Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. november 26. 13:28 Tech

Harmadával többet költött az állam kutatásra tavaly, mégsem történt igazi előrelépés

Ötödével nőtt a kutatás-fejlesztési tevékenységre fordított pénzek összege 2017-ben az előző évben mért értékhez képest, az állam pedig harmadával költött többet tavaly k+f-re, mint egy évvel korábban, derül ki a KSH legfrissebb összegzéséből. 2017-ben összesen 517 milliárd forint ment el kutatásra és fejlesztésre, ami csaknem százmilliárddal több az egy évvel korábbi összeghez képest.

Jelentősnek tűnhet ez a növekedés, de ne feledkezzünk meg arról, hogy 2016-ban közel harminc százalékot estek vissza a költségvetési kutatási ráfordítások, aminek következtében két éve a  k+f pénzek 15 éves emelkedő tendenciája tört meg.

 

 

Jól látszik a fenti ábrán, hogy a költségvetésből származó kutatási források aránya a kétezres évek közepe óta visszaszorulóban van. A vállalatok azonban dinamikusan növelik a k+f kiadásaikat, sőt, a külföldi források jó része – tavaly több mint háromnegyede, ami a KSH jelentéséből derül ki – szintén cégektől érkezett az országba. Ráadásul a statisztikai hivatal riportja szerint a k+f tevékenységet végzők létszámában is megmutatkozik ez az átrendeződés, ugyanis az állami szektorban csökkent, a cégek körében pedig nőtt a kutatóhelyeken dolgozók száma.

A vállalatok kutatási tevékenységét azonban nem árt fenntartásokkal kezelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország a globális innováció segédmunkása, öt cég költi el az országos k+f felétA magyar innovációban semmi nem az, aminek látszik. A multik egy része csak adót optimalizál, a kisebb cégek alig kutatnak.

Esetenként nagy kérdés, hogy a vállalati k+f költések mögött valódi innovatív tevékenység vagy csak az adóoptimalizálás szándéka áll. A vállalati szférát ugyanis az állam adókedvezményekkel igyekszik kutatásra motiválni, azonban a fentebbi cikkben már megírtuk, hogy ha például a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai k+f tevékenységként az anyavállalattól vásárolnak fejlesztési szolgáltatásokat, akkor az adókedvezmények elnyerésén túl még a nyereségüket is mozgathatják a nemzetközi vállalatstruktúrán belül, miközben valódi fejlesztés Magyarországon nem történik.

Visszatérve a kutatási ráfordítások alakulására, ha megnézzük, hogy azok a GDP hány százalékát teszik ki, azt láthatjuk, hogy valójában csak egy korrekcióra volt elég a tavalyi növekedés. A mutató ugyanis visszatért a kiugróan alacsony, 1,2 százalékos 2016-os arány után az 1,3-1,4 százalék közötti tartományba, ahonnan 2013 óta nem tudott kitörni – pedig a kormányzati cél az 1,8 százalék elérése 2020-ig. A kormány ezzel szeretné elérni, hogy Magyarország a legversenyképesebb ország legyen Közép-Európában.

 

Ahhoz azonban, hogy a versenyképesség ne csak a statisztikákban mutatkozzon meg, nemcsak az adóoptimalizálás nyomán keletkezett k+f költéseket lenne érdemes pontosabban felderíteni, hanem az állami és uniós pénzekből finanszírozott projekteket is jobban kellene ellenőrizni. Ezeket ugyanis gyakran csak „elkutatják”, vagyis lenyúlják a nyertesek, ami bár papíron innovációként szerepelhet, valójában csak egyszerű lopás, és ha valamit, akkor a versenyképességet biztosan nem növeli.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZseniális innováció vagy óriási kamu a 392 millió közpénzből kutatott okostapéta?Fogalom lett az EU-s pénzek "elkutatása". Nem véletlenül.

Tech innováció K+F kutatás kutatás-fejlesztés Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Fabók Bálint
2018. december 12. 06:52 Élet, Tech

Voksán Virág és a Sziget mellett Orbán Viktor az egyik legfontosabb kulturális exportcikkünk

A szomszédos országokat inkább nemzetközi sztárok teszik ismertebbé, nálunk a Schobert-házaspár után Orbánnak van a legtöbb külföldi kedvelője a Facebookon.

Kasnyik Márton
2018. december 10. 13:01 Tech

Magyarország jövőre lép a pénzügyi XXI. századba, amiben már benne van a világ nagy része

A mosollyal aktivált fizetésnél még nem tartunk, de nagyot ugrik jövőre a magyar fizetési rendszer.

Rigó Anita
2018. november 27. 12:21 Tech

Sok országban gyorsabb a mobilnet, mint a wifi

Magyarországon nem mértek jelentős különbséget a kettő között.

Fontos

Bucsky Péter
2018. december 14. 08:45 Piac

Egy évtizede folyamatosan egyre többet túlóráznak a magyarok

A leginkább olyan, külföldi cégek által uralt szektorokban lehet szükség az új, 400 órás szabályra, mint az autóipar.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. december 13. 06:58 Állam

A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut

Céghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, vb-t szervez, űrnagykövet és még számtalan más. Portré Balogh Sándorról, akihez tapadnak az állami milliók.

Váczi István
2018. december 11. 19:28 Állam

Sífelvonót a Balatonra? Az EU nem fogja megakadályozni

Az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan tagállamra, amelynek nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása.