Káoszt hozott a szeptemberi hőség a magyar közoktatásban, de globálisan már évek óta sok idő esik ki a tanévből a globális felmelegedés miatt.
A balatoni vízszint idei gyors változása is jelzi azokat a problémákat, amiket szakértők már évek óta hangoztatnak.
Több negatív kibocsátású technológia és eljárás is elérhető már, de egyelőre egyik sem olyan hatékony a klímaváltozás ellen, mint szimplán a kibocsátások csökkentése.
Az sem kizárható, hogy a klímaváltozás miatt bizonyos térségekben idővel fel kell adni itthon a mezőgazdaságot.
A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.
Hiába maradt abba a felmelegedésre rásegítő El Niño, a globális hőmérsékleti csúcsok továbbra is folyamatosan dőlnek.
A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?
Az ENSZ éghajlatvédelmi keretegyezményének szakértői ülésszakára nem utaznak ki államfők és celebek, mégis kiemelten fontos az idei esemény.
Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Februárban és márciusban is megdőlt a hőmérsékletrekord.
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.