Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. november 26. 13:28 Tech

Harmadával többet költött az állam kutatásra tavaly, mégsem történt igazi előrelépés

Ötödével nőtt a kutatás-fejlesztési tevékenységre fordított pénzek összege 2017-ben az előző évben mért értékhez képest, az állam pedig harmadával költött többet tavaly k+f-re, mint egy évvel korábban, derül ki a KSH legfrissebb összegzéséből. 2017-ben összesen 517 milliárd forint ment el kutatásra és fejlesztésre, ami csaknem százmilliárddal több az egy évvel korábbi összeghez képest.

Jelentősnek tűnhet ez a növekedés, de ne feledkezzünk meg arról, hogy 2016-ban közel harminc százalékot estek vissza a költségvetési kutatási ráfordítások, aminek következtében két éve a  k+f pénzek 15 éves emelkedő tendenciája tört meg.

 

 

Jól látszik a fenti ábrán, hogy a költségvetésből származó kutatási források aránya a kétezres évek közepe óta visszaszorulóban van. A vállalatok azonban dinamikusan növelik a k+f kiadásaikat, sőt, a külföldi források jó része – tavaly több mint háromnegyede, ami a KSH jelentéséből derül ki – szintén cégektől érkezett az országba. Ráadásul a statisztikai hivatal riportja szerint a k+f tevékenységet végzők létszámában is megmutatkozik ez az átrendeződés, ugyanis az állami szektorban csökkent, a cégek körében pedig nőtt a kutatóhelyeken dolgozók száma.

A vállalatok kutatási tevékenységét azonban nem árt fenntartásokkal kezelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország a globális innováció segédmunkása, öt cég költi el az országos k+f felétA magyar innovációban semmi nem az, aminek látszik. A multik egy része csak adót optimalizál, a kisebb cégek alig kutatnak.

Esetenként nagy kérdés, hogy a vállalati k+f költések mögött valódi innovatív tevékenység vagy csak az adóoptimalizálás szándéka áll. A vállalati szférát ugyanis az állam adókedvezményekkel igyekszik kutatásra motiválni, azonban a fentebbi cikkben már megírtuk, hogy ha például a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai k+f tevékenységként az anyavállalattól vásárolnak fejlesztési szolgáltatásokat, akkor az adókedvezmények elnyerésén túl még a nyereségüket is mozgathatják a nemzetközi vállalatstruktúrán belül, miközben valódi fejlesztés Magyarországon nem történik.

Visszatérve a kutatási ráfordítások alakulására, ha megnézzük, hogy azok a GDP hány százalékát teszik ki, azt láthatjuk, hogy valójában csak egy korrekcióra volt elég a tavalyi növekedés. A mutató ugyanis visszatért a kiugróan alacsony, 1,2 százalékos 2016-os arány után az 1,3-1,4 százalék közötti tartományba, ahonnan 2013 óta nem tudott kitörni – pedig a kormányzati cél az 1,8 százalék elérése 2020-ig. A kormány ezzel szeretné elérni, hogy Magyarország a legversenyképesebb ország legyen Közép-Európában.

 

Ahhoz azonban, hogy a versenyképesség ne csak a statisztikákban mutatkozzon meg, nemcsak az adóoptimalizálás nyomán keletkezett k+f költéseket lenne érdemes pontosabban felderíteni, hanem az állami és uniós pénzekből finanszírozott projekteket is jobban kellene ellenőrizni. Ezeket ugyanis gyakran csak „elkutatják”, vagyis lenyúlják a nyertesek, ami bár papíron innovációként szerepelhet, valójában csak egyszerű lopás, és ha valamit, akkor a versenyképességet biztosan nem növeli.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZseniális innováció vagy óriási kamu a 392 millió közpénzből kutatott okostapéta?Fogalom lett az EU-s pénzek "elkutatása". Nem véletlenül.

Tech innováció K+F kutatás kutatás-fejlesztés Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Hajdu Miklós
2020. április 2. 09:20 Tech

Egyáltalán nem biztonságos a karantén nagy nyertese, a Zoom

Érdemes óvatosnak lenni a hirtelen népszerűvé vált Zoom használatával, akár váratlan vendégek is csatlakozhatnak a beszélgetéseinkhez.

Hajdu Miklós
2020. április 1. 12:23 Tech

Nincs elég tudós, aki ellenőrizni tudná a rengeteg koronavírusos kutatást

Elöntik a tudományos lapokat a koronavírussal kapcsolatos cikkek, sok eredmény ellenőrizetlenül jut nyilvánosságra. Ez nem csak a hétköznapi embereket, de a döntéshozókat is félrevezetheti.

Avatar
2020. március 29. 18:34 Tech

Az internet bírja, de így is duplázódott a vonalas telefonforgalom

Megtanulhatjuk a különbséget az ígért és a garantált sávszélesség között, de a gerinchálózat vagy a külföldi kapcsolat várhatóan nem lesz szűk keresztmetszet.

Fontos

Váczi István
2020. április 9. 06:53 Adat

Búcsút mondhatunk az épp induló baby boomnak, ha elszúrjuk a válságkezelést

A rendszerváltás és a 2008-as válság után is durván visszaesett a gyermekvállalási kedv, ami figyelmeztető jel a mostani helyzetben.

Fabók Bálint
2020. április 8. 14:14 Közélet

Alighogy bevezették, máris megroppan a kormány új egyetemi modellje

A Corvinus finanszírozását a Molra alapozták, amely azonban idén valószínűleg nem fizet osztalékot. Tavaly 13,5 milliárd ment az egyetemnek, idén ez 1,2 milliárd lehet.

Torontáli Zoltán
2020. április 8. 06:51 Élet

Több százezer veszélyeztetett embert járatunk a járványban feleslegesen az orvosi rendelőkbe

A cukorbetegek nem kaphatják meg elektronikusan minden receptjüket, pedig a technológia ki van építve hozzá. Pár papírdarab miatt túráztatunk rengeteg veszélyeztetett, idős embert.