Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. március 24. 17:18 Tech

Nem biztos, hogy a Facebookon kéne leverni a terrorvideó terjedését

Egy óráig volt elérhető a Facebookon a christchurchi mészárlásról készült videó. Kétszázan látták élőben a terrortámadást, négyezren pedig felvételről nézték meg törlés előtt. A Facebook 1,5 millió újra feltöltött videót törölt le a támadás utáni egy napban – ebből 1,2 milliót a feltöltés pillanatában -, a YouTube pedig nem mond pontos számokat, de ők is több tízezer feltöltésről beszélnek. A terrortámadást követő napokban azt is elmondta Neal Mohan, a videomegoszóért felelős vezető, hogy az újra feltöltött videókat meg is piszkálták a felhasználók, hogy az algoritmus nehezebben szűrje ki azokat.

Hasonló számadatokat még elő lehet ásni. A mészárlás körüli diskurzusnak lényegi kérdése lett, hogy a közösségimédia-szolgáltatók mindent megtettek-e a videó letiltásáért. A Facebook szerint az első bejelentést 29 perccel a streaming elindulása után kapták, ekkorra már 12 perce vége volt a támadásnak. Mire a moderátorok egyáltalán ránézhettek volna a bejelentett anyagra, az 8chan üzenőfal egyik felhasználója már készített másolatot a videóról.

Ki a hunyó?

Nem csak arról van vita, hogy a Facebook és a YouTube mennyiben felelős a terrorista üzenetének kihangosításáért. Kevesebb szó esett róla, de legalább ennyire fontos kérdés, hogy a különböző sajtótermékek hogyan kezelték az anyagot. Több újság használt gifeket, videorészleteket vagy a videóból kimentett képeket – például a támadó feliratokkal díszített fegyvereiről -, amelyekkel maguk is a terrorista üzenetének közvetítőivé váltak.

Az önmagunkkal szembeni őszinteségnek azzal is tartozunk, hogy az EU-s új copyrigh szabályozás*a tizenhármas cikkely elleni gyakori ellenérvet – amely szerint a törvény által erősen sugallt szűrők nem lehetnek elég hatékonyak – a terrortámadások videofelvételeinek esetében is megvizsgáljuk. Tényleg elvárjuk, hogy a szerzői jogsértéseknél – amelyeket szintén rosszul és sok téves találattal azonosít a rendszer – lényegesen nehezebben detektálható eseményeket tudják automatikusan kezelni a közösségi médiacégek?

A rasszizmus az igazi probléma

Felesleges lenne letagadni, hogy az internet komoly szerephez jutott a terrortámadásban. A terrorista előre feltöltött kiáltvánnyal, kidekorált fegyverekkel, bekészített élő videós bejelentkezéssel indult el. Médiaképessé, vírusszerűen terjedővé akarta tenni az üzenetét, amiben a média és a szélsőséges netezők egyaránt segítettek neki.

Arról pedig már a tavalyi évben is rengeteg szó esett – különösen James Bridle brit művész a YouTube gyermekeket célzó ajánló algoritmusát bemutató cikke után -, hogy az ajánlórendszerek az extremitások felé tolják jelenleg a felhasználókat. Nem feltétlenül ezzel a céllal készültek ezek a kódok, a kattintásokat, az oldalon belüli aktivitást kell maximalizálniuk. Erre a jelek szerint a néző extremitások felé tolása a legműködőbb módszer. Ami különösen akkor veszélyes és visszatetsző, amikor a YouTube-villanypásztor elé lerakott gyerekek két-három videó után már a szabadkőműves összeesküvésekről hallanak előadásokat.

A lehetőséget, hogy a problémát alapvetően nem a netes szolgáltatások jelentik, többen felvetették. Köztük az a Mike Masnick is, aki a remek Techdirt szerkesztőjeként nem a platformszolgáltatók nagy barátja. Masnick szerint be kell látni, hogy a tartalom moderálása a YouTube vagy a Facebook üzemméretében nem oldható meg tökéletesen. Mindig lesz valaki, respektálható érvekkel, aki elégedetlen lesz a rendszerrel. Illetve mindig lesz egy tévéhíradó, ami elmondja az embereknek, hogy van egy tiltott videó valahol az interneten. Amíg ezeknek az ellentéteknek a feloldásán dolgozunk, 

elfelejtődik az, hogy alapvetően egy szélsőjobboldali extrémizmus problémánk van.

A videó törlésétől nem tűnnek el azok az emberek, akik jó ötletnek tartották megpróbálni 1,5 milliószor újra feltölteni a Facebookra az anyagot, vagy akik pár nappal később, a támadáson felbuzdulva Birminghamben törték be több mecset ablakait.

A titkosítás sem fog segíteni

A Facebookot korábban már joggal támadták azért, mert a platformján könnyen terjeszthették a tanaikat különböző szélsőségesek. A mianmari etnikai tisztogatásokban az ENSZ szerint is komoly szerepet játszott, hogy szabadon uszíthattak az ország muszlim kisebbsége ellen. Több Srí Lanka-i lincselést a WhatsApp beszélgetős csoportjaiban szerveztek meg, amelyekben az álhírek gyorsan és egyszerűen tudnak terjedni.

Sem a moderátorok, sem a hatóságok dolgát nem fogja megkönnyíteni, ha Mark Zuckerberg legutóbbi, privacy témájú kiáltványának szellemében a Facebook az üzenetküldő szolgáltatásait közös platformra hozza és bevezeti a végponti titkosítást. Ez újabb megoldandó problémákat eredményezhet a cégnek, amely az elmúlt egy-másfél évet folyamatos bocsánatkéréssel töltötte. A terrortámadás mögötti komolyabb társadalmi problémákat nem több mesterségesintelligencia-alkalmazás, jobban fizetett moderátorok vagy a közösségi oldal gyorsabb reagálása – olyan problémák, amelyekről a Businessweek hosszan írt a közelmúltban – fogja megoldani.

Új-Zéland határozott

A jövőbe vetett hit teljes elvesztése helyett érdemes megnézni, mit tettek Új-Zélandon a támadás óta. Egyrészt tévécsatornát is leállítottak, hogy a terrortámadás reklámjaként működő videó ne kerüljön be a hírekbe. A Sky News Australia sugárzását felfüggesztette az új-zélandi Sky TV, mert a hasonló nevű, de más tulajdonosi körhöz tartozó ausztrál tévé a támadó kiáltványát szemlézte, részleteket mutatott a videóból és általában véve a gyilkosra fókuszált a híradásában. Az ausztrál csatorna előre jelezte, milyen közvetítést fog nyújtani, így cégek közötti konfliktushoz nem vezetett az eset. Az persze megfejtendő kérdés marad, hogy az ausztrál csatorna miért döntött a videó felhasználása mellett.

Jelentősebb lépés, hogy az új-zélandi törvényhozás rekordidő alatt megalkotott egy az automata és félautomata fegyverek betiltását lehetővé tévő törvényt. Illetve egy ehhez kapcsolódó fegyver-visszavásárlási programot, amely az előzetes becslések szerint 100-200 millió dollárjába fog kerülni a költségvetésnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Christchurch facebook terrortámadás Új-Zéland YouTube Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Bucsky Péter
2024. március 28. 12:41 Támogatói tartalom, Tech

Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány

Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.

Pintér Róbert
2024. március 15. 04:36 Tech, Világ

Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb

Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.

Hidi János
2024. március 9. 04:36 Tech, Világ

Vihar előtti csend van az elektromos autók piacán

Az év végén látott számokból sokan azt a következtetést vonták le, hogy mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás, de ez csupán átmeneti lassulás.

Fontos

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.