Az idei emelés előtt utoljára az előző évtized közepén volt érdemi bérfelzárkóztatás, de a bűvös 80 százalékot sokan még akkor sem érték el.
Hiába változott a tanárok bérhelyzete az elmúlt évtizedben, a nemek aránya mindvégig stabil volt.
A rendszer bonyolultsága miatt nehéz átlátni, hogy hova csoroghatnak le a pénzek, de vélhetően elsősorban a szegényebb országrészek részesülhetnek belőle.
Átlagosan 42 évig kell dolgoznia egy tanárnak itthon, hogy a szakmában elérhető legmagasabb fizetést kapja, amíg Hollandiában például csak 12 évig.
Minden adat azt mutatja, hogy 2016 környékén meredeken emelkedni kezdett a tanárhiány a magyar oktatási rendszerben, és drasztikus tempóban tűntek el a budapesti tanárok.
Ősszel derülhet ki, hogy a státusztörvény újabb akadályt jelent-e az EU-s források kifizetése és Magyarország között.
Az új kommunikációs hangsúly, hogy a tanárbérek emelése alapvetően úgyis hazai forrásból megy, az EU ahhoz csak kis részben járulna hozzá.