Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. július 5. 10:23 Tech

Fagyasztott csirkék helyett akkumulátorokkal bombázzák majd a repülőgépeket

Meglepőnek tűnhet, de a több tucat tonnát nyomó repülőgépek tervezése során nagyon fontos szempont, hogy a lehető legkevésbé károsodjanak, ha esetleg a hozzájuk képest elenyésző tömegű madarakkal ütköznének. A légi közlekedés biztonságára komoly veszélyt jelentenek az efféle balesetek, ezért a gyártók alapos tesztek során szimulálják, hogy mi történne az új modelljeikkel, ha nekiszállna egy-egy madár.

A szárnyas élőlények mellett ráadásul ma már az egyre szélesebb körben használt drónok is fokozott biztonsági kockázatot jelentenek a repülésben – a probléma jelentőségéről mi sem árulkodik jobban, minthogy még a legnagyobb forgalmú repülőtereket is lezárják a hatóságok*Az utolsó jelentősebb forgalomkorlátozás május elején volt a frankfurti repülőtéren, de ugyanitt márciusban is le kellett állítani a légi közlekedést egy drón jelenléte miatt. Tavaly karácsony előtt pedig a londoni Gatwick repülőtér forgalmát bénították meg napokig a közelben repülő drónok., ha akár csak egy drónt is érzékelnek a közelben.

A német Fraunhofer Intézet szakértői szerint nem túlzó az óvatosság, ugyanis a madarakhoz képest a drónok már csak a jellemzően nagyobb tömegük miatt is egészen más jellegű károkat okozhatnak a repülőkben. Tehát nem elég csak azt vizsgálni, hogy a repülők hogyan állják ki a madarakkal való ütközés próbáját, hanem a drónokkal történő esetleges légi-karambolok következményeit is fel kell mérni. A kutatók el is kezdték kidolgozni az erre szolgáló eljárást, amelyből hamarosan újabb iparági előírás fejlődhet ki.

Egy ilyen teszt megtervezése nem könnyű feladat, mert ha mellőzhető lépések is beépülnek a próbába, akkor óriási pénzeket költenek el fölöslegesen. Ráadásul sokszor szinte lehetetlen az éles helyzeteket szimulálni: a repülőgépek madarakkal való ütközését például gyakran fagyasztott szárnyasok – jellemzően csirkék, pulykák – kilövésével modellezik, mivel élő állatokat bajos lenne szándékosan a gépeknek reptetni.

A Fraunhofernél eddig összegyűjtött tapasztalatok arra utalnak, hogy a drónokkal kapcsolatos tesztek során valószínűleg nem kell majd ezresével ripityára törni komplett készülékeket, hanem elég lesz azok motorjait és akkumulátorait nagy sebességgel kilőni. A többi alkatrész tömege ugyanis elenyésző ezekhez képest, ráadásul jóval törékenyebbek is.

Nem mindegy az ütköztetés ereje sem. A drónok alkatrészeit az előzetes próbák során 115 – 225 m/s*A nagyobb érték óránként 810 kilométernek felel meg, ami közel áll az utasszállító repülők utazósebességéhez. közötti sebességgel lőtték neki egy nyolc milliméter vastagságú alumíniumfalnak, ami a becsapódások következtében jelentősen eldeformálódott (a kilőtt motorok és akkumulátorok pedig nem meglepő módon tulajdonképpen megsemmisültek). Nyilvánvaló, hogy ha már a gyengébb ütközések során is kimutathatóvá válnak kritikus szerkezeti elváltozások, akkor csak energiapocsékolás a nagyobb erejű ütközéseket előírni.

A drónalkatrészek maradványai, miután több száz méter/szekundumos sebességgel becsapódtak a közel egy centi vastag alumínium-lemezbe. Fotó: Fraunhofer EMI

Sebastian Schopferer, a kutatócsoport egyik munkatársa szerint ezek az első eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy a drónokkal történő ütközés precíz modellezése valóban fontos feladat, mert ezzel a gyakorlatban is bizonyossá vált, hogy a repülőgépeket komoly károk érhetik ezekben az esetekben. A Fraunhofer Intézetnél tehát további kísérleteket terveznek különböző típusú drónok bevonásával, és persze azt is meg fogják vizsgálni, hogy biztos elég-e csak a fő alkatrészekkel elvégezni a vizsgálatokat, vagy érdemes teljesen összeszerelt készülékeket is összetörni. A légi közlekedési hatóságok és a repülőgépgyártók pedig az intézet tapasztalataiból okulva állíthatják majd össze a mostani madárteszteket kiegészítő eljárásaikat.

Tech drón repülés repülésbiztonság repülő Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Torontáli Zoltán
2020. november 30. 12:43 Tech, Vállalat

A Huawei lett a Xiaomi európai áldozata

A friss adatok szerint a Samsung és az Apple tartja magát a kontinensen, de nagyon jön föl a Xiaomi.

Torontáli Zoltán
2020. november 30. 11:06 Tech

Levegőtisztító-szűrő lett a Toyota autója

Az új Toyota Mirai hidrogénnel megy, és elsősorban technológiai kényszerből lett ennyire zöld.

Bucsky Péter
2020. november 18. 09:29 Támogatói tartalom, Tech

Egy kis gépi tanulás, néhány adatbázis, és máris milliókat lehet keresni

Öt perc alatt lehet olyan adatelemzéseket végezni, amellyel a mesterséges intelligencia megmondja, kinek mit lenne érdemes csinálni.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. december 4. 05:54 Adat

Kettévált a magyar gazdaság is, és ez csak durvább lesz a következő hónapokban

A kisebb országok ipara gyorsabban magához tért a nagyokénál. A testi érintkezést igénylő szolgáltatások viszont nagy bajba kerülhetnek.

Avatar
2020. december 3. 16:05 Adat, Közélet

Dolgozik a fodrász, nyitva van a kávézó, és ez meglátszik a gazdasági adatainkon

A harmadik negyedéves GDP statisztikák megerősítették a havi adatok által festett képet, viszonylag erős kilábalási periódust tudhatunk magunk mögött.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. december 3. 06:16 Közélet, Vállalat

A leggazdagabb magyarországi család vagyonának története – 2. rész

Rahimkulovék megforgatják a pénzüket a magyar tőzsdén, kaszálnak a Zalakerámiával, kavarnak a Mollal és beveszik magukat az OTP-be, ezzel óriási vagyonra tesznek szert.