Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. január 31. 15:34 Közélet

Azért korruptak a politikusok, mert ezt várjuk tőlük

Magyarországon szinte általánosan elfogadott tény, hogy a politikusok korruptak. Pedig  jogosan várhatjuk el, hogy ha valakit megválasztunk képviselőnek, akkor az a minimum, hogy nem lop meg minket. Ennek a naiv felvetésnek próbáltam meg utánajárni a szakdolgozatomban.

Persze nem interjúvoltam meg a kormány tagjait, és nem is használtam mindenki számára elérhető statisztikákat. A korrupt viselkedéssel épp ez a baj, hogy nem lehet mérni, vagy kérdőívek segítségével közeli képet kapni róla. Ezért a társadalomtudományokban szokatlan eszközhöz nyúltam: kísérleti laborban vizsgáltam a korrupciót. 

Ahogy előtérbe kerül az egyéni döntések és a viselkedés szerepe a közgazdaságtanon belül, a kísérletezés egyre elterjedtebb módszerré válik. Ez segít valós képet kapni az emberek döntéseiről. Életszerű helyzetek tesztelésére ugyanakkor csak korlátozottan alkalmasak. Mint minden kísérletben, itt is erős egyszerűsítések szükségesek, viszont kellő előkészülettel és jó motivációval (leginkább pénzzel) megoldható, hogy az emberek igyekezzenek úgy dönteni, ahogy valójában tennék.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözépiskolásokkal kísérleteznének magyar közgazdászokMi köze a pillecukor-evésnek ahhoz, hogy valaki mekkora sikert ér el az életben? Horn Dániel és Kiss Hubert János a G7 podcast vendégei.

Egy széles körben tesztelt játékot vettem alapul, ahol a játékosok beadhatnak pénzt a közösbe, és ebből aztán mind profitálnak. Azok is, akik semmit nem adtak bele. Ebből következik, hogy sokan nem adnak pénzt, vagy mindenki kicsit kevesebbet ad annál, mint amennyit akkor adna, ha bízna benne, hogy mások is hozzájárulnak a közös kasszához. 

A vizsgálat szempontjából viszont sokkal fontosabb volt, hogy mi lesz a közösen összegyűjtött pénzzel. Ezt a csoportok vezetői dönthették el. A játék leírásából mindenki tudta, hogy válság esetén csak az összegyűjtött pénz oszlik meg közöttük egyenlően, de prosperáló gazdaság mellett ennek dupláját oszthatják szét. Azt is mindenki tudta, hogy csak a vezető látja, hogy valóban mennyi pénzük van, és ha hazudik róla, a teljes profitot lenyúlhatja. Két verziója volt a játéknak, az egyikben szavazással döntöttek a vezető kilétéről (ők voltak az úgynevezett kezelt csoport), míg a másikban sorsolással dőlt el (kontroll csoport). Egyik esetben sem tudták személy szerint, hogy kik vannak a csoportjukban, mivel a kísérletek számítógépen mentek és teljesen anonimak voltak. Mindössze annyit tudtak minden csapattagról, hogy mennyit adott a közösbe.

A kísérlet fő kérdése az volt, hogy melyik verzióban hazudnak többször a csoportvezetők. Teljesen véletlenszerűen vettek részt az emberek az egyik vagy a másik verzióban, ezért feltételezhetjük, hogy egyikben se voltak becsületesebb vagy kevésbé becsületes emberek. Tehát ha különbség volt a vezetők cselekedeteikben, az csak a kinevezés módja miatt lehetett. Várakozásomnak megfelelően valóban abban a csoportban sikkasztották el többször a pénzt, ahol véletlenszerűen kerültek a vezetők hatalomra.

Emellett arra is kíváncsi voltam, hogy mik a játékosok várakozásai. A vezetőktől megkérdeztem, hogy mit gondolnak, mit vártak tőlük (becsületes vagy korrupt magatartást), a többiektől pedig azt, hogy mi volt a sejtésük a vezető cselekedetét illetően. Amikor szavaztak a vezetőről az emberek inkább várták tőle, hogy nem fogja ellopni a közös pénzt, és ezzel a vezető tisztában is volt. Nem biztos, hogy csak emiatt választották inkább a jó utat, de valószínűsíthető, hogy szerepet játszott a döntéseikben.

A kísérletből az következik, hogy a választott vezetők megbízhatóbbak. 

Miért gondolja mégis mindenki, hogy a politikusok sikkasztanak, és miért támasztja ezt alá a valóság is? Pontosan azért korruptak, mert ezt gondoljuk róluk. És azért gondoljuk róluk ezt, mert korruptak. A választásnak csak akkor van rájuk hatása, ha társul hozzá egy elvárás is a választók részéről. Ha a választópolgároktól megkérdeznénk, hogy becsületes vagy korrupt viselkedést vár-e attól, akire épp szavazott, jóval többen várnák, hogy a vezetők korruptak lesznek, mint egy olyan játékban, ahol hozzánk hasonló emberekre adjuk le a voksunkat.

A mai politikusok nagy része ezért nem érez nyomást a választók felől a helyes viselkedésre. Így nem meglepő, hogy hajlamosak elsikkasztani az adózók pénzét.

Közélet kísérleti közgazdaságtan korrupció tudomány Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2019. április 18. 11:49 Közélet

Programcunamit szabadított a kormány az országra, csak azt nem látni, hogy mi a cél

A rövid távon élénkítő pénzköltésre rábólint a kormány, de a hosszú távú gondokat nem akarja kezelni.

Avatar
2019. április 17. 17:03 Közélet, Vállalat

A multik és a járadékszedők árnyékában élnek a magyar vállalkozások, de van remény

Egy kisebb válság közeledik, ami az államtól függő cégek és a multik meggyengítésével még jót is tehet a saját teljesítményükre alapozó magyar vállalkozásoknak.

Tóth István János
2019. április 16. 17:39 Közélet

Két példa a történelemből, ami megmutatja, miért nincs tudomány szabadság nélkül

Évszázados károkat okozhat Magyarországnak a pusztítás, amit a kormány most a kutatóhálózatoknál véghezvisz.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. április 19. 17:09 Világ

Trump szeretett volna bűncselekményeket elkövetni, de nem sikerült neki

Nagyon súlyos, amit Trumppal és az oroszokkal szemben megállapít a két éve várt Mueller-jelentés. Az elnök mégsem bukik bele.

Jandó Zoltán
2019. április 16. 07:02 Közélet, Vállalat

Andy Vajna már 2016-ban eladta a TV2-t egy 60 éves cinkotai nőnek

Egy 20 milliárdos előleg miatt teljesen másképp néztek ki a kereskedelmi tévé tulajdonosi viszonyai az utóbbi években, mint ahogy eddig tudtuk. A TV2 legutóbbi eladásának igazi története.

Váczi István
2019. április 15. 06:52 Közélet

Nem épül a legnagyobb hazai uniós fejlesztés, pedig egy éve letették az alapkövét

Pénz nincs, kapacitás nincs, vagy a választások miatt kell inkább másra fordítani az erőforrásokat, és ezért sorolták hátra a Miskolcot a szlovák határral összekötő M30-at?