Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. november 26. 13:28 Tech

Harmadával többet költött az állam kutatásra tavaly, mégsem történt igazi előrelépés

Ötödével nőtt a kutatás-fejlesztési tevékenységre fordított pénzek összege 2017-ben az előző évben mért értékhez képest, az állam pedig harmadával költött többet tavaly k+f-re, mint egy évvel korábban, derül ki a KSH legfrissebb összegzéséből. 2017-ben összesen 517 milliárd forint ment el kutatásra és fejlesztésre, ami csaknem százmilliárddal több az egy évvel korábbi összeghez képest.

Jelentősnek tűnhet ez a növekedés, de ne feledkezzünk meg arról, hogy 2016-ban közel harminc százalékot estek vissza a költségvetési kutatási ráfordítások, aminek következtében két éve a  k+f pénzek 15 éves emelkedő tendenciája tört meg.

 

 

Jól látszik a fenti ábrán, hogy a költségvetésből származó kutatási források aránya a kétezres évek közepe óta visszaszorulóban van. A vállalatok azonban dinamikusan növelik a k+f kiadásaikat, sőt, a külföldi források jó része – tavaly több mint háromnegyede, ami a KSH jelentéséből derül ki – szintén cégektől érkezett az országba. Ráadásul a statisztikai hivatal riportja szerint a k+f tevékenységet végzők létszámában is megmutatkozik ez az átrendeződés, ugyanis az állami szektorban csökkent, a cégek körében pedig nőtt a kutatóhelyeken dolgozók száma.

A vállalatok kutatási tevékenységét azonban nem árt fenntartásokkal kezelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország a globális innováció segédmunkása, öt cég költi el az országos k+f felétA magyar innovációban semmi nem az, aminek látszik. A multik egy része csak adót optimalizál, a kisebb cégek alig kutatnak.

Esetenként nagy kérdés, hogy a vállalati k+f költések mögött valódi innovatív tevékenység vagy csak az adóoptimalizálás szándéka áll. A vállalati szférát ugyanis az állam adókedvezményekkel igyekszik kutatásra motiválni, azonban a fentebbi cikkben már megírtuk, hogy ha például a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai k+f tevékenységként az anyavállalattól vásárolnak fejlesztési szolgáltatásokat, akkor az adókedvezmények elnyerésén túl még a nyereségüket is mozgathatják a nemzetközi vállalatstruktúrán belül, miközben valódi fejlesztés Magyarországon nem történik.

Visszatérve a kutatási ráfordítások alakulására, ha megnézzük, hogy azok a GDP hány százalékát teszik ki, azt láthatjuk, hogy valójában csak egy korrekcióra volt elég a tavalyi növekedés. A mutató ugyanis visszatért a kiugróan alacsony, 1,2 százalékos 2016-os arány után az 1,3-1,4 százalék közötti tartományba, ahonnan 2013 óta nem tudott kitörni – pedig a kormányzati cél az 1,8 százalék elérése 2020-ig. A kormány ezzel szeretné elérni, hogy Magyarország a legversenyképesebb ország legyen Közép-Európában.

 

Ahhoz azonban, hogy a versenyképesség ne csak a statisztikákban mutatkozzon meg, nemcsak az adóoptimalizálás nyomán keletkezett k+f költéseket lenne érdemes pontosabban felderíteni, hanem az állami és uniós pénzekből finanszírozott projekteket is jobban kellene ellenőrizni. Ezeket ugyanis gyakran csak „elkutatják”, vagyis lenyúlják a nyertesek, ami bár papíron innovációként szerepelhet, valójában csak egyszerű lopás, és ha valamit, akkor a versenyképességet biztosan nem növeli.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZseniális innováció vagy óriási kamu a 392 millió közpénzből kutatott okostapéta?Fogalom lett az EU-s pénzek "elkutatása". Nem véletlenül.

Tech innováció K+F kutatás kutatás-fejlesztés Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Avatar
2019. április 21. 17:48 Tech

Ha mindenki hazudik, mi értelme a korellenőrzésnek?

Ha csak be kell írni a neten, akkor az emberek többsége január 1-jén született, de a brit kormány megpróbálkozik a korhatárok szigorú ellenőrzésével a felnőtt tartalmaknál. Kiskapuk azért így is maradnak.

Váczi István
2019. április 17. 11:56 Tech

Lakni is lehet majd az újgenerációs holdjáróban

A világ autóiparának jelentős része a nagy piacok visszaesése miatt nincs a legjobb formában, de ez nem tántorít el néhány gyártót attól, hogy a Hold meghódítását tűzze ki célul.

Váczi István
2019. április 15. 17:23 Tech

Olcsóbbá vált a klímakatasztrófa elkerülése

Egy nemzetközi szervezet szerint a korábban számítottnál kevesebbet, 115 ezer milliárd dollárt kell elkölteni 2050-ig, ha nem akar megsülni az emberiség.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. április 20. 07:58 Adat, Közélet

Kértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adott

Az volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira.

Kasnyik Márton
2019. április 19. 17:09 Világ

Trump szeretett volna bűncselekményeket elkövetni, de nem sikerült neki

Nagyon súlyos, amit Trumppal és az oroszokkal szemben megállapít a két éve várt Mueller-jelentés. Az elnök mégsem bukik bele.

Avatar
2019. április 17. 17:03 Közélet, Vállalat

A multik és a járadékszedők árnyékában élnek a magyar vállalkozások, de van remény

Egy kisebb válság közeledik, ami az államtól függő cégek és a multik meggyengítésével még jót is tehet a saját teljesítményükre alapozó magyar vállalkozásoknak.