Az iskolaelhagyók többsége nem megy el dolgozni, és passzivizálódik, esetleg emellé még gyereket vállal.
Az elmúlt évek egymást követő válságai a munkavállalói preferenciákra is hatással voltak, ahogy az idei reálbércsökkenés is. Reguly Mártával, a PwC Magyarország HR tanácsadási csoportjának vezetőjével ezekről a változásokról beszélgettünk.
Az ellenzék szerint káros a vendégmunkásokat hazai jelenléte, a kormány szerint a magyar munkahelyeket védik. De mi történik eközben a munkahelyeken?
A jórészt kiürült bányákban, az iparban és építőipari cégeknél is egyre több nő helyezkedik el.
A nemzeti ünnepeket, a munkahét hosszát és a szabadságokat is figyelembe csaknem ötödével többet dolgoztak a magyarok, mint a legkevesebbet dolgozó franciák.
A 15-29 éves diákok többsége dolgozik Hollandiában és Dániában, a keleti tagállamok között sok helyen a 10 százalékot sem éri el az arányuk.
A Mi Hazánk, a Jobbik, a DK, és a Momentum után az MSZP is a vendégmunkások beengedését kritizálja, amiben még a fideszesek szűk többsége is velük van.
A 2008-as válság kezdetén háromszor annyian vesztették el a munkájukat, mint az elmúlt évben. De csak látszólag paradox a helyzet a magyar munkaerőpiacon.
Minden adat azt mutatja, hogy 2016 környékén meredeken emelkedni kezdett a tanárhiány a magyar oktatási rendszerben, és drasztikus tempóban tűntek el a budapesti tanárok.
830 fő veszíti el az állását a gödöllői üzemben, ami régióban egyedinek számított a kétműszakos, hétvégézéstől mentes munkaszervezésével.