Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. március 1. 16:00 Adat

Egyre több a vállalati k+f program Magyarországon, de nem csak ezért csökken a humán tudományok súlya

A humán tudományok évek óta tartó súlyvesztéséről írtunk a magyarországi kutatás-fejlesztésben a múlt héten, aminek a hátterét részletesebben is érdemes megvizsgálni. Van ugyanis egy olyan tendencia a magyar kutatási szektorban, ami magyarázatot ad arra a jelenségre, hogy míg 2005-ben a k+f-ben dolgozók közel negyede kötődött a bölcsészet- és társadalomtudományok területéhez, addig ez az arány 2014-ben már csak fele akkora, 12 százalék volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVisszaszorulóban lévő tudományterületet gyepál nagy erőkkel a kormányMár jóval a 2010-es kormányváltás előtt elkezdődött a társadalom- és bölcsészettudományokhoz kötődő k+f állások visszaszorulása.

A kutatás-fejlesztési álláshelyek megoszlása aszerint is jócskán eltolódott az elmúlt 10-15 évben, hogy melyik ágazathoz tartoznak. K+f tevékenységet ugyanis nemcsak kormányzati, felsőoktatási vagy nonprofit szervezetek végeznek, hanem a versenyszféra vállalatai is, és éppen ezeknek a súlya hatalmasat nőtt ebben az időszakban. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy miközben az üzleti szektorban megháromszorozódtak a k+f-hez köthető álláshelyek, a közszférában és a nonprofit intézmények körében végig a stagnálás volt jellemző.

 

 

E változásoknak köszönhetően a magánszféra jelentősége a magyarországi kutatás-fejlesztésben viszonylag magassá vált, EU-s összehasonlításban is. A versenyszektorhoz köthető k+f állások arányának uniós átlaga 2017-ben 57 százalék volt, míg a magyar ráta 61 százalék. Ahogy azonban lentebb is látszik, akadnak olyan országok, ahol ez az arány a kétharmadot is eléri, tehát kirívónak még nem tekinthető a magyar adat, ahogy a tendencia sem kifejezetten egyedülálló – 2005-ben még csak 51 százalék volt az átlagos uniós érték.

 

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország a globális innováció segédmunkása, öt cég költi el az országos k+f felétA magyar innovációban semmi nem az, aminek látszik. A multik egy része csak adót optimalizál, a kisebb cégek alig kutatnak.

Visszatérve a humán tudományok helyzetére, az Eurostat adatai alapján szembetűnő, hogy a magyar üzleti szférában kifejezetten ritka, hogy a bölcsészeti vagy társadalmi tudományterületen alkalmaznának kutatókat, illetve az ő munkájukat támogató dolgozókat. Ha pedig felidézzük az első ábrán látottakat, nagyjából össze is áll a kép: a humán tudományok területén dolgozók aránya összességében azért csökken folyamatosan már hosszú évek óta az országban, mert egyre hangsúlyosabb szerepe van a magyar kutatás-fejlesztésben az e tudományterületen nem túl aktív versenyszektornak.

 

 

A fentebbi ábrán azonban jól látszik az is, hogy 2010 és 2014*Frissebb tudományterület szerint is megbontott adatok sajnos még nem érhetők el. között 32-ről 27 százalékra csökkent a humán tudományokkal foglalkozók aránya a kormányzati, a felsőoktatási és a nonprofit területeken, miközben 2010 előtt még 30 és 33 százalék között ingadozott. Az utóbbi években tehát már nemcsak a versenyszféra egyre intenzívebb k+f tevékenysége miatt csökken a bölcsészet- és társadalomtudományok súlya, hanem a kutatás-fejlesztés más szektoraiban történő változások is hozzájárulnak ehhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA történelmi visszaesés után százmilliárdokat költene az állam kutatás-fejlesztésreA felsőoktatásban ugyan évről évre csökkenek a K+F-re fordított pénzek, de az innovációs hivatal optimistán látja a jövőt.

Adat bölcsészet Eurostat humán tudományok K+F társadalomtudomány tudomány Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Wiedemann Tamás
2019. március 15. 14:51 Adat

Nehéz lesz utolérni Ausztriát, ha ott 22-szer több szabadalmi kérelmet nyújtanak be

Nagyon kevés a magyarországi szabadalmi kérvény, és azokat is a multik adják be. A statisztikákból is látszik, milyen nagy verseny van az önvezető autók fejlesztésében.

Hajdu Miklós
2019. március 12. 13:29 Adat

Bőven lenne mit fejleszteniük a magyar városoknak a honlapjaikon

Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen képet formálnak magukról a városi önkormányzatok az interneten.

Kasnyik Márton Hajdu Miklós
2019. március 12. 06:55 Adat

A budapesti lakásár-robbanás, ahogy még sosem láttad

Térképre raktuk az utcák átlagos négyzetméterárait, és elég látványos lett. De egy érdekes történet is kirajzolódik a város ingatlanpiacáról.

Fontos

Torontáli Zoltán
2019. március 17. 07:37 Élet

A rendszerváltás környéki seftelés remek üzleti iskola volt, amely ma hiányzik

Egyre közelebb kerülnek a nyugdíjhoz a nyolcvanas évek végének legjobb üzletkötői, és nem látszik az utánpótlás.

Hobot Péter Avatar
2019. március 14. 12:51 Élet

Nem lehetsz igazán sikeres, ha a pénz miatt dolgozol

Azok válnak sikeresebbé, akik hivatásként tekintenek a munkájukra, állítója a Yale professzora. A vezetőknek sem árt, ha odafigyelnek arra, hogy az alkalmazottaik értéknek lássák a saját munkájukat.

Jandó Zoltán
2019. március 14. 06:45 Vállalat

Egy éve még Orbán lopott, ma már Soros szervezkedik Simicska egykori plakátjain

Három hónap alatt több állami hirdetéshez jutott Simicska Lajos korábbi plakátcége, mint a G-nap óta összesen. A csodához csak Mészáros Lőrinc érkezése kellett.