Két intézkedést is bejelentettek az elmúlt időszakban, a cél a belső munkaerőtartalékok hatékonyabb kiaknázása.
A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.
Az egyik legszegényebb magyar vidéken mára realitássá vált, hogy havi 600 ezret vigyen haza egy pár, közben pedig elindult a cigányság csendes integrációja.
A vendégmunkások növekvő száma nemcsak Magyarországon vált témává a közelmúltban, hanem a környező országokban is.
Viszonylag kevés magyarországi foglalkoztatottnak kell a szokásos munkaidőnél rendszeresen sokkal többet dolgoznia.
A DK szerint törvénysértő, hogy 120 ezer vendégmunkás dolgozik itthon. A törvény alapján ez nem egyértelmű.
A dolgozni képes és szándékozó, de munkanélküli csoportok aktivizálására szánja a kormány az uniós források jelentős részét, kérdés, előrukkol-e újdonságokkal a korábbi intézkedésekhez képest.
Nemzetközi mércével mérve Magyarországon nehéz első generációs diplomássá válni, alacsony fokú az oktatási mobilitás.
Az iskolaelhagyók többsége nem megy el dolgozni, és passzivizálódik, esetleg emellé még gyereket vállal.
Az elmúlt évek egymást követő válságai a munkavállalói preferenciákra is hatással voltak, ahogy az idei reálbércsökkenés is. Reguly Mártával, a PwC Magyarország HR tanácsadási csoportjának vezetőjével ezekről a változásokról beszélgettünk.