Holnaptól, azaz május 25-től kell a cégeknek alkalmazniuk a GDPR-nek megfelelő adatkezelési szabályokat, ennek megfelelően mindenki postaládája és internetes böngészője megtelt az új adatvédelmi szabályzatokkal.
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (ez a GDPR) arra kényszeríti a vállalatokat, hogy sokkal körültekintőbben kezeljék a náluk rögzített személyes adatokat. Az intézkedéstől azt várják többek között, hogy megelőzhetőek lesznek olyan ügyek, mint amilyen például a Cambridge Analytica botránya volt. Ha nem felel meg egy cég az előírásoknak, hatalmas bírságokra számíthat: a büntetés felső határa 20 millió euró vagy a cég bevételének 4 százaléka is lehet.
A GDPR-rel már 2017 vége óta folyamatosan foglalkozik a sajtó, mi is megvizsgáltunk néhány esetet, hogy az új rendelet szerint hogyan kellene kezelni őket. Ennek ellenére csak áprilisban kezdett meredeken emelkedni a GDPR-re irányuló internetes keresések forgalma Magyarországon, és májusban, a határidő előtt tetőzik*A cikk írásakor sajnos még nem volt elérhető megbízható adat az utolsó, május 21-ével kezdődő hétre a GDPR keresési forgalmára a Google Trends-en..
A választási kampány lezárulása óta még az Orbán Viktor iránti érdeklődést is felülmúlja ez a látszólag nem különösebben izgalmas, a cégvezetőkön kívüliek számára inkább kifejezetten unalmasnak tűnő téma.
Nem egyedi jelenség a határidő előtti pánik, ha világszerte vizsgáljuk a keresési forgalmak, ugyanezeket a tendenciákat látjuk. Orbán helyett Beyoncét véve viszonyítási alapnak a nemzetközi szinten elmondható az is, hogy a Google felhasználóit május közepe óta jobban foglalkoztatja az adatvédelem, mint a mindenütt ismert énekesnő.
A határidő előtti hajrá nem csak a keresések gyakoriságában nyilvánul meg. A New York Times is beszámolt a megváltozó adatkezelési feltételekről értesítő email-ek és felhívások áradatáról, amit az online szolgáltatások felhasználói az utóbbi hetekben tapasztalhattak. A cikk szerint bármilyen fárasztónak is tűnik, érdemes elolvasni az új szabályokat, mert sok cég kihasználja, hogy az internetezőket többnyire csak az érdekli, hogy mielőbb megtalálják az “Elfogadom” gombot.
Így például ismételt, immár a GDPR szabályainak is megfelelő engedélyt kapnak arra, hogy a szükségesnél akár több személyes adatot gyűjtsenek (miközben a GDPR egyik célja épp ennek a megfékezése), és rejtve tudják tartani azokat az új funkciókat a nagy nyilvánosság elől, amelyek abban segítenék a felhasználókat, hogy átnézzék az általuk megosztott adatokat, esetleg letöltsék és töröljék azokat.
Tehát az egész felhajtásnak akkor lesz csak igazán értelme, ha a felhasználók is tudatosabban foglalkoznak azzal, hogy milyen adatkezelési szabályokat fogadnak el, utána néznek, hogy milyen jogokat biztosít nekik a GDPR. És persze jobban törődnek azzal is, hogy végül milyen információkat osztanak meg magukról.
