Meglepőnek tűnhet, de a több tucat tonnát nyomó repülőgépek tervezése során nagyon fontos szempont, hogy a lehető legkevésbé károsodjanak, ha esetleg a hozzájuk képest elenyésző tömegű madarakkal ütköznének. A légi közlekedés biztonságára komoly veszélyt jelentenek az efféle balesetek, ezért a gyártók alapos tesztek során szimulálják, hogy mi történne az új modelljeikkel, ha nekiszállna egy-egy madár.

A szárnyas élőlények mellett ráadásul ma már az egyre szélesebb körben használt drónok is fokozott biztonsági kockázatot jelentenek a repülésben – a probléma jelentőségéről mi sem árulkodik jobban, minthogy még a legnagyobb forgalmú repülőtereket is lezárják a hatóságok^*Az utolsó jelentősebb forgalomkorlátozás május elején volt a frankfurti repülőtéren, de ugyanitt márciusban is le kellett állítani a légi közlekedést egy drón jelenléte miatt. Tavaly karácsony előtt pedig a londoni Gatwick repülőtér forgalmát bénították meg napokig a közelben repülő drónok., ha akár csak egy drónt is érzékelnek a közelben.

A német Fraunhofer Intézet szakértői szerint nem túlzó az óvatosság, ugyanis a madarakhoz képest a drónok már csak a jellemzően nagyobb tömegük miatt is egészen más jellegű károkat okozhatnak a repülőkben. Tehát nem elég csak azt vizsgálni, hogy a repülők hogyan állják ki a madarakkal való ütközés próbáját, hanem a drónokkal történő esetleges légi-karambolok következményeit is fel kell mérni. A kutatók el is kezdték kidolgozni az erre szolgáló eljárást, amelyből hamarosan újabb iparági előírás fejlődhet ki.

Egy ilyen teszt megtervezése nem könnyű feladat, mert ha mellőzhető lépések is beépülnek a próbába, akkor óriási pénzeket költenek el fölöslegesen. Ráadásul sokszor szinte lehetetlen az éles helyzeteket szimulálni: a repülőgépek madarakkal való ütközését például gyakran fagyasztott szárnyasok – jellemzően csirkék, pulykák – kilövésével modellezik, mivel élő állatokat bajos lenne szándékosan a gépeknek reptetni.

A Fraunhofernél eddig összegyűjtött tapasztalatok arra utalnak, hogy a drónokkal kapcsolatos tesztek során valószínűleg nem kell majd ezresével ripityára törni komplett készülékeket, hanem elég lesz azok motorjait és akkumulátorait nagy sebességgel kilőni. A többi alkatrész tömege ugyanis elenyésző ezekhez képest, ráadásul jóval törékenyebbek is.

Nem mindegy az ütköztetés ereje sem. A drónok alkatrészeit az előzetes próbák során 115 – 225 m/s^*A nagyobb érték óránként 810 kilométernek felel meg, ami közel áll az utasszállító repülők utazósebességéhez. közötti sebességgel lőtték neki egy nyolc milliméter vastagságú alumíniumfalnak, ami a becsapódások következtében jelentősen eldeformálódott (a kilőtt motorok és akkumulátorok pedig nem meglepő módon tulajdonképpen megsemmisültek). Nyilvánvaló, hogy ha már a gyengébb ütközések során is kimutathatóvá válnak kritikus szerkezeti elváltozások, akkor csak energiapocsékolás a nagyobb erejű ütközéseket előírni.

A drónalkatrészek maradványai, miután több száz méter/szekundumos sebességgel becsapódtak a közel egy centi vastag alumínium-lemezbe. Fotó: Fraunhofer EMI

Sebastian Schopferer, a kutatócsoport egyik munkatársa szerint ezek az első eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy a drónokkal történő ütközés precíz modellezése valóban fontos feladat, mert ezzel a gyakorlatban is bizonyossá vált, hogy a repülőgépeket komoly károk érhetik ezekben az esetekben. A Fraunhofer Intézetnél tehát további kísérleteket terveznek különböző típusú drónok bevonásával, és persze azt is meg fogják vizsgálni, hogy biztos elég-e csak a fő alkatrészekkel elvégezni a vizsgálatokat, vagy érdemes teljesen összeszerelt készülékeket is összetörni. A légi közlekedési hatóságok és a repülőgépgyártók pedig az intézet tapasztalataiból okulva állíthatják majd össze a mostani madárteszteket kiegészítő eljárásaikat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech drón repülés repülésbiztonság repülő Olvasson tovább a kategóriában