Donald Trumppal is kész megvitatni a békejavaslatokat – mondta Volodimir Zelenszkij pénteken. Az ukrán elnök a Müncheni Biztonsági Konferencia első napján az amerikai alelnökkel, J. D. Vance-szel találkozott, később pedig a külügyminiszterrel, Marco Rubioval is tárgyal.

• Trump valószínűtlennek nevezte, hogy Ukrajna 1991-2014 közötti határait visszaállítsák, és úgy látja, Ukrajna számára nem lenne praktikus a NATO-csatlakozás. Azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok nem fog tudni akkora katonai segítséget nyújtani, mint az elmúlt közel három év során.

Előzmények: a strana.today által megszerzett információk szerint Donald Trump azt szeretné, ha Oroszország és Ukrajna legkésőbb április 20-áig tűszünetben állapodna meg. Az amerikai vezetés elképzelése, hogy a frontvonalakat befagyasztaná, az ukrán hadsereget pedig kivonná Kurszkból.

• A kiszivárgott terv szerint Ukrajnának el kellene ismernie orosz területként az Oroszország által elfoglalt ukrán területeket, de Zelenszkij ezt kizártnak tartja. A strana.today azt írja, Putyin és Zelenszkij március 1-je körül tárgyalhatna egymással.

Igen, de: az utóbbi hetekben sokféle „béketerv” kiszivárgott, nehéz megítélni ezek hitelességét. Az orosz hódítás nemzetközi elismerése aláásná az 1945 utáni nemzetközi rendet, igaz, ez elmondható Trump más ötleteiről is.

• Az ukránok jelenleg nincsenek annyira szorult helyzetben, hogy kénytelenek legyenek szinte bármit aláírni: az utóbbi hetekben kifulladt az orosz offenzíva, támadásik jóval kisebb előretörést hoznak, mint tavaly.
• Az amerikai segítség sem apadt el egyelőre, az európait pedig nem is fenyegeti komolyabb veszély. A stratégiai helyzeten az változtatna lényegesen, ha teljesen leállnának az amerikai fegyverszállítmányok, az Oroszország elleni szankciókat pedig feloldaná Trump.

Tágabb kontextus: azt az ukrán elnök is látja, hogy a Trump-kormány nem szívesen támogatja Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, hiszen éppen a csatlakozási szándékban látja az orosz-ukrán háború okát. (Bár Putyin korábbi esszéje és a vele készített Tucker Carlson-interjú alapján is elég világos, hogy inkább az önálló ukrán nemzeti tudattal van baja.)

• Így viszont Ukrajnának 1,5 milliós hadseregre lenne szüksége a biztonsága fenntartásához, egy esetleges tűzszünet esetén pedig 110 ezer külföldi békefenntartó kellene ahhoz, hogy az ország területi integritása ne legyen veszélyben. Oroszország jelenleg Ukrajna közel egyötöd része felett gyakorol ellenőrzést, déli és keleti területeken.
• Ezeket a számokat Zelenszkij mondta be, de nyilván ő is tisztában van ennek irrealitásával. Ekkora hadsereget Ukrajna képtelen lenne fenntartani, és ennyi békefenntartó összeszedése is esélytelen.

Reakciók: az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is részt vesz a Müncheni Biztonsági Konferencián. Elmondta: az Európai Unió is a tárgyalóasztalnál lesz a tűzszünet előtt.

• A NATO-főtitkár, Mark Rutte szerint a szövetség 3 százalék fölé emelheti a GDP-arányosan a hadseregre költött összeg ajánlott mértékét a jelenlegi 2 százalékról. A jelenlegi uniós költség megfelel a 2 százalékos elvárásnak, de Rutte szerint ez nem garantálja a biztonságot.
• Von der Leyen szerint ez több száz milliárd eurós többletköltséggel járna, de egyetért az ötlettel, ahogy a német védelmi miniszter, Boris Pistorius is.
• Donald Trump korábban arról beszélt, ő azt tartaná jónak, ha a NATO-tagállamok a GDP 5 százalékát költenék a hadseregre. Ennyit egyébként az USA sem költ rá.

Mi várható? Az amerikai vezetés álláspontja nem egységes Ukrajna-ügyben. J. D. Vance pénteken azt mondta, ha Vlagyimir Putyin nem egyezik bele abba, hogy Ukrajna hosszútávú függetlenségét a jövőben is biztosítsa, akkor további szankciókat fognak kivetni, és akár katonákat is küldhetnek Ukrajnába.

• A védelmi miniszter, Pete Hegseth szerint viszont nem küldenek amerikai katonákat Ukrajnába.
• Az egyértelmű, hogy Trump mielőbb lezárná a háborút, az oroszok pedig az összes követelésüket megpróbálják lenyomni a torkán. A maximalista orosz követelések azonban elfogadhatatlanok Ukrajna és az EU vezetői számára is, így a békével kapcsolatos remények túlzottan korainak tűnnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPutyin rántotta ki a kést, Trump adhatja meg a kegyelemdöfést a nemzetközi rendnekA hódító háborúknak 1945-ben leáldozott, ám az orosz után az amerikai elnök is elkezdte aláásni a világrend egyik legalapvetőbb jogelvét – amelyet annak idején pont Amerika vezetett be.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi van, ha Ukrajna veszít?Az orosz győzelmi remények abból táplálkoznak, hogy a Nyugat előbb vagy utóbb úgyis belefárad Ukrajna támogatásába. De ehhez túl sok veszítenivalója van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmit Trump szeretne, azért a NATO szétbombázta SzerbiátSaját mércéjéhez képest is hajmeresztő ötlettel állt elő az amerikai elnök a Gázai övezet jövőjével kapcsolatban, de nehéz elképzelni a megvalósulását.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ biztonságpolitika boris pistorius Donald Trump háború NATO orosz-ukrán háború tűzszünet Ukrajna Ursula von der Leyen Vlagymir Putyin Volodimir Zelenszkij Olvasson tovább a kategóriában