A tőzsdepánik ellenére kedvező a környezet a japán részvények számára hosszú távon

(A szerző a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A japán részvények augusztusban egy ponton több mint 20 százalékkal estek vissza a július 11-i csúcsuk óta, a legfontosabb indexek pedig augusztus 5-én történelmi veszteségeket szenvedtek el. A Topix záráskor 24 százalékkal esett, de azóta részben helyreállt, és a hetet 15 százalékkal zárta alacsonyabban az említett csúcsértékénél.

Az éles visszaesés mögött több tényező is áll: az Egyesült Államok recessziójával kapcsolatos növekvő aggodalmak, a japán jegybank váratlan héja típusú magatartása (az alapkamat emelése) és a jen folyamatos erősödése, ami a carry trade pozíciók feloldásához vezet. (Az utóbbi azt jelenti, hogy a befektetők olcsó jenhiteleket vettek fel, amiből más eszközöket, kötvényeket és részvényeket vásároltak, kihasználva a hozamkülönbségeket. A váratlan kamatemelés után a befektetők elkezdték zárni pozícióikat, azaz megindult a hitelből vásárolt eszközök eladása és a hitelek visszafizetése.)

A tengerentúli befektetők július utolsó két hetében nettó eladók voltak a japán részvényekből, és a spekulatív pozíciók feloldása felgyorsult. Úgy tűnik, hogy a gyengeség elsősorban a szisztematikus és CTA^*Leegyszerűsítve ezek olyan pozíciók, amelyek az árfolyamok jövőbeli alakulására vonatkoznak. eladásokból származik, nem pedig csak a long^*Olyan befektetők, akik az árfolyamok emelkedésére számítanak. eladásokból. Rövid távon a piacok valószínűleg továbbra is volatilisek maradnak (azaz mindkét irányba erősen kilenghetnek az árfolyamok).

A júliusi amerikai foglalkoztatási adatok felerősítették a gazdasági lassulással kapcsolatos aggodalmakat, a jen felértékelődésének üteme pedig kérdéseket vet fel a japán vállalati nyereségekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatban. (Bár a legtöbb vállalat 2024-es pénzügyi évre vonatkozó becslései 140-145 jen/dollár árfolyamon alapulnak, a devizapár 147 közelében fejezte be a hetet.)

Ami a japán jegybankot illeti, a júliusi kamatdöntő ülés világossá tette, hogy a központi bank további kamatemelésre törekszik, de bizonytalan, hogy milyen gyorsan fog cselekedni, és a globális recessziós félelmek megjelenése a fokozatosság felé mutat.

A hazai fundamentumok érdemi elmozdulásának hiánya arra utal, hogy a japán piac továbbra is érzékeny marad az Egyesült Államokkal kapcsolatos aggodalmakra. Amint azonban az eladások kifutnak, a fundamentumok és az értékelések ismét a figyelem középpontjába kerülnek.

Úgy vélem, Japán gazdasági elmozdulása a mérsékelt infláció felé, valamint ennek hatása a háztartások és a vállalatok kiadási és beruházási döntéseire, a kormányzati reformok terén elért folyamatos előrehaladással együtt többéves strukturális trendeket képvisel, és ezek hosszabb távon támogatják a japán részvényeket.

Az inflációs környezet normalizálódása (refláció), a kormányzati reformok, a vállalati befektetések és a globális portfóliók eddigi alulsúlyozása strukturálisan támogatja a japán részvényeket. A fogyasztói árindex már körülbelül két éve a japán jegybank 2 százalékos célkitűzése felett van, és miközben a kezdeti importált infláció mérséklődött, a hazai infláció egyre inkább felerősödik. (Ami ott jó hír, mivel Japán évtizedeken át deflációval, az árak csökkenésével küzdött, mivel az nagyon káros a gazdaság számára.)

A múltban a japán vállalatok vonakodtak az áremeléstől, mert féltek a bevételek és a piaci részesedés elvesztésétől, de ez kezd megváltozni. Ráadásul a munkáltatók az 1990-es évek óta a legmagasabb ütemben emelik a béreket, ami a szűk munkaerőpiacot, az erős vállalati mérlegeket és a politikai nyomást tükrözi. Ebben az új inflációs áramlatban a japán vállalkozások növelhetik haszonkulcsukat.

A Tokiói Értéktőzsde közelmúltbeli reformjai és a tőkehatékonyság javulása magasabb részvényesi hozamokat eredményez, és további reformokra is sor kerülhet. Eddig a legnagyobb közzétételi arányt a nagy tőkeértékű, alacsony árfolyamarányos részvényeknél tapasztalták. A reformok azonban egyre szélesednek, és megbízásaink révén azt látom, hogy a növekedési és a közepes kapitalizációjú vállalatok egyre aktívabbá válnak a részvényesi megtérülés terén. (Például osztalékkal vagy részvény-visszavásárlás formájában juttatnak pénzt tulajdonosaiknak.)

Vonzó lehetőségeket kínálnak azok a vállalatok, amelyek optimalizálják tőkeszerkezetüket, és megszüntetik a kihasználatlan eszközöket és a keresztrészesedéseket. A 2023-as pénzügyi beszámolási szezonban számos, az irányítással kapcsolatos bejelentést tettek, többek között a részvény-visszavásárlások megugrását.

A legújabb felmérések szerint a 2024-es pénzügyi évre vonatkozó beruházási terveket felfelé módosították. A reflációs háttér, a strukturális munkaerőhiány, a globális ellátási láncok eltolódása és a gyenge jen beruházásokra ösztönzi a vállalatokat, és a kormányzati politikák, köztük a személyre szabott költségvetések, adókedvezmények és támogatások erősítik ezt a tendenciát, különösen az olyan iparágaknak kedveznek, mint az építőipar, az elektromos készülékek, a gépek és az IT-szolgáltatások.

Ha a külső gazdasági környezet romlik, az rövid távon ellenszelet okozna, de Japánnak továbbra is fenn kell tartania a beruházások növekedését. A refláció és annak a kiadásokra és beruházásokra gyakorolt hatása, valamint a kormányzati reformok terén elért folyamatos előrelépés többéves strukturális tendenciát jelent Japán számára.

A japán részvényekkel jelenleg a határidős nyereség 13-szorosán kereskednek, ami más piacokhoz képest nem drága (különösen a Japánban a közelmúltbeli kamatemelés ellenére jelenleg alacsony kamatlábak miatt), és messze elmarad az 1990-es évek buborékos időszakában tapasztalt 50-szeres vagy annál is magasabb értéktől. Ráadásul a tőkehozamok tartós javulása magasabb ár-könyv arányos szorzót támasztana alá, és a mérsékelt infláció irányába mutató tendencia is támogatja a magasabb jövedelemalapú értékelést.

2023 márciusa óta a tengerentúli befektetők ismét vásároltak japán részvényeket, de a kumulált nettó beáramlás jóval a 2015-ös csúcs alatt marad. A globális aktív alapok alulsúlyozzák a japán részvényeket, és a japán háztartások is viszonylag alulsúlyozzák a részvényeket a pénzügyi eszközeik összetételében. Ez azt jelzi, hogy bőven van hely a beáramlásra, ami jó előjel a japán részvények kilátásai szempontjából.