A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.
Nagyon erős az összefüggés a reálbérek változása és a mindenkori kormányzópárt választási eredményei között.
Az 1990-es reálbér szintjét 2002-ben sikerült meghaladni itthon, 2010 óta pedig a humán ágazatok és a nyugdíjak lemaradása mellett volt csak növekedés.
Még mindig viszonylag ritka a tényleges sztrájk Magyarországon, pedig amikor meglépik, annak jelentős hatásai vannak.
A munkavállalók a tavalyi reálbércsökkenés után idén azt szeretnék, ha nőne a bérük vásárlóereje.
A fogyasztás zuhanása miatt egyes mutatókban 2018-ba ment vissza a magyar gazdaság. A jó hír, hogy a mélyből könnyű nőni, a rossz, hogy a kilábalás lassú lesz.
Az elmúlt évek egymást követő válságai a munkavállalói preferenciákra is hatással voltak, ahogy az idei reálbércsökkenés is. Reguly Mártával, a PwC Magyarország HR tanácsadási csoportjának vezetőjével ezekről a változásokról beszélgettünk.
Egyévnyi reálbércsökkenés után szeptemberben újra növekedett az átlagbér vásárlóereje, ami egy válságos periódus lecsengésének kezdetét jelezheti.
Már decemberben emelkedhetnek a legalacsonyabb fizetések, más kérdés, hogy ezzel az érintettek rosszabbul járnának, mint egy sima bérkompenzációval.