Hogyan lehet a jövő a magyar kutatás-fejlesztésé?
A járvány új lehetőségeket nyit meg a k+f-ben, de egyelőre néhány nagyvállalat döntésétől függ, hogy ezekkel élhetnek-e majd a magyar kutatók.
Csótányokkal teli irodában kezdték, ma már csúcstechnikát exportálnak
Svájci szabadalmakra építve egy indiai mérnök magyar cége a szennyvízből gyárt környezetbarát tisztítószereket Budapesten.
Budapesten nyitott k+f központot a 3D nyomtatás unikornisa
Egyre több területen használnak 3D nyomtatókat, amelyek piacán a magyar kötődésű Formlabs a leggyorsabban növekvő szereplő. Pár hete ötfős csapattal indultak Budapesten, és a szoftverfejlesztés jelentős részét is ideköltöztetnék Amerikából.
Egyre több a vállalati k+f program Magyarországon, de nem csak ezért csökken a humán tudományok súlya
Utánanéztünk annak, hogy miért foglalkoznak arányaiban évről évre kevesebben a humán tudományokkal a magyarországi kutatás-fejlesztésben.
Visszaszorulóban lévő tudományterületet gyepál nagy erőkkel a kormány
Már jóval a 2010-es kormányváltás előtt elkezdődött a társadalom- és bölcsészettudományokhoz kötődő k+f állások visszaszorulása.
A CEU-t elüldözte, most az MTA-t szabná kedvére a kormány
A tudományos életet sokáig békén hagyták, de ennek is vége. Délelőtt rendkívüli ülést tart az MTA, amely után bejelentés is lesz.
Harmadával többet költött az állam kutatásra tavaly, mégsem történt igazi előrelépés
Épp csak sikerült korrigálni a tavalyi visszaesést.
Magyarország a globális innováció segédmunkása, öt cég költi el az országos k+f felét
A magyar innovációban semmi nem az, aminek látszik. A multik egy része csak adót optimalizál, a kisebb cégek alig kutatnak.
Az innovációs pénzekért folytatott tülekedés vezethetett Pálinkás József leváltásához
1200 milliárd forint a tét, és túl sok olyan szereplő volt - cégek is, kutatók is -, akik nem voltak elégedettek Pálinkás szigorú szabályaival.
Hogyan lett olajbányászból világverő innovatív klímakutató nemzet a norvég?
Kristin Danielsen, a Norvég Kutatási Tanács nemzetközi igazgatója elmondja.
