Az óvatosabb, kisebb egységekre alapozó izraeli katonai taktika nagyon más, mint az az átfogó invázió, amit sokan vártak, és hosszú háborút vetít előre.
A kérdés bonyolultabb, mint gondolnánk, de a végére kiderül, mire kell figyelni, amikor háborús híreket olvasunk.
Több mint kétezer gyerek és egy segélyszervezet több tucat munkatársa halt eddig meg Gázában, és több jele is van az eszkalációnak.
Önálló országként a világ negyven legszegényebb országa között lenne a Gázai övezet. De mi az oka annak, hogy még Ciszjordániánál is háromszor szegényebb?
Izraeli célpontokat és térségbeli amerikai támaszpontokat is támadtak már a héten iráni támogatást élvező fegyveres csoportok.
Még ha katonailag legyőzi is a Hamászt, Izrael ezzel azt kockáztatja, hogy egy még radikálisabb szervezet veszi át Gáza kormányzását.
Sosem halt még meg annyi civil egy napon Izrael történetében, mint szombaton. Ha azonban válogatás nélkül szabadít erőszakot több millió palesztinra, azzal rosszul járhat a zsidó állam.
Aligha van még egy olyan terület a Földön, amelyen belül nagyobbak lennének az életszínvonalbeli különbségek, mint Izrael és Gáza között.
Alapvetőn három faktor magyarázhatja: az izraeli belpolitika, “belső” palesztin okok és tágabb külpolitikai tényezők.
A konfliktusok súlypontja a Közel-Keletről Afganisztán felé tolódik, ahol Kína és Pakisztán, illetve India és Irán szövetsége nézhet szembe egymással.