A kiberbűnözés egy ideje valószínűleg már a szankciókkal sújtott Észak-Korea legfontosabb bevételi forrásai között van. Erős a gyanú például, hogy azok a hackerek is Kim Dzsong-un rendszerének dolgoztak, akik 2016-ban 101 millió dollárt loptak el Banglades jegybankjától, és nem sokon múlt, hogy további 850 millióra is rátegyék a kezüket.
Némi szünet után az észak-koreai hackerek visszatérőben vannak, legalábbis amerikai kormányzati szervezetek erre figyelmeztettek. Az egyik, a készpénzfelvevő automaták kifosztásán alapuló módszert a BAE Systems pénzügyi tanácsadó részlege és a nemzetközi pénzáramlást szolgáló SWIFT rendszer szakértői írták le.
A módszer első fele digitális, egy kártékony programmal rá kell venni az ATM-eket, hogy adják ki a bennük lévő készpénzt. Emellett viszont kellenek olyan emberek is, akik a megfelelő időben a megfelelő helyen tartózkodnak, és magukhoz veszik a pénzt. Ráadásul sok ilyen kell, mivel egy-egy ATM-ben nincs túl sok bankó, a kifosztásra viszont felfigyelnek a pénzintézetek, vagyis egy ilyen akciót összehangoltan, legfeljebb párórás időintervallumon belül és lehetőleg éjszaka kell végrehajtani.
Ahogy az Economist írja, egyetlen ilyen akció során közel 30 országban 12 ezer automatából vettek fel pénzt mindössze két órán belül. Ezt a Lazarus névre keresztelt csoport hajtotta végre, de az amerikai figyelemfelhívás szerint a pénz felvételének és szállításának feladatát gyakran a BeagleBoys nevű csoport tagjai végzik, akik kapcsolatban vannak az egyik észak-korai kémszervezettel.
Ha sikerült az akció, akkor az ellopott pénzt még tisztára is kell mosni. Erre teljesen megfelelők például a kaszinók, ahol a pénzből zsetonokat vesznek, majd némi játék után kifelé menet olyan csekket vesznek fel a maradék összegről, amelyet a bankok kérdés nélkül elfogadnak.
A védekezési lehetőségek korlátozottak. Az ATM-ből a pénzt felvevőket próbálják azonosítani a térfigyelő kamerák felvételei alapján, hogy idővel feltárhassanak egy-egy szervezetet. Ami pedig a bankokat illeti, az egyik figyelmeztetés után bangladesi pénzintézetek éjfél és reggel hat között leállították ATM-jeiket, hogy ne lehessen őket kifosztani.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
