KInek fájna a magyar-ukrán kereskedelmi kapcsolatok lefagyása? Mindenkinek.
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Jelentősen emelték az utóbbi hónapokban az orosz hadseregbe jelentkezők számára járó aláírási bónuszt, ami toborzási nehézségekre utal.
Nyolc ország harminc kutatója fogott össze, hogy elemezze az orosz-ukrán háború gazdasági következményeit a régiónkban.
Magyarország abszolút értékben és lehetőségeihez mérten sem költ sokat Ukrajna segítésére, még úgy sem, ha a menekültekkel kapcsolatos költségeket is beleszámítjuk.
Eddig nem volt olyan „vörös vonal”, amelynek nyugati átlépése érdemi következményekkel járt volna, de ez nem gátolja az új orosz fenyegetéseket és az erre való magyar hivatkozást.
A kormány az Ukrajna támogatására szánt uniós keret növelésébe belement, annak kifizetéseit azonban nem akarja jóváhagyni.
A 260 milliárd eurós, zárolt orosz jegybanki vagyon hasznából kaphat fegyvereket és más segítséget Ukrajna.
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.