Egyre aránytalanabb mértékben nőnek a világban az egyenlőtlenségek, a világjárvány kezdete óta a világ vagyongyarapodásának közel kétharmada a legfelső egy százalékhoz került - derül ki az Oxfam számításaiból.
Egy magyar kutató szerzőtársával arra kereste a választ, hogy van-e köze a magabiztosságnak ahhoz, hogy kevesebb nő dolgozik vezető beosztásban.
Csak a legrosszabbul kereső letteket és litvánokat sújtotta nagyobb infláció szeptemberben, mint a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó magyarokat. Európai szinten is nagyra nyílt nálunk az olló ebben.
A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését hagyományosan a baloldali gondolkodásúak tartják fontosabbnak, Magyarországon viszont az is számít, hogy a szavazók szívéhez közel álló párt van-e épp kormányon.
Franciaországban csökken a nemek közötti béregyenlőtlenség, amelyen belül egyre fontosabbá válik a munkahelyválasztás hatása.
Nagyon alacsony az újraelosztás, azaz a gazdasági javak állami átcsoportosításának népszerűsége, érdekes módon a társadalmi mobilitásba vetett hamis hit és a bevándorlással kapcsolatos tévképzetek miatt is.
Egy szabadalomnak köszönhetően rá lehetne venni a vakcinagyártókat a tudásuk átadására, mégsem valószínű, hogy ez megtörténik.
A vagyoni helyzet, és annak hirtelen megváltozása érdekes összefüggésben van a jövedelmekkel kapcsolatos igazságérzet megváltozásával.
Branko Milanovic megnézte, hogy mi történt az elhíresült „elefánt ábrával", és arra jutott, hogy csökkentek az egyenlőtlenségek a világban.
Most már látszik az adatokban, hogy a nyugdíjakat maguk mögött hagyták az utóbbi években gyorsan emelkedő bérek. Ebből kellemetlen és szinte megoldhatatlan feszültség lehet.