Egyelőre nincs béke, amit fenn lehetne tartani, és kétséges, hogy Amerika megvédené-e legalább a levegőből az Ukrajnába települő európai katonákat.
Az ukrán elnök ásványkincseket ajánlott az amerikai támogatásért, erre Donald Trump az ukrán GDP háromszorosára rúgó kártérítést követel, különösebb racionalitás nélkül.
Trump mielőbb lezárná a háborút, az orosz követelések azonban elfogadhatatlanok Ukrajna számára, így a békével kapcsolatos remények túlzottnak tűnnek.
Úgy tűnik, mintha kiárusítaná országát az ukrán elnök, de a szóban forgó lelőhelyek vagy orosz megszállás alá kerültek, vagy tőke és szaktudás kell a kiaknázásukhoz.
Hamarosan kiderül, betartják-e a vevők az orosz tankerek és olajvállalatok elleni új szankciókat. Közben leállt egy nagy orosz olajexport-terminál.
A Raiffeisen kétmilliárd eurós büntetése jól mutatja, hogy milyen könnyen semmivé válhat az Oroszországban maradt nyugati cégek által megtermelt nyereség.
A hódító háborúknak 1945-ben leáldozott, ám az orosz után az amerikai elnök is elkezdte aláásni a világrend egyik legalapvetőbb jogelvét – amelyet annak idején pont Amerika vezetett be.
Olyan nagy összegben kényszerhiteleztek orosz bankok hadiipari vállalatokat, mint a hivatalos védelmi büdzsé. Kérdés, hogy visszafizetik-e valaha.
A költségvetési bevételek harmadát adó ágazat eddig jól teljestett, de egyre több probléma nehezíti a működését, amit az orosz fogyasztók is meg fognak érezni.
Közép-Európában nem fenyeget válság, a hivatalosan Moldovához tartozó Transznisztriában viszont egyelőre nem látni, hogyan vészelik át a telet orosz gáz nélkül.