Hírlevél feliratkozás
Avatar Avatar
2020. szeptember 4. 20:01 Tech

Hogyan lehet a jövő a magyar kutatás-fejlesztésé?

(A szerzők a Rajk Szakkollégium tagjai.)

A gazdasági növekedés alapvető mozgatórugója a kutatás és fejlesztés. A kutatók reputációja várhatóan tovább nő a koronavírus-járvány nyomán, és az is egyértelművé vált, hogy a k+f ereje számos fél együttműködésén alapszik, szemben a jelenleg uralkodó rendszerrel, amikor egy-egy vállalatban vagy országban elszigetelten valósul meg.

Erre a problémára reagált már az EU Horizon 2020 programja is, amely átfogó és összehangolt kutatási és fejlesztési tevékenységet szeretne elérni a tagállamokon átívelő, hosszú távú stratégiája részeként. A majdnem 100 milliárd eurós támogatás három pilléren alapszik: 1) kiváló tudományos környezet, amely a kutatások infrastruktúráját teremti meg, 2) innovációs ökoszisztémák létrehozása, ami a részvételt növelné, és 3) EU-s iparági versenyképesség, ami kiemelt szektorok szintjén hozna változást. Ezen felül öt missziót jelölt ki megvalósítási iránynak:

  1. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, beleértve a társadalmi átalakulást
  2. Rák ellenszerének keresése
  3. Klímasemleges és okosvárosok
  4. Egészséges óceánok, tengerek, parti és édesvizek
  5. Talajvédelem és élelmiszerek

Mivel a magyar k+f stratégia jelentősen függ az EU-s agendától, a fenti célok megszabják az elkövetkező időszak fellendülő vagy éppen sikeres területeit. Emellett a járvány hatására az egészségügyi k+f szektor még nagyobb figyelmet kaphat.

Magyarország mérsékelt innovátornak számít az EU-n belül, a kormány célja, hogy 2030-ra a jelentős innovátor országok közé tartozzon. A változtatás nehéz lesz, hiszen a V4 országok nem innovátorként szerepeltek eddig a globális ellátási láncban, kutatási, fejlesztési és innovációs intézményrendszerünk viszonylag gyenge. A szektor GDP-arányos ráfordítása ugyan növekszik, de még mindig átlag alatti, 2018-ban 1,53 százalék volt idehaza. Magyar specialitás, hogy a költségvetési, vállalati és felsőoktatási k+f finanszírozás közül a vállalati láb erős. Magyarország gyengesége – ahogy azt egy korábbi cikk és az EU is feltárta -, hogy kevés, főleg külföldi tulajdonú nagyvállalat végzi a hazai k+f nagy részét.

 

Mitől függ, hogy ez a ráfordítás és ez a struktúra kedvező kilátásokkal kecsegtet-e a hazai k+f szektor jövőjét illetően? Attól, hogy olyan témákban, olyan társadalmi, gazdasági célokkal kutassunk itthon, melyek a közeljövőben fontosak lesznek. Ez különösen igaz hazánk esetében, hiszen itthon kevésbé az államilag vezérelt alapkutatások dominálnak, a vállalati szektor végzi a k+f közel háromnegyedét, így a globális igények befolyásolják sikerességünket.

 

A hazai kutatás-fejlesztést egészségügyi, ipari termelési és technológiai, közlekedési, telekommunikációs, valamint egyéb infrastruktúrafejlesztési célok dominálják (EU-s viszonylatban is). A várható fellendülés miatt ezt a hármast érdemes kiegészíteni a környezeti és energiapiaci k+f célokkal.

Az egészségügyi k+f fellendülése várható

Bár a koronavírus eredendően egészségügyi probléma, mára egyértelművé vált, hogy megállításához elengedhetetlen lesz a k+f szektor és az összefogás a nemzetállamok között. A járvány felértékelte a Horizon 2020-t, az ehhez is kapcsolódó tíz  akciópont a megfelelő vakcina feltalálását segíti elő, különböző versenyekkel, támogatásokkal köt össze kutatócsoportokat, innovációs szervezeteket akár az online térben.

A vírus elterjedése alapvetően megváltoztatta az egészségügy szektor egészét hosszú távon is. A McKinsey k+f vezetőkkel készített interjúi megerősítették, hogy már a klinikai tesztelésben is jelentős innovációk várhatóak, főként a munkavállalók és tesztalanyok biztonsága érdekében. A fő hosszú távú hatások pedig a következők:

  1. Az innováció megtervezése: a válság alatt egyértelművé vált, hogy a vállalatoknak újra kell gondolni, hogy hogyan érdemes az innovációs rombolásra felkészülni, főleg amikor potenciálisan kulcserőforrások – mint a munkavállalók – hiányoznak.
  2. A tesztelési folyamatok újragondolása: a tesztalanyok biztonságával, kompenzációjával kapcsolatos eljárások, valamint a tesztek felépítése és logisztikája is elavult a legtöbb esetben, vagy a tesztek egyszerűen nem relevánsak.
  3. Digitalizáció: felismerték, hogy a konferenciák, akár kongresszusok megtarthatók online. Ezen felül a hatásmérő digitális eszközök megkönnyíthetik a tesztelések eredményeinek vizsgálatát.
  4. Rugalmasság növelése: a tesztelési értékláncban a kollaborációs törekvések hatására több partneri kapcsolat fog kialakulni, ami a kockázatot csökkenti.
  5. A szabályozói légkör megújul: a tesztelő vállalatok, központok lobbijának segítségével rövidülhetnek a folyamatok és így a k+f ciklusok is.

Összességében a szektorban jelentős növekedés indul be, ami nagyrészt a nagyobb intézmények (EU, WHO) és a közvélemény támogatásának köszönhető. Magyarország több fronton is próbált bekapcsolódni a járvány kapcsán, többek között a magyar származású Barabási Albert László hálózatkutatása növelte a transzparenciát a kutatással kapcsolatban, az új gyártósor pedig egy gyógyszer előállítását segíti.

Ennek hazai következménye azonban a magas egészségügyi k+f arány ellenére sem egyértelmű. A pozitív kilátások realizálása nagyban függ a nagy magyar vagy magyar székhelyű gyógyszergyártó cégek, így például a Richter Gedeon vagy az Egis stratégiájától. Amennyiben a Richter április végi megállapodásához hasonló üzletekben tudnak részt venni a magyar egészségügyi k+f cégek, és portfóliójuk bővítése lehetséges, úgy kihasználhatják a Covid által bekövetkező változásokat.

Az új infrastruktúra: telekommunikáció, közlekedés

A járvány bebizonyította, hogy az internet, a telekomhálózatok kritikus erőforrássá váltak. Az online videokonferencia-megoldást nyújtó Zoom megtöbbszörözte részvényeinek értékét, és a tőzsdére is szinte kizárólag hasonló szoftvercégek mernek belépni a válság közepén. Ezek alapja viszont az internet stabilitása és elérhetősége. Bár az 5G bevezetése egyébként is nagy port kavar, a fontos kérdés még mindig a szektor szabályozói környezete, a reguláció. Emellett az új telekommunikációs üzleti modellek csökkentik az átláthatóságot és biztonságot, hiszen a rendszer az értéklánc teljes biztonsága helyett több, eltérő érdekű és biztonsági intézkedéseket tartalmazó modulból áll össze. Az ezt a biztonságot növelő fejlesztések várhatóan jelentős növekedésnek indulnak.

A magyar állam innovációs stratégiájának része a telekommunikációs technológiák támogatása. Már az 5G kapcsán is szoros együttműködése volt az itt tevékenykedő vállalatokkal, mint az Ericsson vagy éppen a Telenor, amelyben az állam 25 százalékos tulajdonrészt vett.

A közlekedésben egy időre csökkent a járművek száma az utakon, de a kijárási korlátozások feloldása után a trend megfordult, részben higiéniai megfontolások miatt többen autóznak, mint korábban. A Deloitte négy alapvető szcenáriót vázolt fel a jövő mobilitási innovációjával kapcsolatban:

  1. A járvány lecsengésével visszatér a korábbi állapot. Állami támogatással a nagyobb vállalatok működése fennmarad, az alapvető újrastrukturálásra kisebb tér van. A kezdeti k+f és kockázati tőke támogatások csökkentése miatt az innovációra való hajlam is csökken, ami csak hosszabb távon változik. Bár a tömegközlekedésre való hajlam jelentősen csökkent, a gazdaság visszaállásával modern, higiéniailag megfelelő eszközöket várnak el az utazók, ennek kielégítését az állam támogatni fogja.
  2. A magánszektor és a vállalatok szerepe felértékelődik. Teret nyernek azok a nagyvállalatok, amelyek rugalmas mobilitást biztosítanak vagy technológiailag újítják meg a hagyományos közlekedési módokat. Nő a szerepe az állami és a privát szektor összefonódásának és az elektromos járművek használatának is.
  3. A Szilícium-völgy helyett Kína vagy Szingapúr lesz a mobilitás fő globális innovációs központja. Az állami szereplők számára is nagyobb mennyiségű adat lesz elérhető, az alapvető trendek megújítására lehet számítani. A tömegközlekedés kevésbé lesz fontos, a fogyasztói viselkedés a hosszú távú bérlést támogatja a vásárlásokkal szemben.
  4. A régiók szerepe növekszik. A városok célja az lesz, hogy jobban tudják követni és befolyásolni az utazók szokásait, és a tömegközlekedés lesz a fő mód. Az innováció a környezetvédelmet, az adatgyűjtést és a tömegközlekedést érinti kiemelten.

A zöld befolyás növekedése: környezetvédelem és energia

A környezetvédelmi célok napirenden tartása egyaránt célja nemzetközi szervezeteknek és a Magyar Nemzeti Banknak. Az uniós támogatások abba az irányba mutatnak, hogy a gazdasági válságból való kilábalás során közép-hosszú távon törekedni fognak a zöld, fenntartható változtatásra, bár rövid távon a környezetvédelmi innovációt és beruházásokat is jelentősen hátráltatják.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) éves, az energiaszektor beruházásairól szóló riportja szerint a zöld fordulat jelentős fejlődést hozott már a Covid-19 előtt is. Az ágazatban az állami k+f 80 százalékát az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztése tette ki tavaly, míg a magánvállalatok jelentősen többet költenek a megújuló energiás fejlesztésekre.

Az energiaszektor kutatás-fejlesztésében nagy szerepet betöltő autóipari vállalatok rövid távon – bevételkiesésük miatt – csökkentik k+f költéseiket, viszont az IEA szerint ez nem lesz olyan jelentős, hiszen a hosszabb távú fenntarthatósági célok miatt a vállalatok meg szeretnék tartani a válság alatt is a munkaerőt és az k+f részleget. Ez a szektor különösen fontos lehet Magyarország számára, hiszen lehetőségünk van arra, hogy az autóipari kutatás-fejlesztésben nagyobb értéket teremtő feladatot vállaljunk, a szellemi vagy fizikai összeszerelő helyett a tényleges innovátor szerepét vegyük fel a globális ellátási láncban.

A McKinsey tanulmánya szerint a hazánkban is jelenlévő autóipari vállalatoknak egyre nagyobb összeget kell innovációra fordítani annak érdekében, hogy tartani tudják a tempót amerikai és ázsiai versenytársaikkal. Mivel a magyarországi és általában a közép-kelet-európai k+f olcsóbb, mint Nyugat-Európában, a vállalaton belüli k+f ebben a régióban is meg fog jelenni, ezt érdemes a kormányoknak ösztönözni. A Covid-19 miatti bevételkiesés a költségnyomást erősíti, ami a régiónak kedvez, bár a nyugat-európai országok valószínűleg jobban ellenzik majd a kiszervezést, mint a Covid-19 előtt.

Az energetikai k+f beruházások az energiatárolásban és a hidrogén felhasználásában növekedhetnek a következő években. Európában jelentősek ezen a téren a vállalatok és a kockázati tőke beruházásai, de hazánk még nem foglal el erős helyet.

Autóipari vállalatok, gyártó cégek, ipari termelés

Ahogy a G7 korábbi cikkében bemutatta, a hazai k+f ebben a szektorokban a legerősebb, elsősorban pár nemzetközi vállalatnak köszönhetően. Ennek akkor van nagy hozzáadott értéke az ország számára, ha közben tényleges innováció, akár új termék jön létre úgy, hogy közben a vállalat együttműködik a hazai állami k+f szektorral. Az egészségüggyel ellentétben azonban ez nem jellemző.

A gyártó cégek „szellemi összeszerelő üzemként” működnek, ahol a privát és a közszféra közötti tudományos együttműködés gyenge, a megvalósítás és nem a kitalálás van a központban. Így az ipari k+f ráfordítások nagysága megtévesztő lehet. Ahhoz, hogy az ipari termelésben fontos elemei legyünk a globális k+f-nek, képzett munkaerő és biztos környezet kell. Ezek miatt a felsőoktatási szektor színvonala és átalakításai, illetve az állami k+f Akadémia körüli átrendezése ronthatja esélyeinket a vállalati k+f ráfordítás növelésében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország a globális innováció segédmunkása, öt cég költi el az országos k+f felétA magyar innovációban semmi nem az, aminek látszik. A multik egy része csak adót optimalizál, a kisebb cégek alig kutatnak.

Tech innováció K+F kutatás-fejlesztés Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Váczi István
2020. szeptember 20. 13:03 Tech

Durván nekiment a tölthető hibrideknek egy brit autós felmérés

Egy brit szervezet gyűjtése szerint valós körülmények között a hivatalos értéknél két és félszer több szén-dioxidot bocsátanak ki a plug-in hibridek.

Avatar
2020. szeptember 19. 16:18 Tech

A mobilozási szokásaink elárulják, hogy van-e munkánk

A mesterséges intelligencia segítségével meg tudják mondani a kutatók, hogy ki vesztette el az állását, ami segítheti a gazdaságpolitikát a mostani helyzetben.

Avatar
2020. szeptember 17. 17:11 Tech

Csökkenhet a jólét, ha nagyon gyorsan tisztább Földet szeretnénk

Az emberek szívesen áldoznak arra, hogy zöldebb legyen a környezet, de van egy pont, ahol a költségek már fájnak.

Fontos

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.

Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Híre-hamva sincs az influenzának azokban az országokban, ahol ilyenkor dúlni szokott. Átmeneti győzelem ez, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőle?