Egy kisebb válság közeledik, ami az államtól függő cégek és a multik meggyengítésével még jót is tehet a saját teljesítményükre alapozó magyar vállalkozásoknak.
Ha úgy vesszük, az adakozás is önérdek. És ez sok mindent megmagyaráz abból, hogy miért nem követjük annyira az adományaink sorsát.
Azok válnak sikeresebbé, akik hivatásként tekintenek a munkájukra, állítója a Yale professzora. A vezetőknek sem árt, ha odafigyelnek arra, hogy az alkalmazottaik értéknek lássák a saját munkájukat.
Utánanéztünk annak, hogy miért foglalkoznak arányaiban évről évre kevesebben a humán tudományokkal a magyarországi kutatás-fejlesztésben.
Már jóval a 2010-es kormányváltás előtt elkezdődött a társadalom- és bölcsészettudományokhoz kötődő k+f állások visszaszorulása.
A játékelmélet segítségével mutatják meg kutatók, hogy miért játsszák meg a nagy magabiztosságot a politikai vezetők - akkor is, ha tudják, hogy hülyeséghez ragaszkodnak.
Van egy titka az államilag finanszírozott kutatás-fejlesztésnek, amire a piac nem képes. Hogy hagyja a kutatókat hibázni.
Amióta állatokat tart az emberiség, azóta ismert probléma a közlegelők tragédiája. Most ugyanezt csináljuk, csak globális léptékben.
A kísérleti közgazdaságtannal be lehet bizonyítani, hogy a választott vezetők kevésbé korruptak, mint ha véletlenszerűen esnének be az emberek a hatalomba. Miért látjuk őket mégis becstelennek?
Túlértékeljük a jelenlegi élvezeteket. Érdemes tisztában lenni a gondolkodásunk korlátaival, ha nem akarunk megszorulni a jövőben.