Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. július 5. 10:23 Tech

Fagyasztott csirkék helyett akkumulátorokkal bombázzák majd a repülőgépeket

Meglepőnek tűnhet, de a több tucat tonnát nyomó repülőgépek tervezése során nagyon fontos szempont, hogy a lehető legkevésbé károsodjanak, ha esetleg a hozzájuk képest elenyésző tömegű madarakkal ütköznének. A légi közlekedés biztonságára komoly veszélyt jelentenek az efféle balesetek, ezért a gyártók alapos tesztek során szimulálják, hogy mi történne az új modelljeikkel, ha nekiszállna egy-egy madár.

A szárnyas élőlények mellett ráadásul ma már az egyre szélesebb körben használt drónok is fokozott biztonsági kockázatot jelentenek a repülésben – a probléma jelentőségéről mi sem árulkodik jobban, minthogy még a legnagyobb forgalmú repülőtereket is lezárják a hatóságok*Az utolsó jelentősebb forgalomkorlátozás május elején volt a frankfurti repülőtéren, de ugyanitt márciusban is le kellett állítani a légi közlekedést egy drón jelenléte miatt. Tavaly karácsony előtt pedig a londoni Gatwick repülőtér forgalmát bénították meg napokig a közelben repülő drónok., ha akár csak egy drónt is érzékelnek a közelben.

A német Fraunhofer Intézet szakértői szerint nem túlzó az óvatosság, ugyanis a madarakhoz képest a drónok már csak a jellemzően nagyobb tömegük miatt is egészen más jellegű károkat okozhatnak a repülőkben. Tehát nem elég csak azt vizsgálni, hogy a repülők hogyan állják ki a madarakkal való ütközés próbáját, hanem a drónokkal történő esetleges légi-karambolok következményeit is fel kell mérni. A kutatók el is kezdték kidolgozni az erre szolgáló eljárást, amelyből hamarosan újabb iparági előírás fejlődhet ki.

Egy ilyen teszt megtervezése nem könnyű feladat, mert ha mellőzhető lépések is beépülnek a próbába, akkor óriási pénzeket költenek el fölöslegesen. Ráadásul sokszor szinte lehetetlen az éles helyzeteket szimulálni: a repülőgépek madarakkal való ütközését például gyakran fagyasztott szárnyasok – jellemzően csirkék, pulykák – kilövésével modellezik, mivel élő állatokat bajos lenne szándékosan a gépeknek reptetni.

A Fraunhofernél eddig összegyűjtött tapasztalatok arra utalnak, hogy a drónokkal kapcsolatos tesztek során valószínűleg nem kell majd ezresével ripityára törni komplett készülékeket, hanem elég lesz azok motorjait és akkumulátorait nagy sebességgel kilőni. A többi alkatrész tömege ugyanis elenyésző ezekhez képest, ráadásul jóval törékenyebbek is.

Nem mindegy az ütköztetés ereje sem. A drónok alkatrészeit az előzetes próbák során 115 – 225 m/s*A nagyobb érték óránként 810 kilométernek felel meg, ami közel áll az utasszállító repülők utazósebességéhez. közötti sebességgel lőtték neki egy nyolc milliméter vastagságú alumíniumfalnak, ami a becsapódások következtében jelentősen eldeformálódott (a kilőtt motorok és akkumulátorok pedig nem meglepő módon tulajdonképpen megsemmisültek). Nyilvánvaló, hogy ha már a gyengébb ütközések során is kimutathatóvá válnak kritikus szerkezeti elváltozások, akkor csak energiapocsékolás a nagyobb erejű ütközéseket előírni.

A drónalkatrészek maradványai, miután több száz méter/szekundumos sebességgel becsapódtak a közel egy centi vastag alumínium-lemezbe. Fotó: Fraunhofer EMI

Sebastian Schopferer, a kutatócsoport egyik munkatársa szerint ezek az első eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy a drónokkal történő ütközés precíz modellezése valóban fontos feladat, mert ezzel a gyakorlatban is bizonyossá vált, hogy a repülőgépeket komoly károk érhetik ezekben az esetekben. A Fraunhofer Intézetnél tehát további kísérleteket terveznek különböző típusú drónok bevonásával, és persze azt is meg fogják vizsgálni, hogy biztos elég-e csak a fő alkatrészekkel elvégezni a vizsgálatokat, vagy érdemes teljesen összeszerelt készülékeket is összetörni. A légi közlekedési hatóságok és a repülőgépgyártók pedig az intézet tapasztalataiból okulva állíthatják majd össze a mostani madárteszteket kiegészítő eljárásaikat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech drón repülés repülésbiztonság repülő Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?

Torontáli Zoltán
2024. május 23. 05:07 Tech, Vállalat

Három magyar élelmiszerboltlánc kezd kísérletezni a személyzet nélküli nyitva tartással

Nagy az óvatoskodás a témában, mert az indulás erősen kísérleti jellegű lesz.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. június 24. 14:01 Közélet

Egy pincében végzi be a rendszerváltás legnagyobb pártja, megvehető a neve és logója

Az MDF-hez kapcsolódó védjegyeket 80 ezer forintos kikiáltási áron bocsátja árverésre az utódpárt JESZ felszámolója.

Stubnya Bence
2024. június 24. 10:56 Adat, Élet

Nőtt az anyagi összeomlás szélén állók aránya Magyarországon

Az arány 1 százalékpontot romlott tavaly 2022-höz képest, de még így is jobb a helyzet, mint 2013-ban.

Ercse Kriszta
2024. június 23. 06:35 Élet, Közélet

Az oktatási rendszer alapvető hibáit mutatja, hogy ilyen sokan megbuknak elsőben

Logisztikai és nem szakmai alapon kényszerül sok gyerek túl korán az általános iskolába, ahol nem kapja meg a számára szükséges támogatást.