Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. március 21. 17:09 Élet

Miért nem érdekel minket, hogy mi lesz az adományainkkal?

Ahogy bővül a fejlett világ, annál elterjedtebb az emberek körében a jótékonykodás intézménye. Valószínűleg az olvasók közül is szinte mindenki adakozott valamilyen formában az elmúlt egy évben, legalább az adója 1 százalékával.

Viszont sajnos egyre gyakoribb az ezzel való visszaélés is. És nem csak azok az átverések, amikor nem is arra gyűjtenek, amit mondanak. Legitim szervezetek is elsikkasztanak vagy legalábbis nem megfelelő célokra használnak fel adományból szerzett pénzeket. De hogy lehet, hogy az információs korszakban még mindig huzamosabb ideig rejtve maradhatnak ilyen esetek?

Bár az adakozás valóban gyakori szokássá nőtte ki magát, az már nem terjedt el annyira, hogy annak is utánajárjunk, mire költik a pénzünket a támogatott szervezetek. Korábban írtunk arról, hogy a figyelmünkkel sem bánunk olyan lelkiismeretesen, mint a pénzünkkel, mert nem érezzük úgy, hogy fizetünk valamiért. Itt is ez lenne a probléma? Mivel nem egy tárgyat vagy szolgáltatást veszünk, ezért nem is érdekel az elköltött pénz felhasználása?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyibe kerül a krumpli? Öt perc figyelem!A világ legértékesebb erőforrása lett a figyelmünk. Érdemes lehet átgondolni, hogy mire fordítjuk.

Ez természetesen nem így van, tekinthetünk úgy a nonprofit szervezetekre, hogy egy szolgáltatást árulnak. Fizetünk nekik, hogy ne nekünk kelljen hajléktalan otthonokat felújítani vagy gyerekeknek ételt vinni. Ily módon viszont ugyanúgy, mint minden más szolgáltatásnál, logikus lenne felügyelni, hogy jól végezzék a munkájukat. Hacsak valójában nem másért fizetünk nekik.

James Andreoni elmélete (pdf) szerint az emberek nagy része nem (csak) azért adományoz pénzt például az állatvédőknek, mert annyira szeretné, hogy befogják az összes kóbor állatot és otthont találjanak nekik. Legalább részben az áll a háttérben, hogy jól akarják érezni magukat, el akarják hinni magukról, hogy jó emberek. Ezt az elméletet hívják a talán „belső jó érzésként” magyarosítható warm glow giving-nek.

A közgazdaságtan egyik alaptétele, hogy minden ember a saját hasznosságának növelése alapján hozza meg minden döntését. Ma már persze senki nem gondolja, hogy ez azt jelenti, hogy nem foglalkozunk mások jólétével.

Tekinthetünk erre úgy, hogy beépült a saját hasznossági függvényünkbe, hogy másnak mennyire jó.

Ugyanígy beépülhet az is, hogy mennyire érezzük jól magunk csupán attól, hogy jót tettünk. Ezzel létrejött egy kevert modell, ahol részben azért adományozunk, mert szeretnénk jobbá tenni a világot, részben pedig azért, mert jól esik elhinni magunkról, hogy jó emberek vagyunk. Ezeknek az arányát az adott ember személyisége és az adott helyzet határozza meg. Erre épül az adakozás intézménye, amely szempontjából mindegy, hogy mi a motivációnk, az a lényeg, hogy jót cselekszünk.

Viszont ha ilyen modellben gondolkodunk, már közelebb járunk annak megfejtéséhez, hogy az adományozott pénzünkön megvásárolt szolgáltatásokat miért vagyunk hajlamosak kevésbé felügyelni vagy kritizálni. Oldalak vannak tele filmnézők panaszaival, mert nem tetszik nekik a színésznő, aki a kedvenc karakterüket megszemélyesíti, vagy hogy mennyire volt kényelmes a cipő, amit megvettek. Sokkal kevesebb véleményt találni nonprofit szervezetekről. Mivel elég boldogság nekünk, hogy az adakozástól jó embernek érezzük magunk, nem éri meg követni a hajléktalan bácsit, hogy tényleg ő költheti-e el a pénzt, vagy elveszi tőle a hajléktalanmaffia, esetleg lenyúlják a közvetítők. Nekünk elég, hogy otthon elmesélhetjük, ma is csináltam valami jót, nem akarjuk az időnket áldozni arra, hogy kiderítsünk, valóban így történt-e.

Könnyebb rávenni magunkat az utánajárásra, ha tudatosítjuk: nem azzal teszünk jót, ha adunk, hanem azzal, hogy az el is jut oda, ahova kell.

Ráadásul ma már a korábbiaknál jóval kisebb a költsége annak, hogy megtudjuk, mire költik a pénzünket az általunk támogatott szervezetek. Jogszabály kötelezi őket arra, hogy közzétegyék a kimutatásaikat a honlapjukon (igaz, Magyarországon ezek lehetnének részletesebbek is). Ezeket átnézve meggyőződhetünk róla, hogy jó helyre ment-e a pénzünk, és plusz 5 perc rászánásával akár ajánlást vagy kritikát is közzétehetünk a neten, hogy mások még könnyebben tájékozódjanak, ha jótékonyságra adnák a fejüket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kísérlet, ami bebizonyítja, hogy nem vagyunk mind teljesen önzőkTúljutott már azon a világ, hogy bárki is azt gondolja, hogy az emberek csak a saját érdekeiket követik. De azért mások figyelembe vételének is vannak határai.

Élet jótékonykodás tudomány Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2019. november 19. 12:10 Adat, Élet

Magyarországon 330 ezren élnek WC nélkül, Romániában ötmillióan

Ha valaki nem értesült volna róla, ma van a WC világnapja, ami elsőre talán megmosolyogtató lehet egy számítógép mögül a nyugati világból. Az esemény azonban egy kifejezetten súlyos problémára igyekszik felhívni a világ figyelmét. Az öblítővizes (vagy angol) WC hiánya ugyanis rendkívüli egészségügyi kockázat, az ENSZ becslése szerint sok százezren halnak meg évente a higiénikus WC-k hiánya miatt.

Avatar
2019. november 17. 07:13 Élet

Téves és káros hiedelem, hogy a korán kelés javítja a diákok teljesítményét

Több tudományos módszerrel is megállapították, hogy jót tesz a diákok teljesítményének, ha ki tudják aludni magukat.

Avatar
2019. november 15. 17:32 Élet

A zongoraművész könyvespolca

Annak, akinek éppen szüksége van rá, a magyar irodalom fontos és nagy irodalom, tele életre szóló, meghatározóan súlyos könyvekkel.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 20. 16:23 Vállalat

Az állami média állami hirdetésein is Mészáros Lőrinc és köre keres

Az állami média reklámbevételének 12 százalékát tarthatja meg az a Mészáros Lőrinchez köthető cég, amely megnyerte az MTVA közbeszerzését.

Jandó Zoltán
2019. november 19. 17:30 Világ

Magyarország nem nyert a nagyhatalmak háborúján, bezzeg a csehek és a szlovákok

Bár az Egyesült Államok külkereskedelme elég látványosan átalakult a Kínával folytatott kereskedelmi háború miatt, Magyarország ebből nem tudott profitálni.

Bucsky Péter
2019. november 19. 06:59 Közélet

Hatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjét

Még a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.