Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. november 26. 13:28 Tech

Harmadával többet költött az állam kutatásra tavaly, mégsem történt igazi előrelépés

Ötödével nőtt a kutatás-fejlesztési tevékenységre fordított pénzek összege 2017-ben az előző évben mért értékhez képest, az állam pedig harmadával költött többet tavaly k+f-re, mint egy évvel korábban, derül ki a KSH legfrissebb összegzéséből. 2017-ben összesen 517 milliárd forint ment el kutatásra és fejlesztésre, ami csaknem százmilliárddal több az egy évvel korábbi összeghez képest.

Jelentősnek tűnhet ez a növekedés, de ne feledkezzünk meg arról, hogy 2016-ban közel harminc százalékot estek vissza a költségvetési kutatási ráfordítások, aminek következtében két éve a  k+f pénzek 15 éves emelkedő tendenciája tört meg.

 

 

Jól látszik a fenti ábrán, hogy a költségvetésből származó kutatási források aránya a kétezres évek közepe óta visszaszorulóban van. A vállalatok azonban dinamikusan növelik a k+f kiadásaikat, sőt, a külföldi források jó része – tavaly több mint háromnegyede, ami a KSH jelentéséből derül ki – szintén cégektől érkezett az országba. Ráadásul a statisztikai hivatal riportja szerint a k+f tevékenységet végzők létszámában is megmutatkozik ez az átrendeződés, ugyanis az állami szektorban csökkent, a cégek körében pedig nőtt a kutatóhelyeken dolgozók száma.

A vállalatok kutatási tevékenységét azonban nem árt fenntartásokkal kezelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország a globális innováció segédmunkása, öt cég költi el az országos k+f felétA magyar innovációban semmi nem az, aminek látszik. A multik egy része csak adót optimalizál, a kisebb cégek alig kutatnak.

Esetenként nagy kérdés, hogy a vállalati k+f költések mögött valódi innovatív tevékenység vagy csak az adóoptimalizálás szándéka áll. A vállalati szférát ugyanis az állam adókedvezményekkel igyekszik kutatásra motiválni, azonban a fentebbi cikkben már megírtuk, hogy ha például a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai k+f tevékenységként az anyavállalattól vásárolnak fejlesztési szolgáltatásokat, akkor az adókedvezmények elnyerésén túl még a nyereségüket is mozgathatják a nemzetközi vállalatstruktúrán belül, miközben valódi fejlesztés Magyarországon nem történik.

Visszatérve a kutatási ráfordítások alakulására, ha megnézzük, hogy azok a GDP hány százalékát teszik ki, azt láthatjuk, hogy valójában csak egy korrekcióra volt elég a tavalyi növekedés. A mutató ugyanis visszatért a kiugróan alacsony, 1,2 százalékos 2016-os arány után az 1,3-1,4 százalék közötti tartományba, ahonnan 2013 óta nem tudott kitörni – pedig a kormányzati cél az 1,8 százalék elérése 2020-ig. A kormány ezzel szeretné elérni, hogy Magyarország a legversenyképesebb ország legyen Közép-Európában.

 

Ahhoz azonban, hogy a versenyképesség ne csak a statisztikákban mutatkozzon meg, nemcsak az adóoptimalizálás nyomán keletkezett k+f költéseket lenne érdemes pontosabban felderíteni, hanem az állami és uniós pénzekből finanszírozott projekteket is jobban kellene ellenőrizni. Ezeket ugyanis gyakran csak „elkutatják”, vagyis lenyúlják a nyertesek, ami bár papíron innovációként szerepelhet, valójában csak egyszerű lopás, és ha valamit, akkor a versenyképességet biztosan nem növeli.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZseniális innováció vagy óriási kamu a 392 millió közpénzből kutatott okostapéta?Fogalom lett az EU-s pénzek "elkutatása". Nem véletlenül.

Tech innováció K+F kutatás kutatás-fejlesztés Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Wiedemann Tamás
2019. február 15. 15:01 Tech

Egyetlen, állami beruházás miatt került fel Magyarország is az önvezető autók nemzetközi ranglistájára

Itthon még vehetnek részt a közúti forgalomban a vezető nélküli autók, de épül a Palkovics-féle hatalmas tesztpálya Zalában, és ez elég volt arra, hogy rákerüljünk a listára.

Torontáli Zoltán
2019. február 14. 09:10 Tech

Vége a legnagyobb utasszállító repülőnek, az Airbus befejezi az A380-as gyártását

Az utolsó szöget az Emirates légitársaság ütötte az utasok által egyébként közkedvelt típus koporsójába.

2019. február 10. 15:10 Tech

Dühbe gurul a város?

Az elektromos rollerek valószínűleg a mindennapok részévé válnak, konfliktusokat okoz azonban a városlakókkal, ha a kölcsönzőcégek túltolják a biciklit.

Fontos

Torontáli Zoltán
2019. február 15. 10:00 Vállalat

A kamionosok után a buszosoknál is kitörhet a kelet-nyugati európai csata

Az Európai Parlament lényegében helybenhagyta azt a javaslatcsomagot, amely alaposan átrendezheti a buszos közlekedést az unióban.

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Váczi István
2019. február 13. 16:44 Vállalat

Dupla vagy semmit játszik a Suzuki a botrányos kirúgással

Jogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a Magyar Suzuki, de saját szempontjából ésszerű lépés lehetett: ha nincs szakszervezet, nem lesz sztrájk és „audis” béremelés.