Sokat hallunk arról, hogy a tengerparti városokat elönti a víz, de hogy jelentkezik ez a hétköznapokban? Jakarta példáján érdemes megnézni.
A maradék 50 százalék felhasználása jóval nehezebb feladat, mert a tőkeszegény fejlődő világban keletkezik.
Valamennyire segíthet a kockázatok ellensúlyozásában, ha lehet spekulálni a víz árfolyamára, de szakértők szerint csak korlátozottan, és más hátrányai is lehetnek a tőzsdei bevezetésnek.
Ha valaki nagy területen nem teszi lehetővé a természetes vizek lefolyását, akkor kompenzálnia kell az ebből fakadó károkat.
Iránban már majdnem teljesen kiszáradt egy nagy tó, amelynek kiülepedett sótartalmát a szél viszi. A folyamatot a környék mezőgazdasági fejlesztése indította be, a szárazság és a só most 4 millió ember megélhetését és egészségét veszélyezteti.
A világban 17 ország 1,8 milliárd lakóját fenyegeti komoly vízellátási válság kialakulásának kockázata a következő pár évben.
A palackozott víztől a csirke zúzáig egész sor ételben találtak már kisméretű műanyagokat.
Az ásványvíz fogyasztás evolúciós létráján egyre feljebb lépünk, az ország nyugati megyéiben már egészen visszaszorult a bubis víz. Helyette a mentes megy, de az nagyon.
Nem mindegy, hogyan állítják elő az alkohol és a víz keverékét. De alapvetően mégis ugyanolyan.
Nagyon mozgolódni kezdtek a hidrogén-elektromos meghajtás kulcsszereplői, élükön a Toyotával, de a technológiával kapcsolatban még mindig túl sok a megválaszolatlan kérdés.