Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. július 5. 10:23 Tech

Fagyasztott csirkék helyett akkumulátorokkal bombázzák majd a repülőgépeket

Meglepőnek tűnhet, de a több tucat tonnát nyomó repülőgépek tervezése során nagyon fontos szempont, hogy a lehető legkevésbé károsodjanak, ha esetleg a hozzájuk képest elenyésző tömegű madarakkal ütköznének. A légi közlekedés biztonságára komoly veszélyt jelentenek az efféle balesetek, ezért a gyártók alapos tesztek során szimulálják, hogy mi történne az új modelljeikkel, ha nekiszállna egy-egy madár.

A szárnyas élőlények mellett ráadásul ma már az egyre szélesebb körben használt drónok is fokozott biztonsági kockázatot jelentenek a repülésben – a probléma jelentőségéről mi sem árulkodik jobban, minthogy még a legnagyobb forgalmú repülőtereket is lezárják a hatóságok*Az utolsó jelentősebb forgalomkorlátozás május elején volt a frankfurti repülőtéren, de ugyanitt márciusban is le kellett állítani a légi közlekedést egy drón jelenléte miatt. Tavaly karácsony előtt pedig a londoni Gatwick repülőtér forgalmát bénították meg napokig a közelben repülő drónok., ha akár csak egy drónt is érzékelnek a közelben.

A német Fraunhofer Intézet szakértői szerint nem túlzó az óvatosság, ugyanis a madarakhoz képest a drónok már csak a jellemzően nagyobb tömegük miatt is egészen más jellegű károkat okozhatnak a repülőkben. Tehát nem elég csak azt vizsgálni, hogy a repülők hogyan állják ki a madarakkal való ütközés próbáját, hanem a drónokkal történő esetleges légi-karambolok következményeit is fel kell mérni. A kutatók el is kezdték kidolgozni az erre szolgáló eljárást, amelyből hamarosan újabb iparági előírás fejlődhet ki.

Egy ilyen teszt megtervezése nem könnyű feladat, mert ha mellőzhető lépések is beépülnek a próbába, akkor óriási pénzeket költenek el fölöslegesen. Ráadásul sokszor szinte lehetetlen az éles helyzeteket szimulálni: a repülőgépek madarakkal való ütközését például gyakran fagyasztott szárnyasok – jellemzően csirkék, pulykák – kilövésével modellezik, mivel élő állatokat bajos lenne szándékosan a gépeknek reptetni.

A Fraunhofernél eddig összegyűjtött tapasztalatok arra utalnak, hogy a drónokkal kapcsolatos tesztek során valószínűleg nem kell majd ezresével ripityára törni komplett készülékeket, hanem elég lesz azok motorjait és akkumulátorait nagy sebességgel kilőni. A többi alkatrész tömege ugyanis elenyésző ezekhez képest, ráadásul jóval törékenyebbek is.

Nem mindegy az ütköztetés ereje sem. A drónok alkatrészeit az előzetes próbák során 115 – 225 m/s*A nagyobb érték óránként 810 kilométernek felel meg, ami közel áll az utasszállító repülők utazósebességéhez. közötti sebességgel lőtték neki egy nyolc milliméter vastagságú alumíniumfalnak, ami a becsapódások következtében jelentősen eldeformálódott (a kilőtt motorok és akkumulátorok pedig nem meglepő módon tulajdonképpen megsemmisültek). Nyilvánvaló, hogy ha már a gyengébb ütközések során is kimutathatóvá válnak kritikus szerkezeti elváltozások, akkor csak energiapocsékolás a nagyobb erejű ütközéseket előírni.

A drónalkatrészek maradványai, miután több száz méter/szekundumos sebességgel becsapódtak a közel egy centi vastag alumínium-lemezbe. Fotó: Fraunhofer EMI

Sebastian Schopferer, a kutatócsoport egyik munkatársa szerint ezek az első eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy a drónokkal történő ütközés precíz modellezése valóban fontos feladat, mert ezzel a gyakorlatban is bizonyossá vált, hogy a repülőgépeket komoly károk érhetik ezekben az esetekben. A Fraunhofer Intézetnél tehát további kísérleteket terveznek különböző típusú drónok bevonásával, és persze azt is meg fogják vizsgálni, hogy biztos elég-e csak a fő alkatrészekkel elvégezni a vizsgálatokat, vagy érdemes teljesen összeszerelt készülékeket is összetörni. A légi közlekedési hatóságok és a repülőgépgyártók pedig az intézet tapasztalataiból okulva állíthatják majd össze a mostani madárteszteket kiegészítő eljárásaikat.

Tech drón repülés repülésbiztonság repülő Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Avatar
2019. november 10. 18:01 Tech

Mocorognak az okosórák gyártói, de nem jutnak egyről a kettőre

Nehéz kitörni a lassú processzorok és gyorsan merülő akkumulátorok világából, ezért vásárlás előtt érdemes alaposan kipróbálni a kinézett kütyüt.

Avatar
2019. november 9. 17:35 Pénz, Tech

Ereszt a technológiai lufi, de nem biztos, hogy ki is durran

Vajon túlfinanszírozáshoz vezet-e, hogy minden befektető hisz a saját unikornisában? A jelek szerint igen, de egyelőre a veszteségek ellenére is van elég tőke.

Stubnya Bence
2019. november 9. 12:54 Tech, Világ

Hidrogénes buszvillamosokat vásárolna Európa legrosszabb levegőjű fővárosa

Első ránézésre fából vaskarikának és hatalmas kamunak tűnik, de van bizonyíték rá, hogy működik, és komolyan vehető szakemberek érvelnek a hasznossága mellett.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.

Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Ki hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.