Ritkán érkeznek jó hírek az éghajlatváltozással kapcsolatban, de a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (International Renewable Energy Agency, Irena) kivételesen ilyennel szolgált. A fenntartható energiatermelésre való átmenetet segítő kormányközi ügynökség rendszeresen kiszámolja, hogy milyen összegű beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a világ elérje a párizsi klímacélt, azaz a felmelegedés ne haladja meg a 2 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest^*Ebből egy fok már megvalósult..

Egy évvel ezelőtt még 125 ezer milliárd dollár volt ez az összeg, most azonban 115 ezer milliárdra csökkentette a nemzetközi szervezet a friss tanulmányában, köszönhetően az egyre olcsóbbá váló nap- és szélenergia-beruházásoknak. Ez még ugyan mindig több, mint a világ valamivel 80 ezer milliárd dollár feletti egyéves összterméke, de a szóban forgó összeget 2050-ig fokozatosan kellene elkölteni az átmenetre. Ezen az időtávon évente a GDP 2 százalékát kellene az átállásra fordítani, ami ugyan még mindig viszonylag nagy összeg, de nem teljesíthetetlen.

Ennél is biztatóbban hangzik, hogy a már ismert, bejelentett terveken, intézkedéseken felül csak 15 ezer milliárd dollárt kell elkölteni a cél elérése érdekében. Ez az összeg 40 százalékkal kevesebb, mint ami az Irena 2018-as tanulmányában szerepelt, elsősorban szintén a megújulóenergia-beruházások kedvezőbbé vált árszintje miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegvannak a klímaváltozás elleni eszközök, már csak használni kéne őketRohamosan fejlődnek és terjednek a környezetbarát technológiák, mégis csúcson van a szén-dioxid kibocsátás, amire még az éghajlat változásával foglalkozó kutatók sem számítottak.

„A globális energiaátmenet jelentős beruházásokat igényel, de ezek bőven kifizetődnek a kibocsátás visszafogásán, a környezeti és egészségügyi hasznokon keresztül” – nyilatkozta a Bloombergnek az Irena főigazgatója. Amivel burkoltan arra is utalt, hogy milyen katasztrofális hatások valószínűsíthetők a megfelelő intézkedések elmaradása nyomán. (Az amerikai hírügynökség múlt héten néhány látványos műholdképpel szemléltette az éghajlatváltozás Európára gyakorolt hatását, érdemes megnézni.) Ezek egy részéhez képest kifejezetten konzervatívnak nevezhető a világ legnagyobb alapkezelője, az amerikai Blackrock számítása, miszerint az Egyesült Államokban az évszázad végéig 4,5 százalékos lehet az elmaradt GDP-növekedés, illetve a hazai termék visszaesése a klímaváltozás miatt.

A szintén amerikai Mercer LLC befektetési tanácsadó cég két-, három- és négyfokos felmelegedési forgatókönyvet is végigszámolt abból a szempontból, hogy az egyes ágazatok milyen teljesítményt fognak nyújtani befektetői szempontból. Az optimista, kétfokos forgatókönyv szerint a világgazdaság egésze szempontjából az összhatás elhanyagolható. Aggódniuk csak a fosszilis energiával foglalkozó, valamint a közműszolgáltató vállalatok részvényeseinek kell, a megújuló szektorba fektetők viszont nagyon jól járhatnak.

Három- és különösen négyfokos felmelegedés esetén a fosszilis energiahordozókban érdekelt cégek ugyan jobban járnak a kétfokos forgatókönyvhöz képest, de lényegében mindenki más rosszabbul a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása miatt. „Ezek a forgatókönyvek negatívak a globális növekedési kilátások szempontjából, és senki számára sem jók” – fogalmazott a Bloombergnek Steven Sowden, a Mercer vezető munkatársa. Hozzátette, eddig a részvénybefektetésekről döntő portfóliómenedzserek egy része nem igazán vette figyelembe a klímaváltozás veszélyeit a munkája során, de ez a következő öt évben minden bizonnyal megváltozik, így a befektetési eszközök ára már tükrözni fogja ezeket a kockázatokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon is tudják az óriáscégek, mit veszíthetnek a klímaváltozássalVízhiány miatt leáll a Coca Cola termelése, a trópusi hőségben a kutya se akar Disneylandbe menni - néhány a lehetséges következmények közül.

Az Irena számításaira visszatérve, az ügynökség munkatársai arra számítanak, hogy a megújulók aránya a globális energiatermelésben (itt ez az áramot és a hőenergiát jelenti lényegében) a jelenlegi 25 százalékról 86 százalékra nő 2050-re. Legalábbis akkor, ha az emberiség teljesíteni akarja a párizsi klímacélt.

A szervezet a fosszilis energiahordozók használatának visszaszorítása érdekében az áramfelhasználás növelését szorgalmazza. A villamos energia részesedésének a teljes energiafelhasználásból 2050-re el kell érnie a 49 százalékot a jelenlegi 20 százalékról indulva.

Az áram szerepét egyebek mellett a közlekedésben és a fűtésben kellene növelni. Ami az előbbit illeti, az elektromos autók számát a jelenlegi nagyjából 6 millióról egymilliárd fölé, egész pontosan 1166 millióra kellene emelni a 2 fokos felmelegedési cél betartása érdekében. Ez egyébként még mindig a leggyorsabb éghajlatváltozás lenne az utolsó jégkorszak körülbelül 10 ezer évvel ezelőtti vége óta, vagyis azóta, hogy az emberiség nem vadászó-gyűjtögető csoportokban, hanem nagy létszámú, összetett társadalmakban él.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEljött az idő, hogy pánikba essünk az éghajlatváltozás miattMegjelent egy könyv, ami szerint nagyon racionális rettegni az éghajlati katasztrófa miatt, mert a mi életünket is ketté fogja törni. Nehéz vitatkozni vele.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech beruházások elektromos autók energiatermelés klímaváltozás Párizsi Egyezmény Olvasson tovább a kategóriában