Egyre kifinomultabban és gyorsabban dolgoznak az online pénzügyi csalók; ha túl jó egy ajánlat ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az átverés.
Az ukrajnai orosz invázió előtt széles körben osztott várakozás volt, hogy Oroszország kibertámadásokkal kényszeríti térdre Ukrajnát, ám ez hét hónap alatt sem igazolódott be.
3 év múlva az IT piac közel harmadát a felhőszolgáltatók fogják adni, de sok cég még bizalomatlan a felhővel kapcsolatban.
Amikor egy-egy nagyvállalatot ér kibertámadás, óriási összegű kár keletkezhet. Az első ilyen, nagy médiavisszhangot is kapó támadás 2014-ben volt, amikor a Sony szervereit - rajta filmek sokaságával, munkavállalói és ügyféladatokkal - feltörték. Akkor 100 millió dollárra becsülték a károkat, és még a munkavállalókat is kompenzálni kellett 8 millió dollárral a kiszivárgott adataik miatt.
Az utóbbi évben jelentősen nőtt a zsarolóvírusos támadások mértéke és értéke, amit az otthoni munkavégzés és a zsarolóvírus-fejlesztés iparosodása is segít.
Ismét aktivizálják magukat azok a csoportok, amelyek Észak-Korea megbízásából ürítik ki világszerte a pénzkiadó automatákat.
Érdemes óvatosnak lenni a hirtelen népszerűvé vált Zoom használatával, akár váratlan vendégek is csatlakozhatnak a beszélgetéseinkhez.
Virágzik a zsarolóvírus-kereskedelem az internet sötétebb zugjaiban. Kis szerencsével egy amatőr is sikeresen zsarolhat meg bárkit, de azért vannak kockázatok és buktatók.
Az összes nagy nyomtatógyártó berendezéseiben találtak olyan szoftveres hiányosságot, amelyet kihasználva hackerek bejuthatnak a vállalati rendszerekbe.
Az emailes csalók a multinacionális vállalatok pénzére utaznak, amit a beosztottak megtévesztésével csalnak ki.