Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. március 1. 16:00 Adat

Egyre több a vállalati k+f program Magyarországon, de nem csak ezért csökken a humán tudományok súlya

A humán tudományok évek óta tartó súlyvesztéséről írtunk a magyarországi kutatás-fejlesztésben a múlt héten, aminek a hátterét részletesebben is érdemes megvizsgálni. Van ugyanis egy olyan tendencia a magyar kutatási szektorban, ami magyarázatot ad arra a jelenségre, hogy míg 2005-ben a k+f-ben dolgozók közel negyede kötődött a bölcsészet- és társadalomtudományok területéhez, addig ez az arány 2014-ben már csak fele akkora, 12 százalék volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVisszaszorulóban lévő tudományterületet gyepál nagy erőkkel a kormányMár jóval a 2010-es kormányváltás előtt elkezdődött a társadalom- és bölcsészettudományokhoz kötődő k+f állások visszaszorulása.

A kutatás-fejlesztési álláshelyek megoszlása aszerint is jócskán eltolódott az elmúlt 10-15 évben, hogy melyik ágazathoz tartoznak. K+f tevékenységet ugyanis nemcsak kormányzati, felsőoktatási vagy nonprofit szervezetek végeznek, hanem a versenyszféra vállalatai is, és éppen ezeknek a súlya hatalmasat nőtt ebben az időszakban. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy miközben az üzleti szektorban megháromszorozódtak a k+f-hez köthető álláshelyek, a közszférában és a nonprofit intézmények körében végig a stagnálás volt jellemző.

 

 

E változásoknak köszönhetően a magánszféra jelentősége a magyarországi kutatás-fejlesztésben viszonylag magassá vált, EU-s összehasonlításban is. A versenyszektorhoz köthető k+f állások arányának uniós átlaga 2017-ben 57 százalék volt, míg a magyar ráta 61 százalék. Ahogy azonban lentebb is látszik, akadnak olyan országok, ahol ez az arány a kétharmadot is eléri, tehát kirívónak még nem tekinthető a magyar adat, ahogy a tendencia sem kifejezetten egyedülálló – 2005-ben még csak 51 százalék volt az átlagos uniós érték.

 

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország a globális innováció segédmunkása, öt cég költi el az országos k+f felétA magyar innovációban semmi nem az, aminek látszik. A multik egy része csak adót optimalizál, a kisebb cégek alig kutatnak.

Visszatérve a humán tudományok helyzetére, az Eurostat adatai alapján szembetűnő, hogy a magyar üzleti szférában kifejezetten ritka, hogy a bölcsészeti vagy társadalmi tudományterületen alkalmaznának kutatókat, illetve az ő munkájukat támogató dolgozókat. Ha pedig felidézzük az első ábrán látottakat, nagyjából össze is áll a kép: a humán tudományok területén dolgozók aránya összességében azért csökken folyamatosan már hosszú évek óta az országban, mert egyre hangsúlyosabb szerepe van a magyar kutatás-fejlesztésben az e tudományterületen nem túl aktív versenyszektornak.

 

 

A fentebbi ábrán azonban jól látszik az is, hogy 2010 és 2014*Frissebb tudományterület szerint is megbontott adatok sajnos még nem érhetők el. között 32-ről 27 százalékra csökkent a humán tudományokkal foglalkozók aránya a kormányzati, a felsőoktatási és a nonprofit területeken, miközben 2010 előtt még 30 és 33 százalék között ingadozott. Az utóbbi években tehát már nemcsak a versenyszféra egyre intenzívebb k+f tevékenysége miatt csökken a bölcsészet- és társadalomtudományok súlya, hanem a kutatás-fejlesztés más szektoraiban történő változások is hozzájárulnak ehhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA történelmi visszaesés után százmilliárdokat költene az állam kutatás-fejlesztésreA felsőoktatásban ugyan évről évre csökkenek a K+F-re fordított pénzek, de az innovációs hivatal optimistán látja a jövőt.

Adat bölcsészet Eurostat humán tudományok K+F társadalomtudomány tudomány Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2019. augusztus 14. 10:55 Adat

Meglepően jó volt a magyar GDP-növekedés

Egyelőre nem érintette meg a magyar gazdaságot az egyre bizonytalanabbá váló globális gazdasági hangulat.

Jandó Zoltán
2019. augusztus 11. 12:41 Adat

Kevés fát ültetünk, öregszenek a magyar erdők

Az elmúlt tíz évben nagyon kevés erdőt telepítettek Magyarországon. Volt olyan év, amikor a telepítés mértéke a tíz esztendővel korábbi csúcs 1 százalékát sem érte el.

Stubnya Bence
2019. augusztus 10. 11:52 Adat, Világ

Valódi kockázat, hogy sok magyar kivándorló új hazája kiszárad

A világban 17 ország 1,8 milliárd lakóját fenyegeti komoly vízellátási válság kialakulásának kockázata a következő pár évben.

Fontos

Bucsky Péter
2019. augusztus 20. 07:27 Közélet, Világ

A környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatni

Egy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 18. 07:08 Élet

Vegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerre

Tudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

Stubnya Bence
2019. augusztus 17. 07:24 Világ

Három éve a feje tetejére állt világpolitika. De valójában miért?

Hirtelen szexista és rasszista lett a fehér munkásosztály, vagy rájöttek, hogy cserben hagyták őket a munkaerőpiacon? Nem csak a következő választásokat, hanem a globalizáció sorsát is eldöntheti a válasz.