Melyik magyar egyetemek tudják a legjobban kivenni a részüket az Európai Unió tudományos és innovációs projektjeiből? Erre az EU H2020-as támogatási adatainak elemzéséből derítünk fényt, a magyarországi kötődésű programok alaposabb vizsgálatával (ezeket a nyílt hozzáférésű adatokat bárki letöltheti). Az elemzésből kiderül, hogy a CEU a nemzetközi színtéren messze a legeredményesebb a magyar egyetemek közül.
Azt már bemutattuk, hogy a nyugati országokhoz képest viszonylag kevés kutatási pénz áramlik az unió keleti felére, illetve hogy a régi és a 2004 után csatlakozó tagállamok közötti törésvonal megmutatkozik a H2020*Horizon 2020 projektek nyomán kibontakozott együttműködési kapcsolathálózatokon is. Röviden kitértünk arra is, hogy a magyarországi vezetésű projektek jelentős része piaci cégekhez, illetve a tudományos életen belül a Magyar Tudományos Akadémiához és a Közép-európai Egyetemhez (CEU) köthető.
2018 szeptemberéig összesen 205,8 millió euró*Ez az érték valamivel magasabb, mint amivel az előző cikkben számoltunk, annak írásakor ugyanis a projektek összértékét vettük figyelembe és projektvezető nemzetisége alapján rendeltük az egyes kutatásokat egy-egy országhoz. , azaz
körülbelül 66 milliárd forint támogatás érkezett Magyarországra, méghozzá 571 darab H2020-as program keretében.
Ennek a pénznek közel a negyede, mintegy 15 milliárd forint*Egészen pontosan 46.601.300 euró, ami a fentebbi összeg 22,6 százaléka. került egyetemekhez, aminek pedig majdnem az egyharmadát a CEU kapta. A Közép-európai Egyetem így a magyar felsőoktatási intézmények közül a legtöbb H2020-as forráshoz jutott. Ahogy az alábbi ábrán látszik, a következő helyezettek a BME, majd az ELTE, amelyek jelentősen kevesebb uniós kutatási pénzt nyertek, majd tőlük is jócskán lemaradva következnek a vidéki és a kisebb budapesti intézmények.
Az egyetemek nagyságához képest, amit most az oktatók száma*Ezt a FIR-STAT 2017/18 őszi tanévére vonatkozó adatai alapján vizsgáltuk, az összes foglalkoztatott oktató számát nézve. alapján határozunk meg, még szemléletesebb ez az adat. A CEU így nézve még jobban kiemelkedik a többi egyetem közül, itt közel tízszer akkora pénz jut egy oktatóra, mint az ismét második helyezett műszaki egyetemen. A többi intézmény sorrendjében is felfedezhető némi változás, például az ELTE hátrébb, a Corvinus pedig előrébb lépett.
Az adatok tehát egyértelműen arra utalnak, hogy a magyar egyetemek között páratlanul intenzív kutatómunka folyik a CEU-n, legalábbis a H2020 pályázatokon behozott pénzek alapján. A Közép-európai Egyetemet követő mezőnyből pedig a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem emelhető ki.
Tech
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány
Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.
Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb
Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
