezés kifejlesztése volt, aminek egy egyszerű feladatot kellett ellátnia, megszámolni, hogy hány kártya futott át rajta az előre beállított részeken átszúrva. Így jött létre az első lyukkártya-olvasó, aminek köszönhetően drasztikusan felgyorsult az adatfeldolgozás sebessége, és nem mellesleg a statisztikusok még időben el tudtak készülni az egyik legfontosabb feladatukkal: át tudták adni a szükséges népszámlálási összesítéseket, hogy aztán feloszthassák kongresszusi helyeket az államok között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzáműznék az Excelt, de hol lennénk ma, ha nem jött volna létre?Teljesen felforgatta a világot a táblázatkezelő programok megjelenése az 1980-as években: leradírozta a könyvelőállások felét, de létrehozott kétszer annyi még jobban fizető újat.

A sikert követően Hollerith belevágott a találmány értékesítésébe, létrehozta a Tabulating Machine Company-t, ami aztán az 1911-ben megalakult IBM*Kezdetben a Computing- Tabulating- Recording- Company (C-T-R) nevet viselte a vállalat, 1924-ben nevezték át International Business Machines-re (IBM). egyik jogelődjévé vált. A lyukkártyák és olvasóik hamar elterjedtek az európai statisztikai hivatalokban is, majd üzletileg különösen sikeressé váltak a vállalatok könyvelési osztályain a múlt század harmincas éveire. Mindeközben pedig az IBM előállt egy szabványos kártyaelrendezéssel és a standard lyukkártyák összesítésére alkalmas olvasóval, ami aztán évtizedekig a legfontosabb adattárolási és -kezelési megoldás maradt.

Az üzlet olyan jól ment, hogy az IBM-et a második világháborút követően egy darabig a világ harmadik legnagyobb cégeként tartották nyilván, ugyanis az ekkoriban épült első számítógépek is a Hollerith által feltalált adattárolási technológiára, tehát a lyukkártyák használatára alapultak. Igaz, ekkor már nem az állampolgárok vagy a dolgozók adatait tartották nyilván a kártyákon, hanem a programkódokat rögzítették rajtuk. A technológia végigkísérte még a hidegháborús fegyverkezéssel és az Apollo-űrprogrammal kapcsolatos számítástechnikai fejlesztéseket is, sőt mintegy száz évvel a feltalálásuk után, az 1980-as években is még gyakori volt a lyukkártyákon történő adattárolás – sőt, ahogy a borítóképen látszik, még az ezredforduló környékén is előfordult a XIX. század végi adathordozó használata.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech lyukkártya népszámlálás statisztika számítógép Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Pintér Róbert
2024. március 15. 04:36 Tech, Világ

Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb

Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.

Hidi János
2024. március 9. 04:36 Tech, Világ

Vihar előtti csend van az elektromos autók piacán

Az év végén látott számokból sokan azt a következtetést vonták le, hogy mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás, de ez csupán átmeneti lassulás.

Bucsky Péter
2024. március 8. 14:42 Támogatói tartalom, Tech

Magyar gyártású midibuszokkal tehető népszerűbbé a közösségi közlekedés

A hazai gyártású Mercedes-Benz Sprinterek átvették a vezető szerepet a midibuszok piacán.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.