Hírlevél feliratkozás
2019. január 31. 15:34 Közélet

Azért korruptak a politikusok, mert ezt várjuk tőlük

Magyarországon szinte általánosan elfogadott tény, hogy a politikusok korruptak. Pedig  jogosan várhatjuk el, hogy ha valakit megválasztunk képviselőnek, akkor az a minimum, hogy nem lop meg minket. Ennek a naiv felvetésnek próbáltam meg utánajárni a szakdolgozatomban.

Persze nem interjúvoltam meg a kormány tagjait, és nem is használtam mindenki számára elérhető statisztikákat. A korrupt viselkedéssel épp ez a baj, hogy nem lehet mérni, vagy kérdőívek segítségével közeli képet kapni róla. Ezért a társadalomtudományokban szokatlan eszközhöz nyúltam: kísérleti laborban vizsgáltam a korrupciót. 

Ahogy előtérbe kerül az egyéni döntések és a viselkedés szerepe a közgazdaságtanon belül, a kísérletezés egyre elterjedtebb módszerré válik. Ez segít valós képet kapni az emberek döntéseiről. Életszerű helyzetek tesztelésére ugyanakkor csak korlátozottan alkalmasak. Mint minden kísérletben, itt is erős egyszerűsítések szükségesek, viszont kellő előkészülettel és jó motivációval (leginkább pénzzel) megoldható, hogy az emberek igyekezzenek úgy dönteni, ahogy valójában tennék.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözépiskolásokkal kísérleteznének magyar közgazdászokMi köze a pillecukor-evésnek ahhoz, hogy valaki mekkora sikert ér el az életben? Horn Dániel és Kiss Hubert János a G7 podcast vendégei.

Egy széles körben tesztelt játékot vettem alapul, ahol a játékosok beadhatnak pénzt a közösbe, és ebből aztán mind profitálnak. Azok is, akik semmit nem adtak bele. Ebből következik, hogy sokan nem adnak pénzt, vagy mindenki kicsit kevesebbet ad annál, mint amennyit akkor adna, ha bízna benne, hogy mások is hozzájárulnak a közös kasszához. 

A vizsgálat szempontjából viszont sokkal fontosabb volt, hogy mi lesz a közösen összegyűjtött pénzzel. Ezt a csoportok vezetői dönthették el. A játék leírásából mindenki tudta, hogy válság esetén csak az összegyűjtött pénz oszlik meg közöttük egyenlően, de prosperáló gazdaság mellett ennek dupláját oszthatják szét. Azt is mindenki tudta, hogy csak a vezető látja, hogy valóban mennyi pénzük van, és ha hazudik róla, a teljes profitot lenyúlhatja. Két verziója volt a játéknak, az egyikben szavazással döntöttek a vezető kilétéről (ők voltak az úgynevezett kezelt csoport), míg a másikban sorsolással dőlt el (kontroll csoport). Egyik esetben sem tudták személy szerint, hogy kik vannak a csoportjukban, mivel a kísérletek számítógépen mentek és teljesen anonimak voltak. Mindössze annyit tudtak minden csapattagról, hogy mennyit adott a közösbe.

A kísérlet fő kérdése az volt, hogy melyik verzióban hazudnak többször a csoportvezetők. Teljesen véletlenszerűen vettek részt az emberek az egyik vagy a másik verzióban, ezért feltételezhetjük, hogy egyikben se voltak becsületesebb vagy kevésbé becsületes emberek. Tehát ha különbség volt a vezetők cselekedeteikben, az csak a kinevezés módja miatt lehetett. Várakozásomnak megfelelően valóban abban a csoportban sikkasztották el többször a pénzt, ahol véletlenszerűen kerültek a vezetők hatalomra.

Emellett arra is kíváncsi voltam, hogy mik a játékosok várakozásai. A vezetőktől megkérdeztem, hogy mit gondolnak, mit vártak tőlük (becsületes vagy korrupt magatartást), a többiektől pedig azt, hogy mi volt a sejtésük a vezető cselekedetét illetően. Amikor szavaztak a vezetőről az emberek inkább várták tőle, hogy nem fogja ellopni a közös pénzt, és ezzel a vezető tisztában is volt. Nem biztos, hogy csak emiatt választották inkább a jó utat, de valószínűsíthető, hogy szerepet játszott a döntéseikben.

A kísérletből az következik, hogy a választott vezetők megbízhatóbbak. 

Miért gondolja mégis mindenki, hogy a politikusok sikkasztanak, és miért támasztja ezt alá a valóság is? Pontosan azért korruptak, mert ezt gondoljuk róluk. És azért gondoljuk róluk ezt, mert korruptak. A választásnak csak akkor van rájuk hatása, ha társul hozzá egy elvárás is a választók részéről. Ha a választópolgároktól megkérdeznénk, hogy becsületes vagy korrupt viselkedést vár-e attól, akire épp szavazott, jóval többen várnák, hogy a vezetők korruptak lesznek, mint egy olyan játékban, ahol hozzánk hasonló emberekre adjuk le a voksunkat.

A mai politikusok nagy része ezért nem érez nyomást a választók felől a helyes viselkedésre. Így nem meglepő, hogy hajlamosak elsikkasztani az adózók pénzét.

Közélet kísérleti közgazdaságtan korrupció tudomány Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

2019. február 20. 11:06 Közélet

Neccesen halmozza a juttatásokat tíz parlamenti képviselő

Öt fideszes és öt ellenzéki képviselő egyszerre kap hivatali autót és üzemanyagkártyát, pedig egyszerre nem lehetne mindkettőt igénybe venni.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.

Jandó Zoltán
2019. február 15. 18:34 Adat

Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon

Beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.