A magyar külpolitika által megcélzott nyugat-balkáni országok évtizedek óta alig közelednek Európához, ami kérdéseket vet fel a megtérüléssel kapcsolatban.
Bár jelentősen fellendültek a Magyarországra irányuló kínai tőkebefektetések, az első tíz célország közé csak Szerbia fért be tavaly Európából.
Mintha szándékosan a magyar közlekedéspolitika ellentétét valósítanák meg a szerbek.
Már 800 milliárd forint felett jár a beruházás költsége, ami annyira megnehezíti a déli irányú vasúti fuvarozást, hogy félő, az elkészülte után sem áll helyre még a korábbi forgalom sem.
Az ellenzék nem tudott megbirkózni az SNS gőzhengerével, de a választás tisztaságával kapcsolatban sok a kérdőjel.
A román tanárok másfélszer jobban élnek, mint a magyarok, de a szerbiai tanárok is tehetősebbek a magyaroknál.
A közvetlen előzmények csak néhány hónapra nyúlnak vissza, de ezek több évtizedes konfliktusra és több évszázados ellentétre rakódtak rá. Mit lép a hadsereget készenlétbe helyező Vucic?
Felmerült, hogy az állami tulajdonban lévő áramszolgáltató céggel hozzanak létre közös vállalatot 11 vízerőmű üzemeltetésére, de a tervet elvileg elvetették.
Lehallgatások és fényképek is azt mutatják, hogy egy brutális, több tucat gyilkosságot elkövető bűnbanda Vucic elnök kérésére jött létre, és az ő érdekeit szolgálta.
Néhány héten belül a második komolyabb régiós stadionfejlesztés környékén tűnnek fel magyar cégek. Ez lehet az egyik kitörési pont a kormányközeli építőipari vállalatoknak.