Jelentősen nőtt a felszámolások és végelszámolások száma a hulladékos ágazatban, amióta a Mol leányvállalatánál futnak össze a szálak.
A 2010-es évek fogyasztási boomja után az elmúlt években még jobban felpörgött a ruhavásárlás Magyarországon.
Az újratölthető üvegek használata egyébként is visszaszorulóban volt, de az új rendszerben már csak a legelszántabbak tartanak ki mellette.
Kalandos sorsú hulladékgazdálkodó vállalattól vásárolhat különböző üzletágakat a Mol, már ha a versenyhivatal is rábólint az ügyletre.
Konkrét bevezetési terv még nincs, és erre uniós kötelezettség sem szorít minket. De hova kellene akkor most tenni az üres uborkás üveget?
A MOHU átalakíthatja a budapesti lomtalanítás rendszerét, a tervek szerint gyűjtőpontokra kell majd eljuttatni a lomokat, nem lesz elég a ház elé kitenni.
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Havonta több százmillió palackot nem kell már a lakosoktól elszállítani, de ez semmit sem változtat a díjszabáson, mert azt nem a piac határozza meg.
Sok pénzbe fog kerülni, de elkezdik kiköltöztetni a visszaváltó automatákat az eladótérből, már amennyiben tudják.
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.