Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. január 31. 15:34 Közélet

Azért korruptak a politikusok, mert ezt várjuk tőlük

Magyarországon szinte általánosan elfogadott tény, hogy a politikusok korruptak. Pedig  jogosan várhatjuk el, hogy ha valakit megválasztunk képviselőnek, akkor az a minimum, hogy nem lop meg minket. Ennek a naiv felvetésnek próbáltam meg utánajárni a szakdolgozatomban.

Persze nem interjúvoltam meg a kormány tagjait, és nem is használtam mindenki számára elérhető statisztikákat. A korrupt viselkedéssel épp ez a baj, hogy nem lehet mérni, vagy kérdőívek segítségével közeli képet kapni róla. Ezért a társadalomtudományokban szokatlan eszközhöz nyúltam: kísérleti laborban vizsgáltam a korrupciót. 

Ahogy előtérbe kerül az egyéni döntések és a viselkedés szerepe a közgazdaságtanon belül, a kísérletezés egyre elterjedtebb módszerré válik. Ez segít valós képet kapni az emberek döntéseiről. Életszerű helyzetek tesztelésére ugyanakkor csak korlátozottan alkalmasak. Mint minden kísérletben, itt is erős egyszerűsítések szükségesek, viszont kellő előkészülettel és jó motivációval (leginkább pénzzel) megoldható, hogy az emberek igyekezzenek úgy dönteni, ahogy valójában tennék.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözépiskolásokkal kísérleteznének magyar közgazdászokMi köze a pillecukor-evésnek ahhoz, hogy valaki mekkora sikert ér el az életben? Horn Dániel és Kiss Hubert János a G7 podcast vendégei.

Egy széles körben tesztelt játékot vettem alapul, ahol a játékosok beadhatnak pénzt a közösbe, és ebből aztán mind profitálnak. Azok is, akik semmit nem adtak bele. Ebből következik, hogy sokan nem adnak pénzt, vagy mindenki kicsit kevesebbet ad annál, mint amennyit akkor adna, ha bízna benne, hogy mások is hozzájárulnak a közös kasszához. 

A vizsgálat szempontjából viszont sokkal fontosabb volt, hogy mi lesz a közösen összegyűjtött pénzzel. Ezt a csoportok vezetői dönthették el. A játék leírásából mindenki tudta, hogy válság esetén csak az összegyűjtött pénz oszlik meg közöttük egyenlően, de prosperáló gazdaság mellett ennek dupláját oszthatják szét. Azt is mindenki tudta, hogy csak a vezető látja, hogy valóban mennyi pénzük van, és ha hazudik róla, a teljes profitot lenyúlhatja. Két verziója volt a játéknak, az egyikben szavazással döntöttek a vezető kilétéről (ők voltak az úgynevezett kezelt csoport), míg a másikban sorsolással dőlt el (kontroll csoport). Egyik esetben sem tudták személy szerint, hogy kik vannak a csoportjukban, mivel a kísérletek számítógépen mentek és teljesen anonimak voltak. Mindössze annyit tudtak minden csapattagról, hogy mennyit adott a közösbe.

A kísérlet fő kérdése az volt, hogy melyik verzióban hazudnak többször a csoportvezetők. Teljesen véletlenszerűen vettek részt az emberek az egyik vagy a másik verzióban, ezért feltételezhetjük, hogy egyikben se voltak becsületesebb vagy kevésbé becsületes emberek. Tehát ha különbség volt a vezetők cselekedeteikben, az csak a kinevezés módja miatt lehetett. Várakozásomnak megfelelően valóban abban a csoportban sikkasztották el többször a pénzt, ahol véletlenszerűen kerültek a vezetők hatalomra.

Emellett arra is kíváncsi voltam, hogy mik a játékosok várakozásai. A vezetőktől megkérdeztem, hogy mit gondolnak, mit vártak tőlük (becsületes vagy korrupt magatartást), a többiektől pedig azt, hogy mi volt a sejtésük a vezető cselekedetét illetően. Amikor szavaztak a vezetőről az emberek inkább várták tőle, hogy nem fogja ellopni a közös pénzt, és ezzel a vezető tisztában is volt. Nem biztos, hogy csak emiatt választották inkább a jó utat, de valószínűsíthető, hogy szerepet játszott a döntéseikben.

A kísérletből az következik, hogy a választott vezetők megbízhatóbbak. 

Miért gondolja mégis mindenki, hogy a politikusok sikkasztanak, és miért támasztja ezt alá a valóság is? Pontosan azért korruptak, mert ezt gondoljuk róluk. És azért gondoljuk róluk ezt, mert korruptak. A választásnak csak akkor van rájuk hatása, ha társul hozzá egy elvárás is a választók részéről. Ha a választópolgároktól megkérdeznénk, hogy becsületes vagy korrupt viselkedést vár-e attól, akire épp szavazott, jóval többen várnák, hogy a vezetők korruptak lesznek, mint egy olyan játékban, ahol hozzánk hasonló emberekre adjuk le a voksunkat.

A mai politikusok nagy része ezért nem érez nyomást a választók felől a helyes viselkedésre. Így nem meglepő, hogy hajlamosak elsikkasztani az adózók pénzét.

Közélet kísérleti közgazdaságtan korrupció tudomány Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2019. július 23. 06:52 Közélet

Négy szerződéssel annyit dobott ki az állam, mint a nyugdíjpénztári vagyon

Számításaink szerint 2853 milliárd forinttal járt volna jobban az ország, ha az M5-ös és M6-os autópályánál ppp-szerződések helyett inkább hitelt vesz fel.

Jandó Zoltán
2019. július 22. 14:53 Közélet

Akár 42 milliárdból is kijöhetne az újabb vizes vb, de nem fog

Teljesen új létesítményt valóban nem kell építeni, ideigleneseket azonban igen, és a meglévőeknél is szükség lesz milliárdos átalakításokra.

Bucsky Péter
2019. július 22. 06:45 Közélet

208 millióért szólt Orbán Viktor a Sziget Zrt. fesztiválozóihoz

Hat év alatt kétmilliárd forint állami pénz. Ha nem kapna ennyi támogatást a Sziget, feleakkora lenne a profit.

Fontos

Torontáli Zoltán
2019. július 21. 08:12 Élet, Közélet

Hiába akarod elkerülni a génmódosított alapanyagú élelmiszereket, ez lehetetlen

Abban a hisztérikus megközelítésben, amely Magyarországra is egyre jellemzőbb, nem sok értelme van a GMO-ellenességnek.

Jandó Zoltán
2019. július 19. 16:07 Közélet

Júliusra elfogyott a kormányplakátokra szánt 20 milliárd, de jut még rá pénz

Hetvenmilliárd ment el a korábban kék hátterű, később Soros György arcképével díszített, mostanában pedig mémmé vált stockfotókat használó kampányokra.

Bucsky Péter
2019. július 19. 06:45 Közélet

2 milliárdos autópályalehajtót kap Mészáros Lőrinc ásványvizének palackozóüzeme

Mészáros Lőrinc barátja építi, az engedélyeket rohamtempóban adták meg.