Az erősebb fizetőeszköz segíthet kordában tartani az inflációt, az exportőrök azonban rubelben számolva kevesebb bevételhez jutnak.
Óvatos optimizmussal tekinthetünk 2025-re, nagyobb gazdasági lassulás nem várható, a kockázatokból pedig már sok minden be van árazva.
Ha valaki képes felülteljesíteni a piac számára nagy bukókat hozó napokon, akkor hosszú távon a legjobbak közé repítheti a portfólióját.
Az Eli Lilly és a Novo Nordisk pozíciója aligha van veszélyben, az utánuk következő helyezések sorsa az évtized második felében dőlhet el.
Ha a meghatározó orosz vállalatok profitjára néz az ember, nem tudná kitalálni, hogy Oroszország jelenleg a világ leginkább szankcionált országa.
Ijesztő volt a hétfői történelmi zuhanás, de a hosszabb távú trendek támogatják a japán részvényeket.
Elsőre jól néz ki a magyar állampapírok és a részvények hozama, de ha figyelembe vesszük az inflációt és a forint leértékelődését, akkor például a román eszközök jobban teljesítettek.
Ezermilliárdok indulhatnak el az állampapírokból, így minden bizonnyal lezárul az a nihil, ami az elmúlt években kialakult a magyar lakóingatlan-piacon.
A kormányzati költekezés és a jegybanki szigor közötti ellentét nem magyar sajátosság, miközben az infláció elleni harcot még nem nyertük meg – mondja Cser Tamás, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője.
Részvények általános vételére vagy eladására ösztönző elemzésekben gyakran hangoztatott érv, hogy a részvénypiac osztalékhozama éppen mennyivel vonzóbb vagy kevésbé az annál, amennyit a kötvények, állampapírok vásárlásával lehet keresni. Ezzel az érveléssel több elméleti és gyakorlati probléma is van azonban.