Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. október 18. 17:20 Tech

Nem akarták kínozni a népszámlálókat, ezért találták fel a számítógépet

Vannak olyan feladatok, amelyeket emberekkel elvégeztetni gyakorlatilag kínzással ér fel – nem is kell mindenképpen kőkemény fizikai munkákra gondolni, bőven vannak lélekölő szellemi feladatok is. Az ilyen tevékenységeket rendszerint igyekszünk mindenféle berendezésekre bízni, egy-egy feladat gépesítése nyomán pedig időnként sorsfordító találmányok születnek. Így történt ez az első számítógépes adattároló- és feldolgozókészülékkel, a lyukkártyával és a hozzá tartozó olvasógéppel is, amelyeket eredetileg a népszámlálási adatok feldolgozásához fejlesztett ki egy statisztikus.

A népszámlálások elemzése a számítógép előtti időkben óriási munkát jelentett a statisztikusok számára, ugyanis nagyrészt abból állt, hogy a kérdőíveket emberek összesítették és számolták át újra és újra a különböző vizsgált szempontok szerint. A nyomasztóan monoton és sok hibalehetőséget tartogató, tízévenként ismétlődő strigulázási feladatokat a népesség növekedésével egyre reménytelenebbé vált emberekre bízni. A helyzetet pedig tovább súlyosbította, hogy a cenzusok során egyre több adatot igyekeztek rögzíteni a kérdezőbiztosok, például az állampolgárok, nemét, korát és származását. David Lindsay Roberts, a Prince George’s Community College adjunktusa a The Conversationben megjelent írásában a jövőre kezdődő amerikai népszámlálás alkalmából emlékeztet:

mindezek következtében az 1880-as népszámlálás feldolgozása egészen 1888-ig tartott az Egyesült Államokban.

A hatalmas munkában – vagyis annak leegyszerűsítésében – az ekkor huszonéves Herman Hollerith is részt vett. Ennek eredménye lett az az eljárás, aminek során a kérdőíveken kézzel rögzített adatokat lyukkártyákra vitték át gépek segítségével: vagyis a lakosokat egy-egy kártyával azonosította a statisztikai hivatal, amelyeket a nem, a foglalkozás és a többi megfigyelt tulajdonság szerinti lyukasztottak ki pontosan a megfelelő helyeken.

A következő lépés a kártyák összesítését végző berendezés kifejlesztése volt, aminek egy egyszerű feladatot kellett ellátnia, megszámolni, hogy hány kártya futott át rajta az előre beállított részeken átszúrva. Így jött létre az első lyukkártya-olvasó, aminek köszönhetően drasztikusan felgyorsult az adatfeldolgozás sebessége, és nem mellesleg a statisztikusok még időben el tudtak készülni az egyik legfontosabb feladatukkal: át tudták adni a szükséges népszámlálási összesítéseket, hogy aztán feloszthassák kongresszusi helyeket az államok között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzáműznék az Excelt, de hol lennénk ma, ha nem jött volna létre?Teljesen felforgatta a világot a táblázatkezelő programok megjelenése az 1980-as években: leradírozta a könyvelőállások felét, de létrehozott kétszer annyi még jobban fizető újat.

A sikert követően Hollerith belevágott a találmány értékesítésébe, létrehozta a Tabulating Machine Company-t, ami aztán az 1911-ben megalakult IBM*Kezdetben a Computing- Tabulating- Recording- Company (C-T-R) nevet viselte a vállalat, 1924-ben nevezték át International Business Machines-re (IBM). egyik jogelődjévé vált. A lyukkártyák és olvasóik hamar elterjedtek az európai statisztikai hivatalokban is, majd üzletileg különösen sikeressé váltak a vállalatok könyvelési osztályain a múlt század harmincas éveire. Mindeközben pedig az IBM előállt egy szabványos kártyaelrendezéssel és a standard lyukkártyák összesítésére alkalmas olvasóval, ami aztán évtizedekig a legfontosabb adattárolási és -kezelési megoldás maradt.

Az üzlet olyan jól ment, hogy az IBM-et a második világháborút követően egy darabig a világ harmadik legnagyobb cégeként tartották nyilván, ugyanis az ekkoriban épült első számítógépek is a Hollerith által feltalált adattárolási technológiára, tehát a lyukkártyák használatára alapultak. Igaz, ekkor már nem az állampolgárok vagy a dolgozók adatait tartották nyilván a kártyákon, hanem a programkódokat rögzítették rajtuk. A technológia végigkísérte még a hidegháborús fegyverkezéssel és az Apollo-űrprogrammal kapcsolatos számítástechnikai fejlesztéseket is, sőt mintegy száz évvel a feltalálásuk után, az 1980-as években is még gyakori volt a lyukkártyákon történő adattárolás – sőt, ahogy a borítóképen látszik, még az ezredforduló környékén is előfordult a XIX. század végi adathordozó használata.

Tech lyukkártya népszámlálás statisztika számítógép Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Torontáli Zoltán
2020. június 28. 12:15 Tech

A Nikola lett az új Tesla, már többet ér, mint a Ford, pedig egyetlen járművet sem adott el

Az üzemanyagcellás kamion ígéretével tőzsdére lépő Nikola Motors lett a befektetők új szerelme. A társaság az üzleti életben még semmit sem bizonyított, és az a piac, amelyre be fog törni, a gyakorlatban még nem létezik. Mire akkor a nagy felhajtás?

Avatar
2020. június 27. 17:02 Tech

Meghal az email, de mi marad utána?

Lassan annyi ideje temetik az emailt, mint az Ottomán Birodalmat. Ki fogja leváltani az én@gmail.com-ot?

Straub Ádám
2020. június 13. 17:17 Tech

Hogyan kerestek pénzt a magyar influencerek a járvány alatt?

Durván visszaesett az influencerekre fordított pénz, de aki ügyes volt, akár a korábbi bevételi terveit is túlteljesíthette.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.