Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. március 1. 16:00 Adat

Egyre több a vállalati k+f program Magyarországon, de nem csak ezért csökken a humán tudományok súlya

A humán tudományok évek óta tartó súlyvesztéséről írtunk a magyarországi kutatás-fejlesztésben a múlt héten, aminek a hátterét részletesebben is érdemes megvizsgálni. Van ugyanis egy olyan tendencia a magyar kutatási szektorban, ami magyarázatot ad arra a jelenségre, hogy míg 2005-ben a k+f-ben dolgozók közel negyede kötődött a bölcsészet- és társadalomtudományok területéhez, addig ez az arány 2014-ben már csak fele akkora, 12 százalék volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVisszaszorulóban lévő tudományterületet gyepál nagy erőkkel a kormányMár jóval a 2010-es kormányváltás előtt elkezdődött a társadalom- és bölcsészettudományokhoz kötődő k+f állások visszaszorulása.

A kutatás-fejlesztési álláshelyek megoszlása aszerint is jócskán eltolódott az elmúlt 10-15 évben, hogy melyik ágazathoz tartoznak. K+f tevékenységet ugyanis nemcsak kormányzati, felsőoktatási vagy nonprofit szervezetek végeznek, hanem a versenyszféra vállalatai is, és éppen ezeknek a súlya hatalmasat nőtt ebben az időszakban. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy miközben az üzleti szektorban megháromszorozódtak a k+f-hez köthető álláshelyek, a közszférában és a nonprofit intézmények körében végig a stagnálás volt jellemző.

 

 

E változásoknak köszönhetően a magánszféra jelentősége a magyarországi kutatás-fejlesztésben viszonylag magassá vált, EU-s összehasonlításban is. A versenyszektorhoz köthető k+f állások arányának uniós átlaga 2017-ben 57 százalék volt, míg a magyar ráta 61 százalék. Ahogy azonban lentebb is látszik, akadnak olyan országok, ahol ez az arány a kétharmadot is eléri, tehát kirívónak még nem tekinthető a magyar adat, ahogy a tendencia sem kifejezetten egyedülálló – 2005-ben még csak 51 százalék volt az átlagos uniós érték.

 

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország a globális innováció segédmunkása, öt cég költi el az országos k+f felétA magyar innovációban semmi nem az, aminek látszik. A multik egy része csak adót optimalizál, a kisebb cégek alig kutatnak.

Visszatérve a humán tudományok helyzetére, az Eurostat adatai alapján szembetűnő, hogy a magyar üzleti szférában kifejezetten ritka, hogy a bölcsészeti vagy társadalmi tudományterületen alkalmaznának kutatókat, illetve az ő munkájukat támogató dolgozókat. Ha pedig felidézzük az első ábrán látottakat, nagyjából össze is áll a kép: a humán tudományok területén dolgozók aránya összességében azért csökken folyamatosan már hosszú évek óta az országban, mert egyre hangsúlyosabb szerepe van a magyar kutatás-fejlesztésben az e tudományterületen nem túl aktív versenyszektornak.

 

 

A fentebbi ábrán azonban jól látszik az is, hogy 2010 és 2014*Frissebb tudományterület szerint is megbontott adatok sajnos még nem érhetők el. között 32-ről 27 százalékra csökkent a humán tudományokkal foglalkozók aránya a kormányzati, a felsőoktatási és a nonprofit területeken, miközben 2010 előtt még 30 és 33 százalék között ingadozott. Az utóbbi években tehát már nemcsak a versenyszféra egyre intenzívebb k+f tevékenysége miatt csökken a bölcsészet- és társadalomtudományok súlya, hanem a kutatás-fejlesztés más szektoraiban történő változások is hozzájárulnak ehhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA történelmi visszaesés után százmilliárdokat költene az állam kutatás-fejlesztésreA felsőoktatásban ugyan évről évre csökkenek a K+F-re fordított pénzek, de az innovációs hivatal optimistán látja a jövőt.

Adat bölcsészet Eurostat humán tudományok K+F társadalomtudomány tudomány Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint
2019. november 19. 12:10 Adat, Élet

Magyarországon 330 ezren élnek WC nélkül, Romániában ötmillióan

Ha valaki nem értesült volna róla, ma van a WC világnapja, ami elsőre talán megmosolyogtató lehet egy számítógép mögül a nyugati világból. Az esemény azonban egy kifejezetten súlyos problémára igyekszik felhívni a világ figyelmét. Az öblítővizes (vagy angol) WC hiánya ugyanis rendkívüli egészségügyi kockázat, az ENSZ becslése szerint sok százezren halnak meg évente a higiénikus WC-k hiánya miatt.

Jandó Zoltán
2019. november 18. 15:13 Adat

A pályakezdő férfiaknak nem sok jobb hely van Európában, mint Budapest

Miközben Olasz- és Görögország egyes régióiban a pályakezdők kétharmada munkanélküli, nálunk közel 90 százalékuk talál állást, ami uniós viszonylatban sem rossz.

Váczi István
2019. november 15. 06:52 Adat, Vállalat

Lejtőre került az autóipari foglalkoztatás a legfontosabb megyében

Dübörög a járműipar termelése Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobb cégek létszáma viszont fogyni kezdett. Országosan a rendelésállomány is apad.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 20. 16:23 Vállalat

Az állami média állami hirdetésein is Mészáros Lőrinc és köre keres

Az állami média reklámbevételének 12 százalékát tarthatja meg az a Mészáros Lőrinchez köthető cég, amely megnyerte az MTVA közbeszerzését.

Jandó Zoltán
2019. november 19. 17:30 Világ

Magyarország nem nyert a nagyhatalmak háborúján, bezzeg a csehek és a szlovákok

Bár az Egyesült Államok külkereskedelme elég látványosan átalakult a Kínával folytatott kereskedelmi háború miatt, Magyarország ebből nem tudott profitálni.

Bucsky Péter
2019. november 19. 06:59 Közélet

Hatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjét

Még a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.